fbpx

„A színházzal levegőt gyártunk” – Beszélgetés Tóth János Gergellyel

Színpad 2021. 09. 20.

A Pesti Magyar Színház tagja, ahol hamarosan megkezdődnek a felújító próbák, és A nagy hadronütköztetőben, Hodászi Ádám darabjában is szerepel az Óvóhelyen. „Csak azért is” színészként jellemzi és Camus Pestisének orvosához hasonlítja magát, aki a pillanat művészeként, „levegőgyártóként” is a legtöbbet próbálja nyújtani.

„A jövő túl fontos ahhoz, hogy ne foglalkozzunk vele, és másokra bízzuk” – FUTUR III a Goethe Intézetben

Art&Design 2021. 09. 20.

Hogyan hat az életünkre a mesterséges intelligencia térnyerése? Tisztában van-e a saját létezésével egy robot? Mennyire utópisztikus az a jövőkép, amit a sci-fi filmekben látunk? Többek között ezeket a kérdéseket járja körbe a Goethe Intézet Jövő idők – FUTUR III című eseménysorozata, amely szeptember 24-én, a MI2040 – a MI dönt(ésünk)? című interaktív kiállítással és a Binaura kollektíva NAO Bot Guru prezentációjával nyílik meg a Kutatók éjszakáján. A Goethe Intézet igazgatójával, dr. Evelin Husttal beszélgettünk.

„A műfordítás hidat épít a nyelvek között”

Irodalom 2021. 09. 20.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) hagyományaihoz híven idén is meghirdette műfordító-pályázatát. Ana Blandiana román költőnő versét 81 pályázó fordította le, akik összesen 90 művet küldtek el a megmérettetésre. A nyertesek díjainak átadására az OIK nyílt napján kerül sor szeptember 25-én. Dr. Papp Anna Mária főigazgatót kérdeztük.

„A Toldi abszolút profi, aprólékos munka volt” – Interjú Széles Tamás színművésszel

Film 2021. 09. 18.

Valószínűleg nincs olyan néző, aki ne találkozott volna már Széles Tamás nevével. Színpadi szerepei mellett szinkronizál is: filmek, sorozatok és tévécsatornák hangjaként ismerjük. Ezúttal Jankovics Marcell utolsó munkája, a Toldi apropóján beszélgettünk vele, aminek nemcsak a narrátora, hanem a főszereplőnek és az összes többi karakternek is ő kölcsönzi a hangját.

Jelen a világban és felette állva – Elindult a Jancsó 100 retrospektív sorozat

Film 2021. 09. 17.

Szeptember 27-én lesz száz éve, hogy megszületett Jancsó Miklós, az egyetemes filmtörténet kiemelkedő alkotója. Ebből az alkalomból szeptembertől májusig havonta egy filmet vetítenek a Kino Caféban vagy a Művész moziban, és egy-egy meghívott vendéggel elevenítik fel Jancsó alakját. A programról és a halhatatlan rendezőről Kovács Gellért kritikus-újságírót, a program kiötlőjét és szervezőjét kérdeztük.

„Nem hittem, hogy bárkit is érdekelhet egy negyvenéves lúzer története” – Beszélgetés Rebecca Maria Salentin német íróval

Irodalom 2021. 09. 17.

Rebecca Maria Salentin Nyugat-Németországban nőtt fel, Lipcsében talált otthonra. Később végigjárta az egykori szocialista blokkon átívelő, 2700 kilométeres Barátság nemzetközi hegyi túrát Eisenachtól Budapestig. Legutóbbi kötete, a Klub Drushba erről az útról szól. Rebecca Salentin a szeptember 17–26. között zajló PesText világirodalmi és kulturális fesztivál vendége lesz, ahol egy improvizációs programban vesz részt 22-én este. A Budapest Impro részeként külföldi írók fognak improvizatív módon szövegeket írni Budapestről, melyet azon nyomban le is fordítanak magyar nyelvre, és felolvassák a fesztiválon.

Pénteki kultúrrandi Márfi Márk színésszel

Színpad 2021. 09. 17.

26 évnyi emléket tár a közönség elé Márfi Márk egyszemélyes előadásában. A TELIK – egy óra az életedből a színművész szakdolgozatának témáját dolgozza fel, Márk szalmabálák közt ülve, olykor zavarba ejtő nyíltsággal mesél gyerekkori motoros kalandokról, a családi együttélés örömeiről és kudarcos momentumairól a lóvasúton. E heti kultúrrandinkban a gyerekkoron túl kitárulkozásról, szabadúszásról és veterán bringáról is szó esett.

A biztos váratlan hasadékában – Interjú Krasznahorkai Balázzsal

Film 2021. 09. 16.

Szeptember elején tűzték műsorra a hazai mozik Krasznahorkai Balázs első nagyjátékfilmjét, a Hasadékot, mely a mozgóképfesztivál legjobb filmje lett idén. Interjúnk a rendezővel.

„Egy hamis hang jó helyen lehet nagyon szép” – Cseke Gábor az improvizációról

Zene 2021. 09. 15.

Cseke Gábor jazz-zongorista elképesztő szenvedéllyel képes a zenéről, a jazz születéséről beszélni. Bevonzani abba a világba, ahol nincs fontosabb, mint az együtt zenélés, és megértetni, hogy ez nem csupán „zenészmánia”, hanem valami általános emberi: mindannyiunkról szóló és mindannyiunkat megszólító.