himnusz
„A zenét a nép felé, a népet a zene felé vitte”
Erkel Ferenc soha nem volt a fősodorban – mondja Somogyváry Ákos karnagy. A zeneszerző szépunokája az elmúlt harminc évben sokat tett azért, hogy a közismert Dohnányi-átirat helyett egyre többen megismerjék Erkel feszesebb, verbunkos eredeti Hymnusát.
Programkalauz a magyar kultúra napjához
Idén január 22-én különleges évfordulót ünnepelhetünk a magyar kultúra napján: kereken 200 éve történt, hogy Kölcsey Ferenc letisztázta a Himnusz kéziratát.
Himnuszunk másképp: képkockáról képkockára
A Himnusz képregényét Farkas Lajos és Korognai Dávid álmodta és rajzolta meg.
Himnusz 200 – Egy vers kétszáz története
A Várkert Irodalom Aposztróf sorozata különleges évfordulóval indítja az esztendőt január 22-én.
A Himnusz kalandos útja
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén nemzeti Himnuszunk kéziratát, amely kalandos úton került az Országos Széchényi Könyvtárba.
A magyar kultúra napja Békés megyében
Több Békés megyei intézmény kültéri tárlattal, portréműsor-sorozattal és a koronavírus miatt online műsorfolyammal emlékezik meg a magyar kultúra napjáról.
Dokumentumfilm készült a Himnusz regényes történetéről
A Himnusz regényes története címmel készült dokumentumfilm a Budapesti Filharmóniai Társaság és az Erkel Ferenc Társaság együttműködésében. A 30 perces alkotás animációk, videóbejátszások segítségével mutatja be a Himnusz történetét.
Mi köze van a kanásztáncnak a Himnuszhoz?
Mitől vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Miért tartotta közepes versnek saját művét Kölcsey Ferenc? Többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ Nyáry Krisztián Általad nyert szép hazát – a Himnusz és a himnuszok kalandos élete című könyve.
Galéria: Himnusz − a magyar nép imái
Népművészeti és iparművészeti kiállítás nyílt a Pesti Vigadóban olyan munkákból, amelyeket nemzeti imádságaink, egyházi himnuszaink és népénekeink inspiráltak.
Ahol Kölcsey született
Sződemeter egy Szatmár megyei szórványmagyar település a mai Románia területén. A mintegy négyszáz lakosból mindössze félszázan magyarok, akik néhány esztendővel ezelőtt eltervezték, hogy épületet emelnek, amely méltó módon mutatja be a település híres szülötte, Kölcsey Ferenc életét. Az emlékház műszaki átadása már megtörtént, várhatóan nyáron meg is nyílik.
