Juhász Ferenc
December 2-án történt
1933. december 2-án született – és 2025-ben hunyt el – Komjáthy György eMeRTon-díjas és Fonogram szakmai életműdíjas zenei szerkesztő. A magyar rádiózás legendás alakja egyházi orgonistaként, a klasszikus zene elkötelezett híveként került a Magyar Rádióba, ahol 1958–1993 között technikai rendező, majd zenei szerkesztő volt, és olyan emlékezetes műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Vasárnapi koktél, a Csak fiataloknak, A beat kedvelőinek és a Töltsön egy órát kedvenceivel.
Adynak eposzban állított emléket, és Bartók Cantata profanája is megihlette
Tíz éve, 2015. december 2-án hunyt el Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, szerkesztő, a nemzet művésze.
Koncertszínházzal fedezik fel újra A szarvassá változott fiút
Juhász Ferenc (1928–2015) kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-és Baumgarten-díjas költő monumentális költeménye, A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából a magyar irodalom egyik legkülönlegesebb alkotása. Ezért is választotta a Vecsei H. Miklós által vezetett QJÚB formáció legújabb előadásuk alapanyagává. Az előadás bemutatója a Müpa Fesztivál Színházában lesz december 7-én este.
Augusztus 16-án történt
1956. augusztus 16-án halt meg Lugosi Béla magyar–amerikai színész, aki Drakula, a vámpír alakjának megformálásával vált világhírűvé, a klasszikus horrorfilmek sztárjává, és aki a színpadon is elsőként alakította a vérszomjas erdélyi gróf szerepét. Bár a pályafutása során több mint száztíz filmet forgatott, a legmeghatározóbb szerepe még a túlvilágra is elkísérte, ugyanis kívánsága szerint Drakula jelmezében temették el.
December 2-án történt
Szokatlan, érthetetlen, olvashatatlan: ilyen és hasonló jelzőkkel illették értő irodalomkritikusok is a 2015. december 2-án elhunyt Juhász Ferenc költő líráját. Rendkívüli tehetségét – amelyről többek között Kossuth- és József Attila-díja tanúskodik – azonban kevesen vitatták.
Augusztus 16-án történt
A budapesti Keleti pályaudvart, amelyet eredetileg Központi Indóháznak hívtak, 1884-ben ezen a napon nyitották meg. Átadásakor Európa egyik legmodernebb pályaudvarának számított. Csodaszámba ment elektromos világítása, amelyet a Ganz gyár hetven ívlámpája és 644 izzója biztosított. Az első évben az utasok száma egymillió volt, száz év múlva pedig már meghaladta a 36 milliót.
Kilenc fura vers
A vers olyan, mint Pom Pom. Hogy kicsoda és milyen Pom Pom? Igazán senki sem tudja, mert hol ilyen, hol olyan. Éppen mint a vers. Ezúttal nem fejtjük ki, hogy mi a vers, de közelebb merészkedünk hozzá. Mennyire furák az alább olvasható versek? Csak annyira, mint a többi, így vagy úgy mégis kilógnak a sorból.
Tíz portré a halhatatlanságról
Idén is sok jelentős művésznek állítottunk emléket. Olyan alkotóinknak, akik már évtizedekkel ezelőtt eltávoztak közülünk, halhatatlan műveik vagy alakításaik révén mégis köztünk maradtak. E válogatásunkban tíz ilyen írásunkat ajánljuk figyelmükbe.
December 2-án történt
Szokatlan, érthetetlen, olvashatatlan: ilyen és hasonló jelzőkkel illették értő irodalomkritikusok is a 2015-ben ezen a napon elhunyt Juhász Ferenc líráját. Rendkívüli tehetségét – amelyről többek között Kossuth- és József Attila-díja tanúskodik – azonban kevesen vitatták.
Rózsák a költőnek – kilencvenöt éve született Juhász Ferenc
Sárga rózsát vittünk a temetésére, sárga rózsák borították a Fiumei úti sírkert ravatalozójában, egy-egy sárga rózsával érkeztek a barátok, írótársak, a tisztelők, s a vázákba tettük a koporsó elé, aminek oldalán, mint éltében az aláírása, rajzos betűkkel állt: Juhász Ferenc 1928–2015.
Augusztus 16-án történt
1884-ben megnyitották a budapesti Keleti pályaudvart, és olyan kiváló sportolók születtek ezen a napon, mint Balczó András háromszoros olimpiai bajnok öttusázó (1938-ban) és Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó (1974-ben, képünkön).
Juhász Ferenc élete és pályája az XX sorozat következő alkalmának fókuszában
A XX. század kiemelkedő írói és költői kerülnek a Petőfi Kulturális Ügynökség 2023-as, XX című irodalmi sorozatának fókuszába. Petri György, Kormos István és Szőcs Géza után, a sorozat negyedik estjén Juhász Ferencet mutatják be a résztvevők.
Petőfi nyelvén
Kétszáz éve született költőnk, Petőfi Sándor az anyanyelvi kultúra legerősebb márkája. Nyelve annyira élő, hogy bátran használhatjuk a hétköznapokban. Petőfi a mi közös nyelvünk. Podcastajánló.
„A boldogság nem azt jelenti, hogy nem csinálunk semmit” – Beszélgetés Juhász Annával
Az irodalom világnézet – vallja Juhász Anna. Az ő neve pedig fogalom a magyar irodalmi életben, a kétszeres Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Juhász Ferenc lánya ugyanis újraindította az irodalmi szalonok hagyományát a fővárosban, és elképesztően sikeres közösségépítő, irodalom-népszerűsítő tevékenységet végez.