költészet
Az ilyen emberben ne bízz, versben meg pláne ne!
Haza, AK–47, menekülés, utazás és drog. A budai anyák kelet felé indultak el című verseskötet szerzőjével, Pál Dániel Leventével beszélgettünk.
Hiába igyekszik az ember, van olyan hely, amely nem fogad be
Kopriva Nikolett fiatal kárpátaljai költővel legújabb kötetéről, az útkeresésről, az otthonról és a határátlépések problematikájáról beszélgettünk.
Lackfi János: Az író nem Superman
Lackfi János József Attila-díjas írót a dolgozószobájában rejtőző kincsesbányáról, az istenhitről és az írás különleges képességéről kérdeztük.
Ha megírnám az önéletrajzomat, az olyan lenne, mintha Münchhausen nagyon berúgna
Sziámi könyvnyi verset írt a családjáról és családjával. Hogyan lett költő, miért nyomozott utána néhány titkosszolgálat?
Nem tudok azonosulni a modern társadalom isteneivel
Polgár Kristóffal a színészi és költői világokról beszélgettünk, de szóba került a fotózás és az utazás sokszínűsége is.
József Attilának még a neve is titok
Ha az Isten a „legyen” szó kimondásával teremtette a világot, akkor a nyelv előbb létezett, mint a teremtés. És ha József Attila az origo, ami körül a kortárs költészet a mai napig toporog, akkor József Attila neve egyfajta LOGOSZ. Nem „csak áruvédjegy”.
Az összes kijelölése – Öt éve hunyt el Térey János
A kortárs magyar líra egyik legnagyobb egyénisége, a kortárs magyar dráma egyik megújítója volt. Számos visszaemlékezést olvashattunk már róla, értő elemzéseket a köteteiről, színpadi műveiről, arról viszont a PIM-es virrasztás óta nem sok szó esett, hogy milyen ember, milyen barát volt.
Ana Blandiana román költő nyerte az Asztúria hercegnője irodalmi díját
Ana Blandiana román költő, író, politikai aktivista nyerte el idén irodalom kategóriában a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat – jelentette be döntését a zsűri csütörtökön Oviedóban.
Ha egy virág beszélni tudna…
De hiszen tud! Az ókortól kezdve szirmait bontogató florisztikus jelrendszer ugyanis évszázadokon keresztül a társadalmi kapcsolatteremtés és kapcsolattartás kifinomult eszköze volt, és csak a 20. század elején indult hervadásnak.
A nővérek bennünk csíráztatják a szavakat
Tóth Kinga legújabb, Annamaria sings/singt/énekel című kötete sétálni visz minket önmagunkba. Mintha újra háromévesek lennénk a miértkorszak kellős közepén. Ez micsoda? Levél. Virágágyás. Kiszáradt tómeder. Ez micsoda? Csend. Hát ez? Vers.
Rákos Sándor költőre emlékeztek Nyíregyházán
Tudományos konferenciával és koszorúzással emlékeztek Rákos Sándor (1921–1999) Kossuth-díjas költőre és műfordítóra pénteken Nyíregyházán.
Szálinger Balázs: A nem megszólalás is lehet közéleti gesztus
„Az író komoly ember, abszolút társadalomképes, tud érvényesen beszélgetni egy polgármesterrel, a költő viszont bohóc. Ezzel nem tudok mit csinálni. Bár lehet, hogy titkon nagyon tetszik” – fogalmazott Szálinger Balázs költő. A keszthelyi szerzőnek az írás – a pályakezdése idején – nem egy reflektált dolog volt az életében, mint mondja, csak írt, és kész. Közben persze amolyan „másikvilágbólvaló-tudata” lett, indulását Erdélyhez kötjük, első kötetei az Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában jelentek meg. Évekig főszerkesztője volt a Hévíz folyóiratnak, számos helyen élt, amit írás formájában meg is örökített. Az idei évben kitüntetett Magyarország Babérkoszorúja díjas költővel a fiatalkorról, példaképekről, mentorokról is beszélgettünk.
Babits maga volt a szerencsétlenség szobra, a félszegség mintaképe
Legalábbis így nyilatkozott róla egyik tanítványa, akit a tisztviselőtelepi időszakában, még ismeretlen tanárként oktatott. A Nyugat első nemzedékének egyik legjelentősebb alakja, Babits Mihály nyomában jártunk.
Megvannak az idei Versünnep nyertesei
A fődíjat Szajkó Anita és Nagy Nándor nyerte Radnóti Miklós Bájoló című versének megzenésítésével és annak szuggesztív előadásával.