interjú
„Nem engem zavar, hanem téged” − Balázs Andrea az önazonosságról
Balázs Andrea színésznő idén húsz éve a Karinthy Színház tagja. A Fat Pig ősbemutatója kapcsán pályakezdésről, Karinthy Mártonról és legyőzhetetlenségről is beszélgettünk vele.
„Le kell építeni azt a felfogást, hogy az igazi irodalom csak papíron van” – Beszélgetés a kulturális sajtóról
Több mint nyolcvan éve, hogy megszűnt a Nyugat, a magyar kulturális sajtó legendás orgánuma. Hasonló törekvésekkel azonban máig találkozunk. Az irodalmi igényű újságírást képviselő kezdeményezések közé tartozik az egyéves Nincs, valamint a januárban a hatot „töltő” f21.
„Esterházy Péternek méltán van kultusza” – interjú Prőhle Gergellyel
„Helyesnek tartom, hogy az a kapcsolatrendszer, amit ő működtetett, aminek a középpontja volt és ami a tragikusan korai halálával még inkább felerősítette ezt a kultuszt, létező irodalmi közeg. Közgyűjteményi szempontból ezt ugyanúgy kell kezelni, mint minden más jelentős író életművét” – mondta a Kultúra.hu-nak a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője. Prőhle Gergellyel a nemrégiben átadott Esterházy Péter és Gitta Könyvtárról beszélgettünk.
„A magyar kultúra része az európai kultúrának – és megfordítva” – Interjú a Szöllősi-Nagy–Nemes gyűjtő házaspárral
Egyedülálló kulturális erőtér jön létre a Balaton északi partján, miután a veszprémi Vass-gyűjtemény közelében, Balatonfüreden állandó kiállítási helyszínt kap a már önmagában is nemzetközi vonzerővel bíró Szöllősi-Nagy–Nemes-gyűjtemény. Az üdülőváros és a geometrikus képzőművészet csodálatos egymásra találásáról, a hozzá vezető útról Szöllősi-Nagy András hidrológus egyetemi tanárral és Nemes Judit festőművésszel beszélgettünk.
„A zene nem volt téves hívás” – Interjú Fekete-Kovács Kornéllal
Bartók Béla után Kodály Zoltán műveiből merítenek ihletet a Modern Art Orchestra zeneszerzői. A big band vezetője, a Nemzeti Énekkarral közös, Fölszállott a páva című estjükre készülő Fekete-Kovács Kornél kórusban eltöltött iskolás éveiről, valamint a Kodály-módszer és a jazz közös vonásairól is beszélt nekünk. A zenéjüket szeretőket február 3-án a Pesti Vigadóban várják.
Cél: a Modem kihangosítása – Interjú Vizi Katalinnal, az intézmény új vezetőjével
Változásokkal teli évet tudhat maga mögött a debreceni Modem, és dinamikus tervekből szőtt új évük lesz a 2022-es. Vizi Katalin ügyvezető igazgató a Kultúra.hu-nak beszélt először a megújuló kommunikációs csatornákról, intézményi céljaikról és a szerveződő kiállításokról.
„Az énekléshez nem kell más, csak te” – Balczó Péter az eddig bejárt útról
Több millióan látták a televízióban énekelni egy nemzetközi operaversenyen, amit egyébként meg is nyert. Ezzel azonnal berobbant a hazai operaelitbe, és egy lírai tenor teljes skáláját végigénekelte. Most új területek felé nyit, és vált.
„A saját örömünkre és művészi kiteljesedésünkre készült” – Interjú a friss Petőfi zenei díjas Lengyel–Benkő szerzőpárossal
Lengyel Johanna és Benkő Dávid szerzeményét, a Never Be című dalt választotta a szakmai zsűri a 2021-es év legjobb idegen nyelvű magyar dalának. A két szerző-előadót ennek kapcsán kérdeztük a közös dal születéséről, eddigi zenei pályafutásukról és terveikről.
