interjú
Az absztrakció lehetőségei – beszélgetés Horváth Lóczi Judittal
Mielőtt Horváth Lóczi Judit a Szentendrei Régi Művésztelep műterembérlője lett, már több szálon kötődött a festők városához. Az absztrakció hagyományairól, lehetőségeiről, egyedi formanyelvéről, valamint az elmúlt év eredményeiről is beszélgettünk.
Pénteki kultúrrandi a Meristem zenekarral
Péntekenként megjelenő sorozatunkban izgalmas, sokszínű tehetségekkel beszélgetünk.
„A színház pokoli műfaj” – Beszélgetés Tapasztó Ernővel
Sorra nyeri a díjakat a Szegedi Pinceszínház és az Aradi Kamaraszínház koprodukciója, Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak. A kisvárdai fesztivál után az Atelier-n zsebeltek be két elismerést a különleges zenei és vizuális világú történetért.
Érdeklődő, zeneszerető és rejtőzködő – Interjú Col Legnóval
Ezen a nyáron Magyarország egyik legnépszerűbb bigbandje, a Budapest Jazz Orchestra is visszatér az élő koncertezéshez. Naptárukban érdekes programok sorakoznak. Több helyszínen is eljátsszák például Col Legno A Duna című darabját, amelynek ősbemutatója 2019-ben, Baján, a Duna-parton volt, szintén az ő tolmácsolásukban.
„A dolgok fonákja sokkal jobban érdekel, mint a színe” – Interjú Csáki Róberttel
Sanyi, hagyjál már békén, mondtam, hogy beszélhetsz vele, csak várd ki a sorodat! Persze, tudom, hogy izgatott vagy, hiszen ő festett meg, de attól még át kell gondolni, mit kérdezünk tőle, nem lehet csak úgy fejjel a falnak rohanni. Sanyi, jobb, ha én mutatlak be, még a végén összevissza beszélsz.
„Tudtam, hogy ez egy nagyon szerethető projekt lesz”− interjú Szepesi Mátyással
Szepesi Mátyást legtöbben a Konyha zenekar frontembereként ismerhetik, de zenekari menedzserként is tevékenykedik, mindezek mellett a közelmúltban a legfrissebb budapesti koncerthelyszín, a Monyo Land marketingszervezője lett. A sokrétűség szépségéről, a karantén alatti alkotásról és persze a Monyo Landről beszélgettünk vele.
„Az érzéseket nem lehet száraz tudományként átadni, csak művészetek által”
Három fenyőfa áll az udvaron, arról felismerik, hogy jó helyen járnak – mondja Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, amikor felhívom, hogy a megbeszéltek szerint elindultunk hozzá Hosszúheténybe. Naprakész, nagy tudású professzort faggathatok hamarosan. Köztudott, hogy édesanyja révén Petőfi Sándor rokona: ükanyja, Hrúz Judit a költő édesanyjának unokatestvére volt. Induláskor még csak reménykedem abban, hogy kézbe vehetem majd azokat az evőeszközöket, amelyeket egykor talán maga Petőfi is használt.
„Gyerekként még nem tudtam eldönteni, hogy indián vagy festő legyek” – Interjú Bereznai Péterrel
A részletekben elveszni lenne jó. Ezzel a mondattal a zsebemben távoztam a Szentendrei Régi Művésztelepről, miután a Munkácsy Mihály-díjas Bereznai Péter festőművésszel beszélgettem. A festékes asztalnál ülve mesélt gyermekkoráról, a festészetről, a jövőről. Megrázó dolgok is szóba kerültek. Vajon elválasztható egymástól az érzelem és az intellektus? Hogyan reagáltak a kortársak az első, horogkereszteket ábrázoló festményekre?
„A színházi tragédiát én a nőkkel, a női sorsokkal azonosítom”
A nők boldogtalanabbak a Boldogtalanok című darabban, mint a férfiak – mondja Albu István rendező, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója, akivel a Magyar Színházak 33. Kisvárdai Fesztiválján beszélgettünk.
