Jankovics Marcell
Jankovics Marcell csodaszarvasát festették egy török középület falára
Két magyar vonatkozású tűzfalfestés is megvalósult Törökországban a Magyar–Török Kulturális Évad keretein belül. Isztambulban Jankovics Marcell csodaszarvasalakját elevenítették meg egy kulturális központ falán, míg Kocaeliben egy hídpillért díszít mostantól egy világhírű magyar találmányokat ábrázoló alkotás.
Novemberben érkezik a tizedik Országos Rajzfilmünnep
Jubileumi évfordulójához ért az Országos Rajzfilmünnep: november 15. és 17. között tizedik alkalommal rendezik meg Magyarország egyik legnagyobb kulturális eseményét. Az ingyenesen látogatható fesztivál nem egyetlen központi helyszínen zajlik, hanem művelődési házak, könyvtárak, iskolák, óvodák, mozik és más közösségi terek adnak otthont a programoknak. Idén összesen 350 helyszín csatlakozott a közös eseményhez.
Október 21-én történt
1833-ban ezen a napon született Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros, a Nobel-díj megalapítója, aki végrendeletében úgy határozott, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, a kémia, a fiziológia és az orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai, valamint az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli.
Visszatér a képernyőkre a Magyar népmesék
Tizenhárom epizóddal folytatódik a Magyar népmesék rajzfilmsorozat. Az új részek várhatóan 2025-re készülnek el.
Visszatérnek a magyar animáció feledhetetlen hősei
A 110 éves magyar animáció remekei kerülnek reflektorfénybe szeptember 17-től a Budapesti Klasszikus Film Maratonon, ahol újra rövid rajzfilmek vezetik majd fel az egész estés alkotásokat. Felújítva lesz látható Az idő urai, és Zanzibár partjaira repít Hugó, a víziló kalandja magával ragadó dallamaival.
Május 29-én történt
Ma ünnepli születésnapját Csankó Zoltán. A rendkívül sokszínű magyar színész, aki – főiskolai tanára jóslatát beváltva – 50 éves kora körül teljesedett ki a színpadon. Elbír főszerepeket, de karakterizáló képessége miatt soha nem került skatulyába. Aki nem látta a Radnóti Színházban vagy Győrben, az is ismeri hangját Kenneth Branagh, Stanley Tucci, Colin Firth vagy Christoph Waltz szinkronjaként.
Mi köze van a Magyar népmeséknek a Beatleshez?
Jankovics Marcell stílust teremtett itthon, amikor a népművészetért nem rajongó kádári kultúrpolitika idején népi motívumokra alapozva alkotta meg előbb a János vitéz, majd a Fehérlófia és a Magyar népmesék sorozat vizuális világát. Ebben az időben az egész világon új utakat kerestek az animációs alkotók. Hogyan hatott a János vitézre a Sárga tengeralattjáró, és hogyan lehetett a népművészettől ihletet merítő animációra támogatást kapni a Kádár-korszakban?
Vukos pénztárca és Kaláka a metálszínpadon
Negyven éve, 1984-ben indult a Magyar népmesék rajzfilmsorozat harmadik évada, a hetvenes években készült nagy sikerű szériák után, ami azt jelezte, hogy nem kell komolyan vennünk az „itt a vége, fuss el véle” zárlatot. A 2012-ig gyártott – 2020-ban hungarikummá nyilvánított – sorozat vizuális motívumai identitásunk részeivé váltak, akár az egykori óvodai jelünk. A sorozat főcímében látható madár pedig, mint valami vízjel, ott van a gyerekkorunk képzeletbeli emlékkönyvében.
Május 1-jén történt
1973. május 1-jén mutatták be a János vitézt, az első egész estés magyar animációt. A gyártás 22 hónapig tartott. Jankovics Marcell filmjének látványvilágát a szecesszió, a pop art, valamint a magyar népi díszítőművészet határozza meg. A cselekmény speciális színdramaturgia mentén kibontakozva alakul ki, a színvilágot 600 színből állította össze Richly Zsolt.
Hat legendás magyar rajzfilm a Macskafogótól Ruben Brandtig
Mézga család, Dr. Bubó, Szaffi és Fehérlófia: ezek az alkotások mindenkiben kedves emlékeket idéznek fel. A Nemzeti Filmintézet idén meghirdette az animáció évét – idézzük hát fel a legnagyobbakat!
Mirtse Zsuzsa: Az írás veszélyeket rejtő út, nem tanácsolnám senkinek
A nemrég József Attila-díjjal kitüntetett író-költő számára az írás volt a a titkos szoba, amelyet hét lakattal védett. Mirtse Zsuzsával a gyerekek világokat teremtő erejéről, lírai helyzetekről és a felnőtteknek is járó mesékről beszélgettünk.
Tíz film a szabadságharcról
A magyar filmtörténet rendszeresen újrameséli az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot, s az interpretációkból jól felismerhető a kor is, amelyben az egyes alkotások születtek. Március 15-éhez kapcsolódó filmeket ajánlunk, köztük regényadaptációt, rajzfilmet, de realista mítoszrombolást is.
Madách 200 – Csák János: Az ember tragédiája a mai korban is iránymutató alkotás
Madách Imre műve, Az ember tragédiája a mai korban is iránymutató alkotás – hangsúlyozta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) csütörtöki emlékestjén a Pesti Vigadóban.
Október 21-én történt
E napon született Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros, Krúdy Gyula író, Solti György zongoraművész, karmester és Jankovics Marcell rajzfilmrendező, könyvillusztrátor. 1959-ben pedig New Yorkban megnyílt a Guggenheim Múzeum (képünkön).
Jankovics Marcellnak állít emléket az NKA székházának tűzfalfestménye
A Nemzeti Kulturális Alap székházának tűzfalát mostantól Jankovics Marcell emblematikus mesefigurája, a Fehérlófia színes grafikája díszíti.
Rekordszámú magyar premier az animációs filmek világelső szemléjén Annecyban
Nyilvánosságra hozták az animációs film legnagyobb presztízsű nemzetközi szemléjének idei programját. A június 11-én kezdődő Annecy Fesztiválra rekordszámú magyar alkotás kapott meghívást, melyre évtizedek óta nem volt példa.