interjú
Lakatos Mónika: „Mind a kettő nyelv az enyém!” – podcast
Álomnagyi. Vagy ahogy az unokái hívják, mámi. Ha kell, hajnalig mesét sző nekik, énekel, táncol velük vagy az ágy alatt kuporogva bújócskázik. A zene az ő igazi nyelve. Vajon magyarul vagy cigányul szólal meg benne? És mi lenne, ha kedvenc zenekarával, az AC/DC-vel léphetne színpadra? A Mi lenne, ha… podcast e heti vendége Lakatos Mónika, a Romengo együttes Kossuth-díjas énekese.
Csányi Vilmos: „A kutya önálló viselkedése érdekel, hogy miként találja meg a helyét a családban”
„A közösségen, az ember közösséghez való viszonyán múlik, hogy egy válságfolyamat hogyan ér véget” – mondja Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológusprofesszor, akit balatonalmádi otthonában látogattunk meg.
Koreában a magyar absztrakció – Interjú Petrányi Zsolttal, a Folded – Unfolded kiállítás kurátorával
A Folded – Unfolded kiállítás magyar művészek absztrakt alkotásait mutatja be a koreai közönségnek.
„Boldogság, hogy Wagner-heroinákat alakíthatok” – Schöck Atala színes repertoárjáról
A koncertpódiumon és az operaszínpadon egyaránt otthon érzi magát. A nadrágszerepekre, amelyekre a hangszíne tette hivatottá, jó és becsülendő emlékekként tekint. De ma már inkább a hús-vér asszonyok, a drámai figurák foglalkoztatják. Bartók Kékszakállújának Juditja vagy Wagner hősnői mindennap új kihívást jelentenek a számára. A Liszt-díjas alt énekesnővel, Schöck Atalával beszélgettünk.
„Mi önmagáért szerettük a népzenét” – Beszélgetés Sebő Ferenccel
Sebő Ferenc a 20. századi magyar zene észrevétlen varázslója. Neki köszönhetjük az énekelt versek reneszánszát, a táncházat, a népzene felvirágzását. Persze nem egyedül járta végig az útját, interjúnkban mesél társairól és meghatározó élményeiről, amik a zenéről alkotott elképzelésünket is a feje tetejére állítják. A hetvenöt éves művész a hétvégén birtokba veszi a Magyar Zene Házát.
Pénteki kultúrrandi ifj. Lendvai József hegedűművésszel
Mindig szeretett játszani: először leginkább focizni. Később, gyerekszínészként az Operettszínházban a Szépség és Szörnyetegben kapott szerepet, és évekig játszott a Barátok köztben is. A hegedű csak 11 évesen került a kezébe. Ma a Zeneakadémia mesterképzésén tanul.
„Imádok magyarul beszélni!” – Ari Kupsus józsefvárosi világa
Ari csak átutazóban volt Budapesten, amikor beleszeretett a városba. Varsóból Finnországba tartott, de annyira lenyűgözte a Keleti pályaudvar épülete, hogy addig nézegette, míg le nem késte a csatlakozást. Ennek már majdnem húsz éve. A finn műkereskedő azóta hazánkban él, műemlékvédelemmel, műtárgygyűjtéssel és kiállítás-szervezéssel foglalkozik.
Varga Livius showman és a néma teregetés császára
Varga Livius A Kutya Vacsorája zenekar frontembere, a Quimby oszlopos tagja, és olyan színes személyiség, akit nem könnyű bemutatni. Perkázik és dobol, a zene mellett pszichológiával foglalkozik, imád a természetben lenni, sokat formált rajta az apaság, a Covid óta pedig a korábbinál is több időt tölt a családjával. Találkozásunkkor éppen a Budapest Parkba sietett.
„Vajdasági témákkal akarok foglalkozni. A kisebbségi léttel” – Bezzeg Gyula fotós az új projektjeiről
„Bezzeg Gyula vagyok, és számomra a fotózás az emlékekről szól. Imádtam édesapám gyerekkori történeteit, a padláson régi holmikat, bútorokat, fényképeket kerestem, és egyszer elástam száz üveggolyót, hogy egy hét múlva kincsként találjak rájuk” – írja magáról a honlapján. Fényképezőgépe vetkőztet: lecsupaszít, beles az álarcunk mögé. Dokumentál és történetet mesél.
