interjú
„A tápláló, a gyógyító, a növelő, az igazi csönd számomra Isten tudatosított jelenléte”
Sajgó Szabolcs nem hivatásos irodalmár, hanem elsősorban szerzetes. Gazdag és mozgalmas élete során a világ számos pontján megfordult Kanadától Szíriáig, Egyiptomtól Kongóig. Jelenleg a jezsuita rend budapesti kulturális centrumát, a Párbeszéd Házát vezeti. Lelkipásztori feladatai mellett íróként, költőként és versfordítóként is tevékeny, idén jelent meg a meztelen Isten című verseskötete.
Ha valaki fél évszázadot élt idegenben, akkor az egész országot szereti – Ferdinandy György múltról, jelenről
Ferdinandy György mintegy harminc évig volt úgynevezett nyugati magyar író, aki emigrációjából a nyolcvanas évek végéig nem térhetett vissza Magyarországra, mégis mindig hazahúzta a szíve. 2000 óta Budapest és Miami között ingázik, már amikor a járványhelyzet ezt megengedi. Az idén 86. életévét betöltő író magyarul írt műveinek bemutatására életműsorozat indul.
„A kedvenc történeteimet szeretném megosztani” – Interjú Zalka Csenge Virággal
Zalka Csenge Virág mesemondóval képzeletbeli vándorlásról, történetek okozta ujjongásról és mesemondó-egyetemről is beszélgetett Ágoston Szász Katalin.
„Felszabadultabb lettem az évek során” – Beszélgetés Teszárek Csaba színművésszel
„A színpadot könnyen belakom. Nekem időnként a hétköznapi, prózai dolgok szorongatóbbak, nehezebben tudok velük mit kezdeni” – mondja a Budapest Bábszínház művésze. 17 éve tagja a társulatnak, ahol egy ideje zeneszerzői feladatokkal is megbízzák. Érzelmi tartalékokról, krimikről és az aktuális bemutatókról is szót ejtettünk.
Kicsit templom, kicsit játszótér – Batta András a Magyar Zene Házáról
A héten átadják a Városligetben a Magyar Zene Házát, amelyet a CNN és a World Architecture Community is az év legjobban várt épületei közé sorolt. A ház hamarosan megtelik élettel: január végétől kiállításokkal, koncertekkel, zenepeadagógiai programokkal várják az érdeklődőket. Batta András ügyvezető igazgatóval beszélgettünk.
„Magamnak szeretnék megfelelni” – Interjú Szurcsik Józseffel
Nagyon érdekel, hogy ebben a korban, amiben élek, miket csinálnak művésztársaim – mondja Szurcsik József. A Munkácsy-díjas képzőművésszel, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorhelyettesével cenzúráról, szervilizmusról és kiszolgáltatottságról is beszélgetett Gáspár Kinga.
„Csak annyit kértünk a táncostól, hogy lakja be a teret, és használja az eszközöket"
Roskó Mária ékszertervező, Ádám Zsófia képzőművész, Ayumi Toyabe táncos és Bolcsó Bálint zeneszerző az Ékszerek Éjszakáján mutatta be közös performansz-installációját, amit december 27–29. között három estén a Trafó Kabinban láthatunk újra, az AV Composers sorozat részeként.
Zavarba ejtő karácsonyi kérdések – Gyöngy Zsuzsa a K2 Színház Béke! című előadásáról
December 18-án 17 órától Szentendrén láthatjuk a K2 Színház Béke! című darabját, egy izgalmas, felemelő, zavarba ejtő előadást. Úgy indul, hogy a pásztorok hagyományos népi betlehemi játékkal köszöntik a Kisjézust, majd szépen hazaballagnak otthonaikba, ahol gyermekeik vérbe fagyott testére és zokogó anyákra találnak. Hát persze, hiszen Heródes minden kisfiút lemészároltatott Betlehemben, egyetlenegyet kivéve… Ezután hogyan őrizze meg a három apa a hitét Jézusban és a megbocsátást hirdető kereszténységben?
