interjú
„A népdalokon keresztül meg tudjuk fogni egymás kezét” – Kiss Kata küldetése
Civilben olasz tolmács volna, ha maradna ideje efféle prózai dolgokra. Barsi Ernő zenepedagógus, néprajztudós tanítványa ehelyett azonban népzenei feldolgozásokkal szítja a parazsat a Kárpát-medence magyarságának szívében. Kiss Kata és zenekara Bikics Tibor vezetésével 2009 óta őrzi a lángot, amit egy világjárvány sem volt képes kioltani.
Mi lenne, ha… Szabó Benedekkel
Rovatunkban játékra invitáljuk interjúalanyainkat. Ezúttal Szabó Benedek zenész, a Galaxisok együttes alapítója mesélt nekünk arról, mi lenne, ha…
Hidegháború 2.0 – Beszélgetés Noam Chomsky világhírű nyelvészprofesszorral
A jelenlegi tendenciák alapján milyen esélyei vannak az emberiségnek a túlélésre? Lesz-e újabb hidegháború? Mi lesz Amerika hegemóniájával? A világhírű nyelvészprofesszort Jászberényi Sándor író, a The Continental Literary Magazine főszerkesztője kérdezte.
A hét szerzője – Portréfilm Szálinger Balázsról
22 éves korában Ady szellemének nyomába eredve egy évre Nagyváradra költözött, és, mint mondja, negyven centivel a föld fölött járt. Vagyis annak idején pontosan olyan volt, amilyennek az igazi költőket képzeljük. Valami petőfis dacot most is érezni benne, például abban, hogy azt mondja: megvan ars poetica nélkül, de talán egyszer majd kitalál egyet a Nők Lapja-olvasók számára. Együttese, a Szűcsinger révén a versei ifjú szívekben élnek tovább. Kívánhat-e többet egy költő?
Univerzális, vajdasági és magyar – Új kortárs fesztivál Veszprémben
A kortárs művészet már hazajár Veszprémbe – állítja Horváth Csaba, a Tánc Nemzetközi Kortárs Fesztivál művészeti vezetője, aki a hétvégén startoló Híd minifesztiválról beszélt a Kultúra.hu-nak.
Folklórfeszt – „A szellemi és kulturális örökség átadásának helye a család”
Latin-Amerikában nincs kulturális intézményhálózat, egy brazil gyerek számára mégsem kérdés, hogy tud-e szambázni. Magyarországon mintaszerű a struktúra, de a szellemi és kulturális örökség nálunk mégsem közösségi tudás – mondja Szigetvári József, a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége alelnöke. Interjúnk.
„Rájöttem, hogy saját magam megértéséhez kifelé is érdemes fordulni” – Interjú Barkóczi Noémivel
Barkóczi Noémi énekes-dalszerző nemrég a második nagylemezével jelentkezett, amin egészen új oldalát mutatta meg. A Dolgom volt születéséről, zenekar-alapításról beszélgettünk vele, és arról is szó esett, írna-e kifejezetten a környezetvédelem tematikájára kihegyezett dalokat.
Téli utazás új színekkel – Bogányi Gergely zongoraművésszel beszélgettünk
Oboán és fagotton csendül fel Schubert eredetileg tenor hangra komponált dalciklusa november 22-én a Várkert Bazárban a Bogányi Trió előadásában. Bogányi Gergely zongoraművésszel a költői szöveget felülmúló zenéről, új színekről és összművészeti hatásról is beszélgettünk.
„A bűn lényegének az erőszakot tartotta” – Bibó István és a krisztusi alternatíva
Az erőszak-e az ember legfőbb ismertetőjele? Vagy inkább békére törekvők vagyunk? És mi köze ehhez annak a jézusi kérésnek, hogy ha megütik a jobb arcunkat, tartsuk oda a balt is? Bibó István szerint meghatározó hatással volt Európa történelmére, mint Csepregi András „Boldogok a békét teremtők” – A keresztény erőszakmentességtől a nyugati demokráciáig. Bibó István politikai teológiai megközelítésben című, november 9-én bemutatott könyvéből kiderül. Erről kérdeztük.
„Minimum egy élet kell ahhoz, hogy igazán jól csináld” – Interjú Pataki Adorján operaénekessel
A Kolozsvári Magyar Opera tenoristája a héten újabb szerepben mutatkozik be a Magyar Állami Operaházban. A klasszikus zenei feldolgozásban színre vitt István, a király címszerepét énekli, bár megjegyzi: a habitusától távol áll ez az anyámasszony katonája karakter. A református kollégium szigoráról, felszabadultságról és álmokról is beszélgettünk.
„Minden a szívben dől el” – beszélgetés Sapszon Ferenc karnaggyal
A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója évtizedek óta neveli, segíti a felnövekvő generációt, és úgy véli: fontos, hogy minden nap énekeljenek, fontos a mindennapi katarzis, mert így lesz a zene eszköz ahhoz, hogy igaz emberekké váljanak. Múlt héten vette át a Nemzet Művésze díjat, és a kórusiskola szellemiségének, pedagógiai hitvallásának összegzésén dolgozik.
„Az olvasó kezében is ott van a balta” – 200 éve született Dosztojevszkij
„Az én szememben Dosztojevszkij életműve arról szól, hogy ilyen az ember, tessék tudomásul venni: fenséges és mocskos, tündökletes és esendő, nagyszerű és aljas” – mondta a Kultúra.hu-nak Soproni András műfordító, akit a 200 éves jubileum kapcsán az orosz íróról, illetve az általa magyar nyelvre fordított Bűn és bűnhődés című regényről kérdeztünk.
Időutazás a kései kétezres évek életérzéseibe – Interjú a Hangmás két tagjával
Négy évvel legutóbbi koncertjük és hat évvel nem hivatalos feloszlásuk után szombaton ismét színpadon láthatjuk a Hangmást. Elő a táncoscipőkkel és a levezetésre váró baljós gondolatokkal!
Mentális fejesugrás egy zenei vulkánba – Koroknay Andrással beszélgettünk
Koroknay Andrást eredetileg reggae basszusgitárosként készültem bemutatni, de a beszélgetésünk végére kiderült, hogy már rég túlnőtt ezen a címkén. András amellett, hogy rengeteg különböző stílusú zenekarban teszi teljessé a hangzást, elkészítette első szólólemezét is, amin már nem csak a basszusvirtuóz és a zeneszerző, de a produceri oldalát is megismerhetjük. Interjú.
„Mit tudom én, mi szeretnék lenni” – Beszélgetés Lövétei Lázár László költővel
„Amíg meg tudunk hatódni irodalmi műveken (is), addig nincs minden veszve. Kell-e szebb karitatív cselekedet, mint meghatni embertársainkat?! ”
A jó szobrász a saját korának nyelvét is jól beszéli – Interjú Majoros Áron Zsolttal
Majoros Áron Zsolt szobrászművészhez érkezem Újpest egyik ipartelepére. Közös műteremben alkot Esse Bánki Ákos festőművésszel és Rajcsók Attila szobrászművésszel. A nagy légterű, izgalmas és inspiratív indusztriális térben Majoros szobrai remekül életre kelnek, az Őrző kisebb változata egy talapzaton ülve tekint kifelé az ablakon, egy másik alak a mennyezetről kecses akrobataként lóg lefelé, a napsárga Hatás pedig a falnak támasztva úgy hat, mintha a rá nehezedő láthatatlan plexifal súlyával küzdene.