irodalom
Nyáry Krisztián: Nagyon pazarlóan bánunk a saját gasztronómiai örökségünkkel
A szerzővel XIX. századi gasztroforradalomról, reformkori ételrendelésről, az írók gasztronómiai feljegyzéseiről és étkezési trendekről beszélgettünk.
Milyen könyveket vigyünk el magunkkal egy nyári utazásra?
„A mai világban, azt gondolom, majdhogynem mindegy, milyen könyvet ragadsz magadhoz. A lényeg, hogy fogd meg azt a könyvet és olvass” – mondja Gubik Petra színésznő, s milyen igaza van! Ő maga a verseskötetek mellett legszívesebben életrajzi írásokat vesz kézbe, mint ahogy – teljesen véletlenül – a két gitáros, Kékkői Zalán és Szabolcsi Bence (Fészek) is előszeretettel barangol egy-egy legendás zenész életművében. Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója a pillanatnyi hangulatától függően választ magának útitársat, míg Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész gondosan megválogatja a nyári utazásra szánt olvasmányait.
Zalán Tibor: Nincs ihlet, csak az abnormitásig felfokozott állapot
Zalán Tibor József Attila-díjas költővel az utazás fogalom jelentésmezején botorkálva beszélgettünk az irodalomról, a vonatokról, de az emlékezésről is.
Tóth Péter Lóránt: A belső utazáshoz elengedhetetlen fizikai értelemben is útra kelnem
„Van egy nagyon nagy biztonságérzetem ezeken az utakon, miközben az ember azt gondolná, hogy ez egy eszeveszett, kaotikus létforma” – mondja a versvándorként ismert Tóth Péter Lóránt, akinek az élete már-már egyet jelent az utazással, úton levéssel. Csaknem húszéves versvándorlása alatt körbejárta a Kárpát-medencét, eljutott tizenöt európai országba, de még a tengeren túlra is magával vitte költőink verseit és történetét. Mindenről megkérdeztük, ami úttal és irodalommal kapcsolatos – s nála nehezen találni olyat, aminek nem ezekhez van köze.
Ritmikus felolvasóestek a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében
Június 13-án este kezdődik a Petőfi Irodalmi Múzeum nyáresti programsorozata, a Kertbagoly. A Regős Simon rendezésében megvalósuló ritmikus felolvasóestek egy színész és egy zenész bevonásával hagyják, hogy a dallamok és az irodalom zsigeri hatása érvényesüljön.
Regős–Vértesi: Mindig is evidens volt a közös alkotás
„A Feri látomásos naplóbejegyzéseiből írtam szabályos formában verseket, ő pedig a szövegeimből dalokat” – meséli Regős Mátyás a Patyik Fedon élete, a Tiki, valamint a Lóri és a kihalt állatok című könyvek szerzője. Barátjával, Vértesi Ferenccel, a Mordái és a Giliszta együttes zenészével már több mint tíz éve alkotnak együtt. Eleinte Cseh–Bereményi-előadásokkal járták a különböző helyeket, azonban az idei magyar költészet napja óta már saját, Fedon-dalok című műsorukkal lépnek a közönség elé. Barátságról, alkotópárosokról, zenéről, irodalomról és az ablakon visszamászó képzeletbeli barátról szól a beszélgetés.
Milyen könyveket vigyünk el magunkkal egy utazásra?
Kérdésünkre Csorba Lóránt, a Lóci Játszik frontembere, Bánki Beni költő, slammer, dalszövegíró, Juhász Anna irodalmár, Fuchs Benjamin (Filo), a magyar underground zenei szcéna kiemelkedő előadója és a már világsztárrá vált Arató András válaszolt.
Bemutatták Kertész Imre Lét és írás – Feljegyzések 1959–1973 című művét
Kertész Imre Lét és írás – Feljegyzések 1959–1973 című művét mutatták be szerda délután a Kertész Imre Intézetben.
Egy regénybe óhatatlanul beleízesülnek a hétköznapok
Légrádi Gergely számos regényt, novelláskötetet és drámát jegyez, azonban az írás az ügyvédi feladatok, a család és a tanítás után – az időbeosztást tekintve – utolsó helyre szorult. Bár mint mondja, ha benne van egy regényben, mindegy, hogy fut, reggelizik vagy kocsiban ül, egyfolytában a történet jár a fejében. Tavasszal megjelent Falaink című kötete izgalmas, „oxigénhiányos" szöveg, amely nagy érzelmi erővel tárja fel egy anya és fia kapcsolatának nehézségeit.
Hogy állunk az idővel?
„Minden út visszafelé vezet előre” – idézi Kátai Mihály szavait barátja, Tolcsvay Béla Kossuth-díjas zenész. S valóban, amikor a modern fizikai időfogalmat vizsgáljuk, elkerülhetetlen az a megfigyelés, mely szerint a múlt kihat a jelenre, az pedig befolyásolja a jövő történéseit.
