Honthy Hanna
Február 21-én történt
1893-ban ezen a napon született Honthy Hanna Kossuth-díjas primadonna, a magyar operett emblematikus alakja. Ragyogó színpadi jelenség volt, kiváló mesterségbeli tudással, színészi képességgel, játékával légkört teremtett, betöltötte a teret. Legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynőben a főszereplővé előléptetett Cecíliaként aratta. A többször is felújított operettet nem lehetett levenni a műsorról, mintegy 1600 előadást ért meg.
A Csárdáskirálynő sikerének titka a gyógyvízben rejlik
Kálmán Imre két gyógyfürdővárosban írta a Csárdáskirálynőt: Marienbadban kezdte el, Bad Ischlben fejezte be. A kettő között pedig tombolt a háború.
Nemcsak a színpadon voltak primadonnák, az életben is elsők voltak a nők között
Maria Callastól Koncz Zsuzsáig több mint száz díva várja a látogatókat a Magyar Zene Házában. A tárlatról Batta András igazgatóval beszélgetünk.
Február 21-én történt
1893. február 21-én született Honthy Hanna Kossuth-díjas primadonna, a magyar operettjátszás emblematikus alakja. Ragyogó színpadi jelenség volt, kiváló mesterségbeli tudással, színészi képességgel, játékával légkört teremtett, betöltötte a teret. Legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynőben a főszereplővé előléptetett Cecíliaként aratta. A többször is felújított operettet nem lehetett levenni a műsorról, mintegy 1600 előadást ért meg.
A piruett királynője: Rökk Marika
Száztíz éve, 1913. november 3-án született Rökk Marika, a múlt század harmincas és negyvenes éveinek ünnepelt primadonnája, Németország legnagyobb revüfilm-sztárja, aki még 85 évesen is táncra perdült a színpadon.
Honthy Hanna, a magyar operett nagyasszonya
Százharminc éve, 1893. február 21-én született Honthy Hanna Kossuth-díjas primadonna, a magyar operettjátszás emblematikus alakja.
Kis magyar operett-történet
„Ne tessék elütni a dolgot avval, hogy itt operett szól hozzánk, édes naiv és bolondos. Az operett voltaképpen a legkomolyabb színpadi műfaj, a legszebb és legszabadabb, mellyel királyokat üthetünk veszedelem nélkül nyakon, s mely (…) többet rombolhat e korhadt világból s jobban készítheti a jövendő jobbat – öt parlamenti felszólalásnál..." – írta Ady 1903-ban a Nagyváradi Naplóban. A magyar operett történetéről Sárdi Mihály, a Budapesti Operettszínház igazgatói főtanácsadója mesélt.
Szobrot állítottak a nagyasszonynak
A százéves Csárdáskirálynő című operettre való emlékezéssorozat egyik állomásaként Honthy Hannának, a primadonnák primadonnájának egész alakos bronzszobrát avatták fel a Budapesti Operettszínház nézőtéri társalgójának téli kertjében. „Biztos vagyok benne, hogy Honthy Hanna neve száz év múlva is fent fog maradni” – mondta Kerényi Miklós Gábor, a teátrum művészeti vezetője.