kritika

Alternatív valóságaink ‒ Pátkai Rozina: Jelen idő

Pátkai Rozina új albuma, a Jelen idő a költészet napján vált elérhetővé a Spotify-on. Petőfi Sándor tizenegy verse hallható rajta elektronikus zenei kísérettel. Bár talán nem kísérletről és nem is megzenésítésről van szó, hanem a versek technozenei környezetben való újraértelmezéséről.

Színpadra vitt vádirat – a Független Színház Rothadó madarak című előadásáról

A Rothadó madarak című punkopera a Holdosi József Kányák című regénye miatt indított írópert mutatja be a (sötét) humor eszközeivel ügyesen és érzékletesen.

Isten szenvedése – Pintér Béla és Társulata Az imádkozó című előadásáról

Számtalan vágyunk marad beteljesületlen, és ez sokszor nagyon fájdalmas. Ám Pintér Béla még nagyobb fájdalmakról: a beteljesülő vágyakéiról írt darabot. A valóságon erőszakot tevő akarás romlást hozó voltáról.

Ezt is elviszem magammal – A Dioráma csoport Dioráma magyarokkal című előadásáról

Zavarba ejtő a Dioráma csoport első, Dioráma magyarokkal című előadása, amelyet 2022 novemberében mutattak be a Trafóban a Staféta-program támogatásával, a SÍN Művészeti Központ produkciójaként.

Balra, jobbra, középen – a Radnóti Színház A vége című előadásáról

Rendhagyó családregényként indul a történet, hiszen az esetek többségében az apák halnak meg előbb. Itt azonban, mivel az anyák idő előtt múlnak el a világból, az apák és a fiúk együtt élni kényszerülnek. Kerülgetik egymást a férfiak, miközben igyekeznek megfejteni a másik titkait.

Újmagyar Gép: az első mesterséges verseskötet magyar nyelven

Menyhei György a verseket három évvel ezelőtt, még GPT-2 neurális hálóval kezdte el létrehozni. Az azóta született művekkel kiegészített kötet nemrég nyomtatásban is megjelent az Amazonon.

Szétcsúszva – Az Örkény Színház Szaturnusz Gyűrűje című előadásáról

Az Örkény István Színház Stúdiójában Kárpáti Péter saját drámáját állította színpadra Szaturnusz Gyűrűje címmel. Az előadás szövege a színészek élettörténeteinek felhasználásával nyerte el végső formáját.

A Nopcsa-menet – A Nagyváradi Szigligeti Színház Magyarosaurus Dacus című előadásáról

Báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc élt. Emléke él. Már csak az a kérdés, hogy korának szelleme meddig fog élni. Gianina Cărbunariu a kalandos életű arisztokrata, paleontológus, diplomata, kém, önjelölt albán királyról írt-rendezett ellőadást Nagyváradon.

Egy társadalom képi megjelenítése – A Háború&Béke az Operaházban

Január végén mutatták be először Magyarországon Prokofjev Háború és béke című operáját a katalán Calixto Bieto rendezésében. A művet a zeneszerző a második világháború alatt komponálta Oroszországban, a szövegkönyvet feleségével, Mira Mendelsonnal közösen írta Tolsztoj regénye alapján.

Létünk üteme – A József Attila Színház Régimódi történet című előadásáról

A Régimódi történet a formátumos nők története. Jelentős női szerepek sorát vonultatja fel, amihez a férfiak csak szekundálhatnak. És mi másról is szólhatna nekünk ma, mint az ismétlődő transzgenerációs mintákról.

Bajok a szerelemmel – A Thália Színház Varázslat egy nyáréjszakán című előadásáról

William Shakespeare vígjátékát, amelyet Arany János magyarítása óta Szentivánéji álom címen ismerünk, Varázslat egy nyáréjszakán címmel mutatta be a Thália Színház.

Molnár megmondja – Bálint András és Jordán Tamás estje a Rózsavölgyi Szalonban

Csak ülnek és mesélnek, mi pedig örülünk, hogy vannak nekünk, és az életükkel is példát adnak, nemcsak a színészetükkel. A bölcs és gyönyörűen író Molnár Ferenc, akinél szerintük mindenre ott a válasz, már-már csak a ráadás. Ám ez az egész így együtt már túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.

Mi, magyarok – A Katona József Színház Tíz eszkimó című előadásáról

A (leg)felső tízezer életképeként indul Grecsó Krisztián Tíz eszkimó című darabja a Katona József Színházban. A jelenkor Magyarországán járunk, az ábrázolt társadalmi réteg jobbára mégis a hírekből ismerős.

„És tudjátok nevét az árvaságnak?” – A Stúdió K Tiramisu című előadásáról

A Tiramisu végső soron a végső kérdésekről szól, kozmikus összefüggésbe vonva, hogyan leszünk emberek, mi kell az önazonosságunkhoz, és úgy általában hol a helyünk a világban.

Velünk élő múlt – A Radnóti Színház Kályha Kati című előadásáról

A Kályha Kati 20. századi magyar Kurázsi mama-parafrázis, amely alaphelyzetében, karaktereiben és a főbb dramaturgiai pontokon juttatja eszünkbe Brecht 1941-ben írt művét.

Moldvai népdalok elektromos gitárra és szaxofonra – A Mordái Álom esett a szememre lemezéről

Meghallgattuk a Nóvé Soma alapította Mordái nemrég megjelent, Álom esett a szememre című lemezét, mellyel nagyot lépett előre a jazz és az energikus folk-rock mezsgyéin járó formáció.