interjú
Kórusfanatizmus Debrecenben – beszélgetés Kocsis-Holper Zoltánnal
A Kodály Kórus vezető karnagya Sopronból indult, majd Budapesten át csaknem három éve került Debrecenbe. A vidéki adottságoknak elsősorban az előnyeit látja, a világbéke jellegű óhajok helyett reális célokat fogalmaz meg, és szisztematikusan építi a legnépesebb vidéki város kóruskultúráját.
„Nem a siker a lényeg” – Téri Gáspár a táncos törékenységéről
Számára a harmónia azt jelenti, hogy szellemi és fizikai képességei egyaránt maximálisan ki vannak használva. Neki nem a taps jelenti a jutalmat az előadás végén. Bár szerinte a néző azt szereti látni, hogy félistenek lépnek fel a cirkuszi számokban, ő a sérülékenységét is meg meri mutatni.
Mesterséges intelligencia és szerzői jog – a szakértő válaszol
A mesterséges intelligencia technológiájának fejlődése életünk minden területére hatással van – nem kivétel ez alól a kultúra és a művészeti alkotás sem. Dr. Orbán Zsombor adatvédelmi és technológiai jogi ügyvédet kérdeztük a szerzői jogi dilemmákat felvető MI-rendszerek szabályozásáról.
„Civilizációs szintű változás előtt állunk” – Menyhei György az első magyar, MI-jal létrehozott verseskötetéről
A mesterséges intelligencia napjaink buzzwordje: naponta jelennek meg a témában cikkek, videók, podcastok. Menyhei György, jócskán megelőzve a ChatGPT körüli felhajtást, már három éve belekóstolt az MI-költészetbe, azóta az Újmagyar Gép című verseskötetét nyomtatásban is megjelentette.
„Amerikai és magyar vagyok” – Interjú Lincoln Andrással
Lincoln Andrásnak már a szülei is Amerikában születtek. Ő 23 évesen úgy döntött, hogy megtanul magyarul, hogy beszélgetni tudjon magyar nagymamájával és Kárpátalján élő rokonaival, akiket meg is látogatott. Több évet töltött a második hazájának tekintett Magyarországon, amelynek állampolgára is.
Pénteki kultúrrandi Böszörményi Edit tengeri régész GIS-szakemberrel
Böszörményi Editet mindig vonzotta a vízisport, a művészet, a matematika, a történelem. Ám ahelyett, hogy ezek közül választva bejáratott utat jelölt volna ki magának, rendhagyó vizekre evezett: tengeri régészként és földrajzi információs rendszerekkel foglalkozó szakemberként járja a világot.
A szép akasztott – Kétszáz éve született Andrássy Gyula miniszterelnök
Alakját legendák övezik, amikhez romantikus és deheroizáló filmek szolgáltattak anyagot. Andrássy Gyula sármos jelenség volt, párizsi emigrációjában hölgyrajongói a „szép akasztottnak” emlegették. 1851-ben távollétében jelképesen kivégezték, ám 1867-ben ő tette a magyar koronát Ferenc József fejére.
Utópia helyett színház! – Valerij Fokin rendező
A katasztrófa előérzete lengi át a munkánkat tíz éve, és sajnos mindaz, amit éreztünk, bekövetkezett – mondja a Rex című előadás színpadra állítója, Valerij Fokin, aki ezúttal fia, Kirill Fokin disztópiáját rendezi a Nemzeti Színházban.
„Figyelem, miként alakul bennem Judit karaktere” – Vörös Szilvia Bécs és Budapest között
Vörös Szilvia Juditként a nyilvános főpróbát is beleszámítva hétszer nyitotta-nyitja ki A kékszakállú herceg várának hét ajtaját két és fél hét alatt. Bécsből jön haza ezekre az előadásokra, mert 2018 óta szerződés köti a Wiener Staatsoperhez.
„Egymást nézzük: én meg Debrecen” – Keczán Mariann Szabó Magda debreceniségéről
A cívisvárosban emlékház, szobor, játszótér, vezetett séta, színházi előadás, de még sütemény is őrzi Szabó Magda emlékét. Keczán Mariann irodalomtörténészt az írónő és szülővárosa különleges kapcsolatáról kérdeztük.
„Bedobtak a mély vízbe” – Shrek Tímea az otthon békéjéről
A kárpátaljai Shrek Tímea még egészen fiatal író, de már így is többet tud az élet szenvedésteli oldaláról, mint békésebb vidéken élő kortársai. Frissiben megjelent, Halott föld ez című kötete kapcsán írói munkájáról és civil hétköznapjairól kérdeztük.
Mindenképpen túlszárnyalni – Humor és önirónia Reisz Gábor módra
Kisfiúként a festés vonzotta, de rájött, hogy az nem elég kifejező számára. A középiskolai évek alatt elég rossz verseket írt, egyetemistaként pedig azzal nehezítette az életét, hogy reggelente tornaórákat tartott. Pár évvel később viszont konkrétan tarolt első nagyjátékfilmjével.
Magyar látogatók a Szovjetunióban – Hammerstein Judit az új könyvéről
Hogy lesz a nyugati értelmiség egy részének Oroszország-rajongásából a Szovjetunió iránti lelkesedés a sztálinizmus legborzasztóbb időszakában? Mi magyarázza, hogy Nagy Lajos és Illyés Gyula, bár a ’30-as években együtt utaznak a Szovjetunióba, úti beszámolójuk mintha két különböző világról szólna?
Interjú Kiss Fruzsinával, az Ami összeköt – 100 gondolat a magyar kultúráról kiadvány ötletgazdájával
A debreceni tanár szakos egyetemi hallgató még csak 24 éves, de a magyar kultúrában már letette névjegyét: kordokumentumot álmodott és szerkesztett, amely először művészek, közéleti szereplők kézzel írt vallomásai füzéreként, jótékony célból, majd szépen illusztrált könyvként is megjelent.
Pénteki kultúrrandi Nagy Dominika ruhatervezővel
Nagy Dominika az egyszerre praktikus és meseszép Pomponia esküvői ruhák megálmodója, amelyeket a menyasszonyok személyiségéhez igazít, és szívét-lelkét beléjük varrja.
Csíkban nincs langyos víz – Beszélgetés Veress Alberttel, a Csíki Játékszín igazgatójával
A Magyar Színházak Szövetségének 2023-as fesztiválján, Temesváron ültünk le Veress Alberttel, a Csíki Játékszín igazgatójával. Igaz, hogy előző este színészként lépett közönség elé, de nem az alakítás ad témát, hanem az, hogy 2021 áprilisa óta igazgatja a csíkszeredai teátrumot.