évforduló

Hadifogságba esett, börtönben ült és segédmunkásként is dolgozott a finom irónia nagymestere

Száz éve, 1926. január 26-án született Mensáros László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, aki nemcsak feledhetetlen színpadi alakításaival és filmjeivel, hanem versmondásával és önálló estjeivel is beírta magát a magyar színművészet történetébe.

Január 26-án történt

„Én nagyon szeretek élni, szeretem azt, ahogy kisüt a nap vagy esik az eső, de nagyon sok mindenen túl kellett jutni, hogy ezeket a dolgokat észrevegyem. Azért, hogy látunk, hallunk, hogy levegőt veszünk, ezért mind hálát kell adni az Istennek, hogy ez van” – fogalmazta a ma nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Esztergályos Cecília, akit többek között a BÚÉK, a Vámmentes házasság és az Isten veletek, barátaim! című filmekben, valamint a Família Kft. című tévésorozatban láthattunk.

Sokoldalú, eredeti, madarandó – Bereményi Géza 80

Január 25-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Bereményi Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmrendező, Cseh Tamás szerzőtársa, a Legendárium, a Vadnai Bébi és a Magyar Copperfield írója, A tanítványok, az Eldorádó, A turné és A Hídember rendezője.

A naivaszerepektől a drámai hősnőkig – Nagy-Kálózy Eszter 60

Január 25-én ünnepli hatvanadik születésnapját Nagy-Kálózy Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, akit jelenleg a Vígszínház és a Pesti Színház darabjaiban láthatunk.

Január 25-én történt

Ma ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Vikidál Gyula Liszt Ferenc-díjas énekes, színész. Zenei pályáját a hatvanas évek végén kezdte amatőr zenekarokban, majd 1974-ben a P. Mobil tagjaként vált országosan ismertté. Később a Dinamit, a P. Box és az MHV énekese lett, illetve szólólemezeket is készített. Színészként a nyolcvanas években fedezték fel, majd – többek között – az István, a király Koppányaként, a Jézus Krisztus Szupersztár Pilátusaként, a Nyomorultak Jean Valjeanjaként és a Mária Evangéliuma János apostolaként láthattuk, hallhattuk.

Január 24-én történt

2025. január 24-én hunyt el Lukáts Andor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, aki a Pinceszínház amatőr színészeként kezdte a pályáját, majd a kaposvári Csiky Gergely Színház segédszínésze, illetve a Budapesti Katona József Színház tagja lett, ahol megrendezte a teátrum történetének legnagyobb szériában futó darabját, a Portugált. Alapító igazgatója volt a Sanyi és Aranka Színháznak, és olyan emlékezetes filmekben is szerepelt, mint az Eszkimó asszony fázik, a Hülyeség nem akadály, a Vakvilágban és a Tiszta Amerika.

Világsztárokat indított el a pályán Korda Sándor, a brit filmipar megteremtője

Hetven éve, 1956. január 23-án halt meg Korda Sándor, aki egy kis alföldi faluból elindulva hódította meg a világot. Őt tartják a brit filmgyártás megteremtőjének, ő az első filmrendező, akit Nagy-Britanniában lovagi rangra emeltek, és a nagyvilágban Sir Alexander Kordaként ismerik.

Január 23-án történt

„Nekünk, művészeknek egyik legfontosabb feladatunk, hogy erősítsük mindenkiben a toleranciát, az önzetlen szeretetet. Még abban a tudatban is, hogy nem mindig számíthatunk viszonzásra érte” – fogalmazta az 1944. január 23-án született – és 2018-ban elhunyt – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Tahi Tóth László, aki a főiskoláról kikerülve csatlakozott a Vígszínház társulatához, melynek a haláláig tagja volt. Számos filmben, tévéjátékban és kabaréműsorban szerepelt, emellett festett, és könyvet is írt a színház, a színészek világáról.