„Nagyon király a zene, srácok, de milyen jó lenne valami szöveg is rá!” – interjú Szabó Gyulával, a The Keeymen alapítójával
A szörfrock legautentikusabb hazai képviselője, a The Keeymen zenekar nemrég jelentkezett második albumával, melynek címe nemes egyszerűséggel: 2. Szabó Gyulával, a formáció egyik gitárosával és alapítójával – akit a Bozo éléről is ismerhetünk – beszélgettünk a lemezkészítés céljairól, hogy milyen lehet a fogadtatása egy instrumentális szörfzenekarnak Budapesten kívül, és megpróbáltuk felgöngyölíteni, mikor is alakult meg pontosan a The Keeymen.
„Pingpongozva dolgoztunk együtt” – Závada Péter a Leonce és Léna szegedi előadásáról
Nagy siker a Szegedi Nemzeti Színház legújabb ősbemutatója, a Leonce és Léna című zenés színpadi játék. Georg Büchner eredeti művét Závada Péter helyezte át mai szövegkörnyezetbe.
Pénteki kultúrrandi a Fiúk zenekarral
Pár évvel ezelőtt találkoztak, és elsőre nem is igazán voltak egymásnak szimpatikusak, de – szerencsére – együtt „kellett” zenélniük. Azóta a kényszer elmúlt, az összhang is meglett, és mindez egy rendkívül izgalmas, egyedi és színvonalas produkcióvá állt össze. Ezen a héten a Fiúk, azaz Bíró Bence (ének), Kasó Máté (basszusgitár, billentyű, vokál), Bánszki Botond (dob), Iványi Máté (szaxofon, basszusgitár) és Lengyel Levente (gitár, vokál) mesélt nekünk.
A korszak kulturális olvasztótégelye – Szabó Máté és Selmeczi György a Veronról
Szabó Máté rendezésében ősbemutató született a Miskolci Nemzeti Színház deszkáin. Hunyady Sándor Bakaruhában című novellájából – amelyből Fehér Imre híres filmje is készült – Szőcs Géza és Selmeczi György Veron címmel új magyar operát írt. A különleges körülmények között íródott és a Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban létrejött darabot májusban az Erkel Színházban is láthatjuk. Ennek hátteréről kérdeztük a rendezőt és a zeneszerzőt.
„Nem szeretnék beváltatlan ígéret maradni” – Beszélgetés Pinczés Dávid filmrendezővel
Szokatlan, hogy valaki egy vizsgafilmmel több tízezres nézettséget érjen el és nemzetközi fesztiválokon nyerjen díjakat. Pinczés Dávidnak ez már két filmjével is sikerült. A Cserhalmi György és Dunai Tamás főszereplésével készült, az elmúlás és a veszteségélmény témáját boncolgató Végtelenben kettő után az Imposztor is nagyot megy. Második rövidfilmjében a Mácsai Pál és Alföldi Róbert által játszott karakterek más-más okból, de egyaránt megfelelési kényszertől szenvednek.
De mi lett a nővel? – Tasnádi Csabával az örök kérdésről beszélgettünk
„Egész életünkben szerepeket játszunk, a nővel kapcsolatos alapkérdés mentén kutakodva, kóvályogva, kétségbeesetten” – mondta Tasnádi Csaba rendező a De mi lett a nővel? című előadás kapcsán, amelyet Tűzkő Sándor, Stubnya Béla és Kálid Artúr szereplésével a Fém Színházban (FÉM Arts & Café) mutatnak be.
„A virágrendezés a színpadiasságba, a szobrászat a bokszringbe lök” − Gwizdala Dáriusz képzőművésszel beszélgettünk
Gwizdala Dáriusz nevére először a KóróFlower kapcsán figyeltem fel, de nem kellett sokat kutatnom, hogy kiderüljön: a klasszikus szépségideálokat kiforgató virágkötészet csak egy a rengeteg művészeti projektje közül. Dáriusz sajátos szemléletmóddal és mindig megújuló kíváncsisággal nyúl minden médiumhoz, és ugyanolyan kreatívan használja a szobrászat eszközeit, akárcsak a fotográfiát. Interjú.
Szempontok egy műfajhoz – H. Nagy Péter a sci-fi útjairól
„A sci-fi legjava szerintem igenis jelentékeny irodalmi forma, noha egyes irodalomtudósok sznob módon lebecsülik” – idézi Richard Dawkinst H. Nagy Péter. Az Érsekújváron élő, Komáromban oktató egyetemi tanárral, szerkesztővel, kritikussal, irodalomtörténésszel a science-fiction útjairól beszélgettünk.