A lélek kvantumállapota – Beszélgetés Bánföldi Zoltánnal
Véletlenül sem jutott volna eszembe, hogy egy festőművész képes lehet kvantumugrást előidézni, de lássuk be, ők mindenre képesek. Ha akarnak, elrepítenek bennünket az ókori Pompejibe vagy elmesélik, merre kalandozott Giovanni Risi, az ismeretlen 18. századi szerencselovag, de ha nagyon akarjuk, azt is megmutatják, milyen a kvantum-szuperpozíció. Minderről Bánföldi Zoltán műtermében győződhettem meg, aki a Szentendrei Régi Művésztelep megunhatatlan csodavilágában ringatózva alkotja különleges műveit, fűzi-szövi még különlegesebb gondolatait.
A zseniális kompozíció él és üt – Interjú Baksai József festőművésszel
„Szülővárosomban, Budapesten olyan helyen laktunk, amelynek közelében működött a Munkácsy Mihály Képzőművészeti Szakkör. Ma már a Liget Galéria található helyén. A pikánsabb, aktmodellekről készített rajzok miatt csak szülői engedéllyel járhattak oda a gyerekek, de engem már akkor is nagyon vonzott az, hogy összekenhessek mindent festékekkel” – meséli Baksai József Munkácsy Mihály-díjas festőművész. A művészeti szakma világáról és a különleges alkotói attitűdjéről is beszélgettünk.
„Ha valaki erősen hisz valamiben, azt érezni az alkotásain” – Interjú Aknay Jánossal
Aknay János ötven éve állította ki először a munkáit egy betiltott szentendrei tárlaton, ám már sokkal korábban tudta: festőművész lesz. Bár rögös volt az út, a nehézségek nem tántorították el. „Tudtuk, hogy mit akarunk, és abból nem engedtünk” – mondja a Vajda Lajos Stúdió közösségét említve. A Kossuth-díjas festőművésszel – a rajzból kapott hármas osztályzattól kezdve – gondolatban sorra vettük az út örömeit, küzdelmeit, amelyekről ma már a képeket szemlélő is bizton érzi: megérte.
Pénteki kultúrrandi Egri János Jr. jazz-zenésszel
Egri János Jr., az elismert jazzbőgős-basszusgitáros, Egri János fia hatévesen már Michael Jackson-számokat énekelt, kilenc évig zongorázott, és jazzének szakon végzett a konzervatóriumban, majd a Zeneakadémián. Jelenleg mesterképzésre, jazz-zongora szakra jár. Kiemelkedő tehetségét márciusban díjjal is elismerték: ő nyerte el a Magyar Jazzszövetség által rendezett Az Év fiatal jazz-zenésze verseny szakmai díját.
Kerekes-klippremier: FIRE
Levegő, víz, tűz, föld. Négy elem, négy Kerekes-koncertfilm, amelyek szinte teljesen lefedik a 25+1 éves formáció zenei útját. A FIRE klippremierje kapcsán Fehér Viktorral, az együttes egyik alapítójával, dobosával beszélgettünk.
„A gondolataidtól nem menekülhetsz” – Interjú Saya Noéval
Kőrös Mimi, művésznevén Saya Noé csupán pár év alatt építette fel 34 ezer követővel rendelkező Twitch-univerzumát, melynek köszönhetően azon kevés hazai előadók közé tartozik, akik meg tudnak élni a zenélésből. Mindeközben önazonos, nyitott, színes és játékos énekesnő maradt, és eklektikus popzenét hozott létre. Számainak hallgatóit felszínes manírok helyett váratlan kis csavarok és egyedi ötletek csábítják az ismétlés gomb megnyomására.
„Mintha egyszerre akarnám megélni a fiatalságot és az időskort” – Viola Szandra költő
Használt fényforrások címmel jelent meg Viola Szandra legújabb verseskötete. A szentesi származású, Móricz-ösztöndíjas költőnőt írásai mellett szerkesztői, műsorvezetői és performansz tevékenységeiről is ismerhetjük.