költészet
Eleven Költők Társasága – Regős Mátyás: Az érchegységbeliek
Ritmusjáték Regős Mátyás versére.
„Írni nekem olyan, mint folyamatosan előzni próbálni egy kanyargós-szerpentines úton”
Sztercey Szabolcs 1991-ben született Gyergyószentmiklóson. A Móricz-ösztöndíjas szerző mérnöknek készült, végül filmrendezőnek tanult. Jelenleg rövidfilmeket rendez. Idén jelent meg Plüssbolygó című második kötete.
Eleven Költők Társasága – Regős Mátyás: Első levél
Regős Mátyás verse az Eleven Költők Társasága feldolgozásában.
Portréfilm Marcsák Gergely költőről
„Marcsák Gergely vagyok, harmincéves., foglalkozásomat tekintve költő, bár ezt a legnehezebb ilyen egyenesen kimondani.”
Tálcán heverő ötletek – Marcsák Gergely költővel beszélgettünk
Marcsák Gergely küldetésként tekint a kárpátaljai magyar irodalom népszerűsítésére, mert ismertségét tekintve szerinte kicsit háttérbe van szorulva. A Beregszászon élő költővel olvasókkal való találkozásról, a versírás módjáról és a visszajelzés fontosságáról is beszélgettünk.
Jövőbe mutatás analóg fotókon
Csütörtök este sajátos kísérletnek lehettek szem- és fültanúi azok, akik a Petőfi Irodalmi Múzeum Jövőbemutató című kiállításának megnyitójára érkeztek. Szabó Benedek fényképész azt kívánta demonstrálni, hogy a költészet nem idejétmúlt dolog, művelői között pedig a fiatalok is helyet követelnek maguknak.
Az időtlenség lírája – Iancu Laura belső világa
Iancu Laura munkássága nehezen besorolható bármely pillanatnyilag elfogadott irodalmi kánonba. Közelítési módja – legyen az akár versbeszéd vagy a néprajzkutatói munkásságából fakadó tanulmány, próza, vagy éppen drámakötet – kivétel nélkül a lélek tájainak befelé mélyülő végtelenjébe tereli olvasóját.
Portréfilm Iancu Laura költőről
A portréfilmet nézve újra meg újra elcsodálkozunk, hogyan lehet valaki ennyire áttetsző, gyermeki, védtelen. Hogy Iancu Laura szellemi rokonai közé sorolja Hervay Gizellát és Pilinszkyt, az ennek alapján már teljesen érthető.
„Boldogan tolvajkodtam” – Iancu Laura írásról és olvasásról
A hét szerzője rovat e heti vendége a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága KMI 12 programjának 12 alkotója közül a József Attila-díjas költő, író, néprajzkutató Iancu Laura.
A mozgás zenéje. Nagy Lea: Kőhullás
Bár Nagy Lea most megjelent második kötete gyorsan követte az elsőt, és megtart abból néhány bejáratott fogást, bővíti is a Légörvényben megtalált lírai nyelv hatómezejét. A Kőhullás darabjai a fizikai erők és mozgások változatos formáit kívánják megragadni, leginkább azokat, amelyeknek egyszerre koordinátorai és elszenvedői is a testek. Az emelkedés és a süllyedés, a megnövés és az összemenés, a szétszóratás és az összeállás motívuma uralja a kötet verseit, ezek az ellentétpárok pedig a táncban kapcsolódnak egymáshoz.
A hét szerzője: Portréfilm Nagy Lea költőről
Azt mondja, úgy ír verset, mintha mondjuk enni ülne le, mert megéhezett. Húszéves, de már négy éve is születtek versei, és a balettban meg képzőművészként is kipróbálta már magát, sőt csellózott és énekelt is. A festészet mindmáig megmaradt. „Van úgy, hogy megírok egy verset, és lefestem valamilyen formában, vagy megfestek egy festményt, és megírom versben” – mondja erről.
Eleven Költők Társasága – Nagy Lea: Örökre
„Örvény az összes versem: örvénylenek valami felé, én magam sem tudom, hogy hova.”
Jólesett a lecsöndesedés – Interjú Nagy Leával
A hét szerzője rovatunk e heti vendége a Magyar Írószövetség Debüt-díjával kitüntetett junior költő, Nagy Lea.
Eleven Költők Társasága – Kürti László: Panoráma
A vers és a dallam ringása ébrenlét és álom határán mintha egyfajta lebegés, orientálatlanság állapotát írnák le. „A szív kihűlt, üres lakás, de jobbat érdemel”, írja Kürti, és mindvégig ez az eldöntetlenség: a változás, az intenzívebb élet vágya, de a rá való képtelenség kettőssége határozza meg a mintegy korábbi élete emlékképeinek tengerén ringatódzó beszélőt. Ideális vers ez őszre: hazatértünk a tengerpartról, de nehéz elhinni, hogy a felfoghatatlanul gazdag nyár elmúlt. Melankolikusan búcsúzunk.
Madarak a Köbön
Tudják-e a madarak, mint jelent énekük azok számára, akik hallják őket? Hogy dalaik megihletik, elvarázsolják, megnyugtatják emberi hallgatóikat? Számít nekik egyáltalán az esztétikum, vagy számukra a hangjuk és a daluk „csak” eszköz, aminek segítségével párt találnak és védik a területüket? 2021. augusztus 27-én kora este négy, a maga területén elismert alkotó és szakember arra vállalkozott a Vácrátóti Arborétum udvarházának teraszán, hogy megválaszolja a madarak énekével kapcsolatos említett kérdéseket.
Pénteki kultúrrandi Bék Timur költővel
Bár lassúnak tartja magát, első, debütáló verseskötetével, az Aszteriónnal mégis nagyot ment, hiszen három szakmai díjjal is elismerték. Bék Timur mégsem esett bele a mind többet és többet csapdájába, és továbbra is sokkal inkább a minőség, mint a mennyiség érdekli. Inkább kevés dologgal foglalkozik, de azokra jobban és mélyebben odafigyel.