Január 22-én történt

1943. január 22-én született – és 2009-ben halt meg – Cseh Tamás Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, előadóművész. Zenei karrierje a hetvenes évek elején indult, miután találkozott szerzőtársával, Bereményi Gézával, akivel számtalan közös dalt írtak, és feledhetetlen albumaik – például a Levél nővéremnek, az Antoine és Désiré, a Műcsarnok és a Frontátvonulás – születtek. Mindemellett színházi és filmzenéket komponált, előadói esteket tartott, könyvet írt, és olyan filmekben szerepelt, mint a Nyom nélkül, a Turné és a 6:3, avagy játszd újra Tutti.

Január 21-én történt

„Én bízom abban, hogy nyelvünk, mint a folyó, kiveti magából mindazt, ami káros. Amit pedig felold, azt részévé teszi” – fogalmazta a 2024. január 21-én elhunyt nyelvész, nyelvművelő, Grétsy László, akit ismeretterjesztő tevékenysége, közérthető, könnyed hangvételű kötetei – többek között a Nyelvi illemtan, a Szójátékos anyanyelvünk és az Anyanyelvi rejtvénytár –, illetve a magyar nyelv hagyományaival, ápolásával kapcsolatos televíziós műsorai, például a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! tettek országszerte ismertté.

Vezényel, rendez, zenekart igazgat és új befejezést írt Monteverdi Orfeójához – Fischer Iván 75

Január 20-án hetvenöt éves Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító zeneigazgatója. A világ egyik legkeresettebb dirigense nevéhez rendezőként is sikeres operaprodukciók fűződnek, zeneszerzőként pedig kamaraoperát komponált és új befejezést írt Monteverdi Orfeójához.

Január 20-án történt

1984. január 20-án hunyt el Johnny Weissmüller. A legismertebb Tarzan Weissmüller János néven, bánáti sváb család sarjaként született 1904-ben, majd lett Amerikában ötszörös olimpiai bajnok úszó, aki hatvanhét világrekordot úszott, és elsőként teljesítette a 100 méteres gyorsúszás távját egy percen belül. Kitűnő fizikumának köszönhetően később kiválasztották Tarzan, a majomember szerepére, amelyben fergeteges sikert aratott: 1932 és 1948 között tizennyolc Tarzan-filmben játszott, és mindig dublőr nélkül dolgozott.

Agárdy Gábor nemcsak sokarcú karakterszínész volt, de ikonfestőként és ötvösként is jeleskedett

Húsz éve, 2006. január 19-én halt meg Agárdy Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze, aki egyformán otthonosan mozgott minden műfajban, a prózától a zenés darabokig, a drámától a komédiáig és a kabaréig.

Január 19-én történt

„Minden napot úgy kellene kezdenünk, mintha a csecsemő és haldokló egyszerre pillantana ki a szemünkből. Így talán megértenénk valamit abból, amit szüntelenül s okosan igyekszünk megmagyarázni magunknak” – fogalmazta az 1921. január 19-én született – és 2001-ben elhunyt – Kossuth-díjas író, Mészöly Miklós, a Magasiskola, a Megbocsátás, a Saulus, a Reggel a tanyán és Az atléta halála című kötetek szerzője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke.

Január 18-án történt

„A művésznek kutya kötelessége a gyötrődés. Ez a legszebb és legnehezebb föladat: elhagyni a lélek kényelmi állapotát, és vállalni a gondolkodás kényelmetlenségeit; szembesíteni magunkat saját lelkiismeretünkkel; a megismert igazságot más oldalról ismét megvizsgálni, hogy még jobban kiállhassunk érte; újra és újra megméretni, és könnyűnek találtatni; bátornak lenni önnön tévedéseink megítélésében” – fogalmazta a 2001. január 18-án elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Sinkovits Imre.

Hozsanna a négylábúaknak: irodalmi bestiárium Remete Szent Antal napján

Templomok előtt összeterelt lovak, juhok, kutyák, valamint az özönvízhangulatot megörökítő turisták jellemzik a háziállatok védőszentjének ünnepét.