magazin
Szeretjük azt hinni, hogy védettebbek vagyunk a média hatásaival szemben, mint mások
Mi a különbség a híresség, a sztár és a celeb között? Hogyan lesz a valóságkonstrukcióból realitás? És miért hajlamosak az emberek a győztes csapathoz tartozni?
Lelkészből lett fesztiválok biztonsági főnöke, majd tanár
Sokáig volt a Sziget Fesztivál, a VOLT vagy a Balaton Sound biztonsági vezetője, aztán több mint negyed évszázad után abbahagyta a munkát, letette az adóvevőt. Hitről, teológusi és biztonsági főnöki pályáról kérdeztük Kókai-Nagy Viktort.
Egy apa-fia történet és két kivételes ember – Berecz Andrást és Berecz Istvánt kérdeztük
„Kivirult az én örömem zöld fája” – így is kezdődhetne az a történet, amelyet Berecz András mesemondó, népdalénekes és fia, Berecz István néptáncos, előadóművészek kapcsolatáról mesélnénk kívülállókként, látván ezt a korántsem szokványos apa-fiú viszonyt. Fontos kérdés ma is, hogyan lehet fiút nevelni, aki nem a „nagy fa árnyékában” nő férfivá.
A hangyák az emberekéhez hasonló társadalmat szerveznek
A mürmekológus szerint az az együttműködési potenciál, amely a hangyákat jellemzi, ott van az emberekben is, csakhogy nem használjuk ki. A Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének adjunktusát, dr. Maák István Eleket kértük meg, hogy avasson be minket a hangyák világának titkaiba.
Ternovszky Béla: A kritika nem tudta eldönteni, merjen-e tetszeni neki a Macskafogó
A Dióbél királyfival indult, részt vett a Mézga család, a Kérem a következőt!, a Gusztáv és a Pumukli készítésében, és olyan filmeket rendezett önállóan, mint a Modern edzésmódszerek és a Macskafogó. Végigjárta a ranglétrát, és mindig az analóg módszerek híve maradt, a számítógépes animáció korában már nem érezte otthonosan magát a szakmájában. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas Ternovszky Bélával beszélgettünk.
A kvantummechanika esetében cserbenhagy a fantázia
Oszthatatlanból lett előbb puding-, majd naprendszermodellé, aztán jöttek a protonok és neutronok, míg végül kiderült, hogy kezdetben volt a kvark. A fizika 20. századi forradalma azonban ennél sokkal több furcsaságot kínál, olyanokat, amelyeket nemcsak nem lehet elképzelni, de nem is érdemes. Antianyag, tömeget kölcsönző részecskék, ólommá bomló anyagok, atommáglyák és fúziós erőmű – az atomról kérdeztük Varga Dezső fizikust, a CERN-nek, vagyis az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnek detektorokat építő HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont nagyenergiás fizikai osztálya vezetőjét.
Hetvenöt évesen, Forint nevű kutyájával ment végig a Kéktúrán
Soós Ferenc 1173 kilométeres vállalása egy elvesztett telefon miatt lett közismert. Az idős férfi négylábú barátjával vágott neki az útnak: olykor étlen-szomjan, temetőben éjszakázva és az elemekkel megküzdve teljesítette az Országos Kéktúrát.
Ebben a PC világban biztonságosabb magunkon nevetni, mint máson
Min lehet megtorlás nélkül nevetni? Hogyan ismerem fel, hogy valaki ugyanúgy gondolkodik, mint én?
Ré könnyeiből, egy kagylóból vagy a semmiből lett az ember?
A teremtésmítoszok nemcsak egy-egy nép múltjáról árulnak el sokat, hanem azt is elmondják, hogyan látja a népcsoport a világban elfoglalt helyét. Egyáltalán milyen az a világ: honnan jön a villám, büntetés-e a szél, és ki vagy mi hozta létre a hegyeket?
A neurológus szerzetesnővér, aki a lélek irányából közelít
2014-ben lépett be a közösségbe, előtte neurológusként dolgozott. Novícia lett, letette az örökfogadalmat, 2020 óta a szécsényi Ferences Szegénygondozó Nővérek rendházában él, és a Ferences Betánia Idősek Otthona és Testvéri Közösségében teljesít szolgálatot, ahol harminc lakó gondját viselik a nővérek és az ápolók. Könnyűségekről és nehézségekről, elmúlásról és örökkévalóról, áldozatról és jutalomról beszélgettünk Ádám M. Margit nővérrel.
Fűnyírás kisollóval – Katonaélet a Néphadseregben
Gál Péter úgy határozott, gyűjti a szocializmus néphadseregének történeteit. Az ismétlődő mintázatokról, a hadseregben uralkodó légkörről, a katonaélet mindennapjairól és arról kérdeztük, miért is érdemes összegyűjteni ezt a most még lappangó tudást.
A halogatás nem az időről, hanem az érzelmekről szól
Ki ne érezte volna, hogy sosem lesz már vége valaminek, máskor meg, hogy észrevétlenül elrepült az idő? Kit nem bosszantott még, hogy valaki piszmogására kell várnia, vagy ellenkezőleg, hogy sürgetik? Mitől függ az idő érzékelése, és hogyan hangolódjunk rá mások eltérő ritmusára? Erről is kérdeztük Mráz Katalin pszichológust.
Nyomokban székely furfangot tartalmazok
Egy férfi ácsorog a homokórában, miközben a talpa alól folyamatosan pereg ki a homok. Odamegy hozzá az epigon, aki pár perccel korábban egy hatalmas talplenyomatból kászálódott ki. Szevasz, epigon!, köszönti a homokórás fazon, majd vidáman meglengeti a zászlóját. Ez valami vicc?, kérdezi az epigon, mire a másik így felel: nem, ez egy újságcikk, amelybe mindkettőnket beleírtak.
A katasztrófavédelem mindennapi hősei
Felmerülhet a kérdés, hogy a nemzeti haderő békeidőben – amellett természetesen, hogy felkészül hazánk fegyveres védelmére – milyen hasznos tevékenységet végez a társadalom érdekében. Talán nem is gondolnánk, hogy a katonák a mindennapokban is közérdeket szolgálnak.
Az időtlen, a klasszikus és a pöttyös a divatban
Az időtlen divatstílus olyan, amit nem befolyásol az ízlés változása, mindig aktuális, és felhajtás nélkül lehet vele évszakokat váltani. Kerüli a trendeket, amelyek ugyan szórakoztatóak, de túl gyorsan jönnek és mennek. Az időtlen tárgyak a megalapozottság és az elegancia érzetét sugallják, felülmúlva a trendeket és a divatokat, egyetemes vonzerejük van, és hosszú távon érvényesek.
Élhetünk ötszáz évig?
Az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője, Vellai Tibor és kutatócsoportja kísérleti úton bizonyította, hogy az öregedés kulcsa az ugráló génekben rejlik. És úgy tűnik, a mozgó genetikai elemek blokkolásával az élőlények élettartama is növelhető. De mennyire science fiction az elképzelés? Halhatatlanná válhatunk? És mi motivál egy olyan tudóst, aki ezzel a témakörrel dolgozik? Erről kérdeztük az ELTE TTK genetikusát.