Madách Imre
Október 5-én történt
„Az írás megindulása vagy elapadása szerencsésebb hangulatú napon is kegyelmi állapot” – fogalmazta az 1917. október 5-én született Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító, Szabó Magda, aki regényesítette, tucatnyi alakváltozatban elénk tárta családfáját, felmenőinek történetét és saját gyermekkorát – sokrétű autofikciós szövegvilágot hozva létre ezzel.
Betiltották, végül a bemutatója napja lett a magyar dráma ünnepe
Ma van a magyar dráma napja, amelyet 1984 óta tartanak meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Arany János javítgatta Az ember tragédiáját
Miután Madách Imre 1860-ban elkészült Az ember tragédiájával, eljuttatta Arany Jánosnak, aki javasolt néhány apróbb módosítást a drámai költeményben.
Újragondolják a Semmit és a Tragédiát a Budapest Bábszínházban
Nagyszabású születésnapi koncerttel ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját a Budapest Bábszínház vasárnap. A jubileumi eseményen jelentették be a következő évad bemutatóit.
Balesettel ért véget az első magyar királynő élete
Hatszázharminc éve, 1395. május 17-én halt meg I. Mária Anjou-házi királynő, aki első nőként ült a magyar trónon. Az utókor számára kevéssé ismert királynő életéről Madách Imre írt drámát, amelyet Gyárfás Miklós átdolgozásában 1970-ben mutattak be.
Madách-koncertet ad az AWS a Vígszínházban
Idén ősszel ismét budapesti kőszínház színpadán látható az AWS zenekar: a népszerű metálbanda november 2-án a Vígszínházban ad akusztikus koncertet.
Szilágyi Márton: Nem mi teszünk szívességet Jókainak, ha olvassuk
Jókai Mór megújulási képességéről, kiadatlan műveiről és a magánéletét övező pletykákról, botrányokról is kérdeztük Szilágyi Márton irodalomtörténészt.
Január 20-án történt
„Nem érdekel, hogy a film jó-e vagy rossz, csak élet legyen benne” – összegezte művészete lényegét az európai modernizmus mestere, Federico Fellini filmrendező, aki 1920-ban ezen a napon született, és akinek többek között az Országúton, az Amarcord, Az édes élet, a Satyricon és A nők városa című alkotásokat köszönhetjük.
Inke László Kojakje még Telly Savalas tetszését is elnyerte
Száz éve, 1925. január 16-án született Aradon Inke László Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, akit számos színpadi, filmes és televíziós szerepben láthattunk, mégis talán a népszerű sorozathős, Kojak hadnagy (Telly Savalas) szinkronhangjaként, illetve a Kojak Budapesten című krimi-vígjáték főszereplőjeként emlékeznek rá legtöbben.
Madáchot ünnepli Balassagyarmat
Madách Imrére emlékeznek születésének 202. évfordulója alkalmából pénteken Balassagyarmaton. A hagyományos vármegyei rendezvényen Bán János írónak és Shah Timor fotográfus, operatőr, rendezőnek adják át az idei Madách-díjakat.
Október 5-én történt
1917-ben ezen a napon született Szabó Magda Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító. Írói munkásságában regényesítette, tucatnyi alakváltozatban elénk tárta családfáját, felmenőinek történetét és saját gyermekkorát – sokrétű autofikciós szövegvilágot hozva létre ezzel.
Melyik szépirodalmi alkotónk volt vegyész, vagy vándorszínész?
Ki volt a könyvünket megíró és az oldalak mögé rejtőző személy? E kérdés nyomán gyűjtöttük egybe hat magyar alkotó polgári foglalkozását.
Experimentális irodalmi programok a PIM-ben
Idén nyáron kísérleti kerti programokkal is várja a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum a látogatókat, alternatív olvasatokat kínálva olyan művekhez, mint Madách Imre Az ember tragédiája vagy Hamvas Béla novellái.
A Bélaműhely hangjaira cincálja a Tragédiát
A hagyományos koncert kereteit lebontó Bélaműhely a zenélés ősi, felszabadító és közösségi élményéhez vezeti vissza a közönséget. Ezúttal egy izgalmas projektbe fogtak: július 11-én 19 órától az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében készülnek Az álom vége? Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma című kiállításhoz készülő közösségi zenei játékkal.
Madách Imre-szobrot avattak Salgótarjánban
Madách Imre-szobrot avattak Salgótarjánban csütörtökön, a magyar költészet napján a megyeháza előtti téren. Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész alkotását a Nógrád Vármegyei Közgyűlés készíttette a Madách-bicentenárium alkalmából.
Március 26-án történt
„Sakkozó törökével” bolonddá tette a fél világot – 1804-ben ezen a napon hunyt el Kempelen Farkas tudós és feltaláló, az egyik utolsó polihisztor. Nemcsak sakkautomatája, de beszélőgépe miatt is emlékezünk rá, melynek élethű és működő mása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen látható.