hagyomány
A vetett ágytól a festett kanapéig a Néprajzi Múzeumban
Vetett ágytól a festett kanapéig címmel rendeznek tematikus kurátori vezetést március 2-án a Néprajzi Múzeum gyűjteményi tárlatában. A kiállítás festett és festetlen bútoraira koncentráló tárlatvezetésen a kiállított tárgyak származásával, történetével kapcsolatos kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők.
Farsangi hagyomány és múzeumi örökség a Néprajzi Múzeumban
Miben rejlik a te örökséged? – Farsangi hagyomány, múzeumi örökség címmel rendeznek tematikus kurátori vezetést február 22-én a Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállításában. A kiállítás Örökség termére fókuszáló tárlatvezetésen a farsanggal kapcsolatos kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők.
Divattörténet a színpadon
Körforgásban címmel rendeznek divatszínházi előadást február 14-én a Hagyományok Háza színpadán. Ez a különleges divatbemutató nem csupán a ruhák felvonultatásáról szól, hanem a tradíció és modernitás közötti mélyebb párbeszédet is megeleveníti, bemutatva, hogyan találkozik a hagyomány és a kortárs művészet a divat és a színház világában.
A kortárs néptáncélet jelenségeiről indít beszélgetéssorozatot a Hagyományok Háza
Összerázás címmel indít új beszélgetéssorozatot február 6-án a Hagyományok Háza Szabadegyeteme a kortárs néptáncos közélet tematizálása céljából, a folkszcéna tudományos, művészeti és oktatási szereplőinek bevonásával. Az egyes alkalmak azonos szerkezet mentén kérdeznek rá és reflektálnak a táncművelés és táncműveltség aktuális trendjeire, jelenségeire.
1300-an élnek a föld utolsó vadászó-gyűjtögető népében
A hadzák a modern világ árnyékában őrzik ősi hagyományaikat, hierarchiától mentes társadalmukat és egészségük garanciáját, a diverz mikrobiomjukat.
Komoly férfierő kellett a mézeskalácsossághoz
Hogyan adott áldást, aki mézeskalács babát vagy huszárt adott? Gaál András és Mónika mézeskalácsos műhelyében derül fény a titokra a Petőfi Akadémia új videójában.
Vitéz László és a haverok
Vagy inkább rokonok. Ugyanis bármerre indulunk Európában, megtaláljuk a mi legismertebb vásári bábfiguránk helyi megfelelőjét. Igaz, nem az egykori vásárok mai megfelelőin, hanem színházakban, művészeti vagy épp gasztrofesztiválokon.
A háromkirályok eljövetele helyett a karácsonyfa leszedése maradt a vízkereszti hagyományokból
A nyugati kereszténységben január 6-a vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe.
TikTokon randalírozó csintalan manóktól a bandita Mikulásig
Vajon hogyan vált egy régi fenyegető hagyomány játékos csínytevéssé, és miért szeretjük annyira a rosszcsont karácsonyi manókat?
Mitől szoknyás a harangláb?
Ma is találkozhatunk hazánkban azokkal a több száz éves, fából ácsolt építményekkel, melyek a korabeli emberek életével sok szálon összefüggő harangnak adtak otthont. Történetük a miénk is.
Megújult a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum kiállítása
Átrendezték és eddig raktárban őrzött darabokkal frissítették a Baranya vármegyei Zengővárkonyban működő Míves Tojás Múzeum kiállítási anyagát. A tárlat megújult formában ismét várja a látogatókat.
Miért Szent András napján jósoljuk meg, ki lesz a jövendőbelink?
November utolsó éjszakája a szerelmi jóslatoké. A magyar néphit szerint Szent András napjáról, november 30-áról december elsejére virradóra megtudhatták a leányok, ki a jövendőbelijük. Éjjel vagy másnap reggel. Vagy karácsonykor a templomban. Előbb vagy utóbb.
A népviselet alól kilóg a tetkó
Hogyan élnek tovább a hagyományaink, és miként örökíti meg mindezt a 21. századi fotográfia? A Hagyományok Háza Pixel és folklór című kiállítása ezt vizsgálja.
Németül és magyarul is tudok gondolkodni
Molnár Vilmos karriert csinált Németországban, de önkritikus és önironikus maradt, és még a gyermekeihez képest sem mindig ő akar az okosabb lenni.
Ácsolt ládát minden otthonba!
Gyenes Tamás Gránátalma-díjas fafaragó népi iparművész az egyetlen olyan ácsoltláda-készítő Európában, aki több száz éves kézi módszerekkel dolgozik.
Tűbe fűzött asszonysorsok a Nemzeti Színház díszfüggönyén
Hímzőasszonyok évek óta öltögetik a magyar népművészet motívumait a Nemzeti Színház készülő díszfüggönyébe. Szerte a Kárpát-medencében tizenkét bársonytekerccsel utazik hozzájuk Kustán Melinda textilművész, aki megálmodta ezt az iparművészeti alkotást.