magazin
Zoób Kati rovata: A szabadság mint személyiség
Szabadság a divatban a tógától a nadrágkosztümig.
„A Teremtőtől kapott erőnk van, nem mindegy, mire használjuk” – interjú Heinczinger Miklóssal
A Misztrál együttes tagja csaknem húsz hangszeren játszik, különleges hangján erős hitelességgel szólalnak meg a klasszikus és kortárs versek. Beszélgetésünk helyszíne az otthona – egy erdő közepén elkerített meseország, a természettel békében élő ember egykori közege.
A magyarok hajója a nyereg volt
Beszélgetés Révész László régésszel honfoglaló őseink lovakkal kapcsolatos szokásairól, a lovas temetkezésekről.
„Addig akarok élni, amíg nőt tudok ölelni meg lovat megülni” – Interjú Kun Péterrel Ázsiáról, állattartásról
A magyar embernek a ló mindig kapocs marad a természethez és a saját történelméhez – állítja Kun Péter, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa, négy Európa-bajnoki cím és két ezüstérem tulajdonosa, westernlovas, marhatenyésztő, keletkutató, gazdálkodó.
Mozgó emlékművek – Petőfi a magyar filmben
A film mindig is szerette Petőfit, mert a mozi mindig is szerette a hősöket. Mind költészetéhez, mind legendákkal övezett alakjához gyakran fordultak a rendezők.
Dragomán György: Nemcsak főzni kell megtanulni, de enni is tudni kell
Az irodalmat kedvelők regényeiről ismerik, a haspókok és az ínyencek kíváncsiságát pedig receptjeivel kelti fel. Akadnak olyan könyvmolyok is, akik haspókok, és olyan ínyencek is, akik nem bánják, ha két recept között megbújik egy novella vagy regényrészlet. Természetesen az evésről.
Petőfi alakváltozatai – a lánglelkű költőtől a forradalmáron át az influenszerig
Nem mindenki addig él, ameddig meg nem hal – Petőfi Sándor például távozása óta úgy él, mint még soha.
Zoób Kati rovata: Forradalom a magyar divatban – Petőfi mint stílusikon
Az 1840-es években forradalom zajlott a magyar divatban is. Petőfi ehhez szinte stílusikonként járult hozzá, meglehetősen kirívó, bátor választásaival hirdetve egyedi ízlését.
Nem az számít, hány éves az ember, hanem hogy van-e dolga a világban
Beszélgetés Szakonyi Károllyal, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas íróval gyerekkori halálélményéről, az írói szemtanúság terhéről, mulandóságról és megbékélésről.
Finomságok, ahogy reformkori költők, írók szerették
Mi lehet az abrudbányai bálmos? Milyen ételt utált a legjobban Petőfi Sándor? Hogyan készül Arany János Marcza-fánkja? Mire mondta Jókai Mór, hogy görögolvasó angyalbakanccsal? Tudjuk, hogy aki kíváncsi, hamar megöregszik, de ne hagyjuk magunkat megfélemlíteni!
A népmeséink aranyszőrű paripája
Csodálatos felépítése, különlegesen kecses mozgása, fantasztikus állóképessége és rendkívüli intelligenciája teszi egyedivé az akhal tekét, azt a lófajtát, amelyen honfoglaló őseink érkeztek hazánkba. Kocs Mihály állatorvos, lótenyésztő, mozgásszervi specialista népmeséink arany- és ezüstszőrű hőseiről mesélt.
Bereményi Géza: Az írás menekülés az alaktalan rettenettől
Amikor gyerekként diftériás lett, nagyapja egy kiló aranyat adott az életéért, nagyanyja pedig misét mondatott. Ütötte nevelőapa, rendőr és egyetemi tanár, mert volt valami szokatlan a tekintetében. Miután leszerelt, cipői különösen kopogtak a Keleti pályaudvar peronján, azóta ír verset, dalszöveget, novellát, regényt, drámát és filmet. Bereményi Gézával Regős Mátyás beszélgetett.
Zoób Kati rovata: A divat születése Európában
Mielőtt az öltözékek a gazdagság, a hatalom és a kiváltság szimbólumai lettek, az éghajlati és időjárási körülmények függvényében a túlélés alapvető eszközei voltak.
Géczi János: „Ahová lehet, oda ő is jön velem”
A József Attila-díjas költő, író, képzőművész, biológus Buborék nevű kutyájához fűződő viszonyáról mesélt.
Az ókori rejtélyek megoldását csak megkapni lehet – méghozzá az Égiektől
A Machareus-erőd nemcsak a Holt-tenger túlpartjáról szemléli Jeruzsálemet és a Golgotát, de itt lejtette táncát Salome, itt végezték ki Keresztelő Szent Jánost, és mutatták be tálcán a fejét. A prédikátor, próféta halála emeli bibliai helyszínné a jordániai erődöt. Az ásatásokról, a bibliai jelentőségről és a kutatások eredményeinek fogadtatásáról Vörös Győző ókorkutató-építész, kutatóprofesszor, a Machaerus nevű, több ezer éven át érintetlenül maradt heródesi vár ásatásvezetője mesélt.
A lovak sokszínűsége – Lovak a képzőművészetben
A lóábrázolások végigkísérik a művészettörténet évezredes hagyományát. Az őskori barlangrajzoktól kezdve napjainkig az uralkodói reprezentáció és hadvezéri portrék fontos eleme, historikus, mitológiai és bibliai jelenetek kiemelt része. Válogatásunk emblematikus lóábrázolásokból mutat néhány példát.