Interjú a Resident Art Fair 2021 szervezőivel
Negyedik alkalommal is megrendezik december 9. és 20. között a Resident Art Fair kortársművészeti karácsonyi vásárát, amely minden évben valamilyen újdonságot hoz. Idén nemzetközi klasszikus és kortárs portfólió gazdagítja a válogatott műtárgycsoportot. A művészeti vásár szervezőivel, Bánki Ákossal és Schneller Jánossal beszélgettünk.
„Az egyetlen lehetőség: kilépni a mátrixból” – Beszélgetés Sipos László Márk színművésszel
Egy fiatal alkotóközösség XX84 címmel mutatta be Orwell regényének újragondolását egy galériában. A kuplékkal tarkított disztópia monodrámának indult, ám idővel többszemélyes produkcióvá bővült. Sipos László Márkkal, az előadást megálmodó végzős színészhallgatóval beszélgettünk slam poetrys indulásról, hot dog séfes kitérőről, drámaírásról és a hibás rendszerről.
Hívjuk léleknek – Interjú Ronn Wieganddal
A Tokajban élő Ronn Wiegand Magyarország egyetlen Master of Wine-ja, és az első a világon, aki a Master Sommelier címet is begyűjtötte. Emellett pedig költő, nem is akármilyen. Kőrizs Imre kérdezte Kaliforniáról, a versíráshoz ideális borról, no meg Champagne és Dover ritkán emlegetett metszéspontjáról az 1749 oldalán.
„Megfulladnék, ha bezárnám magam egy formába” – Bartis Attilával beszélgettünk
Bartis Attila író, fotográfus szerint az alkotói pálya nem a megjelenéssel, hanem a munkával, azon belül is egy fordulattal kezdődik. A József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjjal kitüntetett szerzőt Jáváról hazatérve újság-nemírásról, műveinek átértékeléséről, felháborodott kritikáról is kérdeztük.
„A Herculanum valahol félúton van Gounod Faustja és Verdi Don Carlosa között” – Vashegyi György Félicien David művéről
Herculaneum kikötővárost, amint Pompejit is, Krisztus után 79 augusztusának végén utolérte a végzet: a Vezúv kitörése nyomán teljesen elborította a pusztító vulkáni törmelék. Igaz, meg is védte a teljes enyészettől, de feledésre ítélte a 16. századig. Az antik városban játszódó, a 19. század közepén keletkezett, Herculanum című operáról is megfeledkezett az utókor. Mígnem egy bő évszázadot átugorva, a huszonegyedikben kezdik ismét életre kelteni Félicien David alkotását.
Aránytévesztő vagy valószerű – A Nyugat magyarságképe az érdekek tükrében
A folyamatos hírversenyben hazánk kis, „köztes” európai országként rendkívül nehezen éri el a nemzetközi sajtó ingerküszöbét. Ha mégis, akkor legtöbbször felületes, sztereotip és leminősítő a rólunk festett kép. Ennek ellenére érdemes tudnunk, miként írnak rólunk Nyugaton, már csak azért is, mert 19–20. századi történelmünk megmutatta, hogy sorsfordító kérdéseinket gyakran Nyugaton válaszolták meg.
„A giccs is alkalmas lehet arra, hogy katarzist érjünk el” – beszélgetés a Nagykarácsony rendezőjével
Egészséges giccsről, balatoni tévéfilmről és a fiókban pihenő musicalről is beszélgettünk Tiszeker Dániellel, a Nagykarácsony című film rendezőjével.
Őrült beszéd – Interjú Farkas Wellmann Endrével
A közelmúltban mutatták be Farkas Wellmann Endre József Attila-díjas költő új verseskötetét. A Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz című munka megjelenése kapcsán a korábbi kötetekről, a Néró-versekről is kérdeztük a költőt. Mi köti össze az ókori és a modern pszichopatát? Mit mond az őrült orvos az elszánt FBI-ügynöknek? Farkas Wellmann Endre meglepő válaszokkal szolgált.