Kosztolányi Dezső
(Szép)irodalmi mozi
„Mozinak a magyar nyelv budapesti géniusza a cinematographot nevezte el” – írta Ady 1908-ban, amikor a vetített képek még csodának számítottak. A költők versekben örökítették meg a mozgófénykép varázsát, a fiatalok randevúhelyszíne lett a sötét nézőtér, Heltai kupléja pedig népszerűsítette az új szórakozást.
(Szép)irodalmi légtornászat
A légtornászat mint metafora végigkíséri a magyar irodalmat: Karinthy Kosztolányi stílusát, Babits az élet veszélyességét, Pilinszky az érzelmek ingadozását azonosítja vele.
Schöpflin Aladárnak az élete volt a magyar irodalom
Hetvenöt éve, 1950. augusztus 8-án hunyt el Schöpflin Aladár Kossuth-díjas író, kritikus, irodalomtörténész, a Nyugat állandó szerzője, a Magyar PEN Club egyik szervezője, számos irodalmi tárgyú esszé és tanulmány, valamint A pirosruhás nő, a Balatoni tragédia és a Vihar az akváriumban című regények írója.
Szerelmi csalódás miatt szakított az érzelmi költészettel
Nyolcvan éve, 1945. július 20-án hunyt el Paul Valéry francia költő, esszéíró, az úgynevezett újklasszicizmus létrehozója, akit sokan a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodójának tartanak.
Hat magyar film, amelyet Cannes-ban is nagyon szerettek
Nyakunkon a cannes-i filmfesztivál! Ez alkalomból hoztunk hat olyan magyar filmet, amely a francia Riviérán is bemutatkozott.
A Termelési-regénytől a Hasnyálmirigynaplóig – 75 éves lenne Esterházy Péter
Hetvenöt éve, 1950. április 14-én született Esterházy Péter Kossuth-díjas író, a kortárs magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja, többek között a Termelési-regény, a Bevezetés a szépirodalomba, A vajszínű árnyalat, a Harmonia Cælestis és a Javított kiadás című kötetek szerzője.
Rendhagyó irodalomórák helyett versszínház
A költészet napján rendhagyó irodalomórák helyett olyan repertoárszerűen játszott, tehát egész évadban elérhető színházi előadásokat ajánlunk, amelyekben a versek kapnak főszerepet.
Erre az irodalomórára Babits is rábólintana
A Centrál Irodalmi Zsúr nemcsak tanít, de meg is idézi a Nyugat szellemét. És tán a pogácsát rágcsáló diákok között a következő Ady is ott lapul.
Reviczky Gyula hangulatát Jászai Marinak sikerült végleg elrontania
Százhetven éve, 1855. április 9-én született Reviczky Gyula költő, író, akit a magyar irodalomtörténet az impresszionista, szimbolista költészet előfutárának tekint. Reviczky utolsó nagy szerelme a kor egyik legkiválóbb színésznője, Jászai Mari volt, akivel együtt fedezték fel és fordították Ibsent a magyar közönség számára.
A nagyapa jelenléte pszichoszomatikus tüneteket váltott ki a gyerek Kosztolányiból
„A nagy író halála után is tartogat meglepetéseket” – mondja Bíró-Balogh Tamás író, irodalomtörténész. Kosztolányi Dezső születésének 140. évfordulója apropóján beszélgettünk a költő életének és életművének legfontosabb szegmenseiről.
Esti Kornélként vált halhatatlanná Kosztolányi Dezső
Száznegyven éve, 1885. március 29-én született Szabadkán Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, a Nyugat első nemzedékének egyik meghatározó alakja, többek között A szegény kisgyermek panaszai és a Négy fal között című verseskötetek, illetve a Pacsirta, az Aranysárkány és az Édes Anna című regények szerzője.
Március 29-én történt
1982-ben ezen a napon nyerte el Hollywoodban Szabó István Mephisto című filmje – a magyar játékfilmek közül elsőként – a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A Klaus Mann azonos című regénye alapján, Klaus Maria Brandauer főszereplésével készült film 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé.
Budapesti séta a 140 éve született Kosztolányi Dezső nyomdokain
Ó én szeretem a bús pesti népet címmel indít városnéző sétát Kosztolányi Dezső életének fontos budapesti helyszíneire március 29-én az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum. A költő születésének 140. évfordulója alkalmából rendezendő eseményen Kosztolányi ifjúkorának éveit és szövegeit idézhetik majd meg az érdeklődők.
Kosztolányihoz süteményt vigyünk magunkkal, Adyhoz bort
Gábor László múlt év végén megjelent könyve, a „Te ismered a házam…” – Híres lakók, beszélő helyek klasszikus íróink-költőink, legendás előadóművészeink egykori otthonaiba, mindennapjaiba kalauzol el.
Bálint András Kosztolányiként azt vallja: a halál a szívünk felé tartó nyílvessző
Bálint András jobb minden pszichológusnál. Kosztolányi szerepében bölcs élet-útikalauzként érteti meg velünk, hogy embernek lenni halandóságunk ellenére is gyönyörű kaland.
Három koncertet is ad a Kaláka együttes a magyar kultúra napja alkalmából
Három koncertet ad a magyar kultúra napja alkalmából a Kaláka együttes: január 19-én és 22-én a Hozz rá víg esztendőt! című műsorral várják az érdeklődőket a budapesti Rózsa Művelődési Házban, illetve a paksi Csengey Dénes Kulturális Központban, január 21-én pedig az Akarsz-e játszani? című, Máté Gáborral közös Kosztolányi-esttel, a fővárosi Eötvös10 Művelődési Házban.