„Lenyűgöz Petőfi temperamentuma” – Berettyán Nándor a Most vagy soha! című filmről
Befejeződött a Most vagy soha!, vagyis a Petőfi-film forgatása, amelyet 2024 tavaszán mutatnak be a mozikban. A főszerepet Berettyán Nándor játssza, akinek amellett, hogy a Nemzeti Színház színésze és a Karinthy Színház művészeti vezetője, írói és rendezői vénája is van. A szabadság, szerelem kérdéskör feszegetésében a kislánya is részt vett.
„A mai problémáink, dilemmáink kontextusában is sokat tud adni az irodalomterápia” – Béres Judit az új könyvéről
Jó úton járok? El tudom magam fogadni? Mik a céljaim? Miként találhatnék párt? Hogyan válhatnék jobb szülővé? Megannyi kérdés, amelyekre az irodalomterápia módszerével válaszokat találhatunk. Béres Judittal, a Pécsi Tudományegyetem docensével, a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnökével az Élet a sorok között – Irodalomterápiás gyakorlatok mindenkinek című új könyve kapcsán beszélgettünk.
Az irodalmi élet mint az irodalom provokációja – 2. rész
Farkas Wellmann Endre Smid Róbert irodalomtudóssal, egyetemi oktatóval, kritikussal folytatott beszélgetésének második részében további irodalomszakmai problémákat jártak körül a Helyőrség oldalán, válaszokat keresve az utóbbi évtizedek kérdéseire.
Egy pszichothriller kérdései – Beszélgetés a Darázsról Kiss-Végh Emőkével
A Darázs című darab valahol a Túl közel és a Végzetes vonzerő metszetében helyezhető el. A történet két egykori osztálytárs sok évvel későbbi találkozásával indul. A semmitmondónak induló beszélgetés azonban hamar és nem is egyszer fordulatot vesz, ahogyan a régi emlékek elfojtott traumákként kerülnek felszínre, és mintegy örvényként sodródik egy különös kérdés felé. Ezt a kérdést – amit természetesen nem árulunk el, hiszen egy pszichothrillerről van szó – a Kiss-Végh Emőke játszotta karakter teszi fel.
Dinyés Dániel: A Bánk bán a kis nemzetek problémájáról szól
Mit árul el a magyar lélekről nagy nemzeti operánk, a Bánk bán? Az aktuális előadáshoz lehet-e igazítani a klasszikus operákat, és miért a nemzeti identitáskeresés kis almanachja Erkel műve? Ősztől a Magyar Zene Házában keresi a választ ezekre a kérdésekre is a Delta Produkció Operabeavató-sorozata. A 6Szín teátrumban pedig a rendező közbeszól: Göttinger Pál mesél majd jellegzetes operai hívószavakról. Dinyés Dániel karmestert, zeneszerzőt a sorozatok szeptemberben induló évadáról a Színház Online kérdezte.
„Nem léteznek törékeny emberek” – Exkluzív interjú Viola Ardonéval
Viola Ardone a kortárs olasz irodalom egyik legnépszerűbb szerzője. Gyerekvonat című regénye a 2018-as frankfurti könyvfesztiválon robbant be, és 32 nyelvre fordították le. Hamarosan a PesText világirodalmi fesztiválon találkozhatunk vele.
„Megmutatni, milyen az, amikor a világ szétesőben van” – Ifj. Vidnyánszky Attila az Egy szerelem három éjszakájáról
Az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját 1961-ben, Szinetár Miklós rendezésében mutatták be. A Hubay Miklós és Vas István által írt darabot idén ifj. Vidnyánszky Attila állítja színpadra a Pesti Színházban. A rendezőt a Vígszínház évadnyitó sajtótájékoztatóján Rudolf Péter színházigazgató kérdezte.