magazin
Ételirodalom és konyhaköltészet, avagy a gyomor mint íróink közkedvelt múzsája
A magyar gasztroirodalom kondérjában oly régóta főnek a valamikori zsenge történetek, hogy a föléjük hajoló mohó vendég az illatok ellenére az edénybe nézve csak zagyvaságot lát. Ám ha detektívkesztyűjét az asztalra hajítva késért és villáért nyúl, nincs más dolga, mint élvezni, ami előtte van.
Variációk szabadságra – Felemelő látvány
A szabadság fogalma szorosan összekapcsolódik a művészettel. Érvényes, felemelő és fenséges műalkotás nem születhet meg művészi szabadság nélkül, ez ugyanis a művészet előfeltétele. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből válogattunk olyan festményeket, amelyek megmutatják a szabadság sokrétűségét.
Könyvnyomtatás 550 – Az egységes tipográfia mint a modern könyvnyomtatás kezdőpontja
Ha ma kezünkbe veszünk egy könyvet, olyannyira magától értetődőnek tűnik a megjelenése, hogy eszünkbe sem jut, vajon mi lenne, ha sosem találták volna fel az egységes könyvkötést, illusztrációs módozatokat és betűtípusokat. Pedig néhány évszázada még vad szabályozatlanság uralkodott ezen a téren.
A hűtlenségi krízis gyakori, de nem azért, mert erkölcstelen korban élünk
Miért nem egyértelmű, hogy az a nagy szerelem, amelybe beledöglünk, vagy az, amelyben évtizedekig lehet élni? Miért kihívás ma párt találni? Mi dolgunk a hűséggel? Mi az öt leggyakoribb ok, amiért megromlik egy párkapcsolat? Tényleg gond, ha nem csak egymással beszélünk meg mindent?
„Mindig szükség lesz olyanokra, akik eligazítják az érdeklődőket az információözönben”
Milyen szerep hárul a nemzeti könyvtárra egy olyan világban, ahol a digitalizáció elnyomja a nyomtatott kiadványokat, és az emberek egyre kevesebb könyvet olvasnak? Vajon mi került digitális formában a Spitzbergákon található, a végítéletre felkészülő archívumba a nemzeti bibliotéka gyűjteményéből?
550 éves az első Magyarországon nyomtatott könyv
Ismét kézbe vehető a Budai krónika. A középkori krónikákban rengeteg bölcsesség rejlik, sokat lehet belőlük tanulni. És ez egy jó szöveg, roppant szórakoztató.
Szentendre szerelmesei
Szentendre szerelmesei azok a festőművészek, akik a Duna-parti városban telepedtek le, és elvarázsolta őket a romantikus hangulatú település szépsége, a történelmi korok lenyomatait őrző városképe. Emblematikus alkotásokban jelennek meg a festők városában köttetett vagy kiteljesedett szerelmek is.
Zoób Kati rovata: A neoklasszicista öltözködés
A francia forradalom politikai, társadalmi és kulturális hatása olyan erős volt, hogy az 1789 és 1799 közötti időszakban a leghétköznapibb tárgyak és szokások is a konfliktusok jelképeivé, az emberek álláspontjának szimbólumaivá váltak. A forradalmárok az informalitást és egyszerűséget képviselő ruháikkal is felrúgták a tizennyolcadik század beidegződéseit, miszerint az öltözködés a társadalmi, gazdasági státuszt közvetíti. 1804-ben Napóleon császárrá koronázásával megkezdődött a rend helyreállítása. Bár uralkodását számos külföldön vívott háború jellemezte, sikeresen stabilizálta az országot, helyreállította a francia gazdaságot – különösen a textilipart.
A legősibb mesterség története
Utcalány, kéjhölgy, kurtizán, szajha, örömlány, céda – a szinonimák száma szinte végtelen a prostituáltra, jelezvén, mennyire ősi és minden korszakban velünk élő jelenségről van szó.
Bodor Ádám: A szabadság fogalma a vastag falak mögött töltött évek során kitágult
Beszélgetés Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval rabságról és szabadságról.
Öntudatos múzsák, halhatatlan művek
Szépek, műveltek, tehetségesek, határozottak. Izgalmasak, öntörvényűek, vonzók, sokak számára irritálóak. Maguk is alkotnak, de fontosabb, hogy olyan művek megszületését inspirálják, amelyek nélkül ma már el sem tudjuk képzelni a művészet történetét. Vajon miben rejlett a varázsuk?
Böszörményi-Nagy Gergely: Két valódi luxuscikk létezik, a privát szféra és a privát vélemény
Mi dolgunk a szabadsággal? Átszabja-e a jövőt a Metaverzum? Lesz olyan ember, aki nem született, és olyan is, aki nem hal meg? Ezekről beszélgettünk a Nonkonform szerzőjével, Böszörményi-Nagy Gergellyel.
„Egész életemben utáltam a nyájakat” – Szinetár Miklós Bánffy Miklósról és magyarságról
„Arisztokraták között csak művész, művészek közt csak arisztokrata, politikusnak amatőr, színházvezetőnek politikus – mindig kívül, sehol se otthon, valahol lebegve a dolgok fölött” – így vezeti fel A Nagyúr – gróf Bánffy Miklós című filmjének főhősét Szinetár Miklós.
Sokkal többet kellene beszélnünk a függőségekről
Nehéz megmondani, hol a határ a teljes önkontroll és a függőség között. Ráadásul az egyes addikciókkal kapcsolatos társadalm megítélés széles skálán mozog a droghasználat démonizálásától a dohányzás megtűrésén át a munkaalkoholizmus jutalmazásáig. Szakemberekkel beszélgettünk a függőségről.
A retró életünk szerves részévé vált – benne élünk
Nemcsak az autókat, a közműveket kell karban tartani, hanem az emlékeinket is. El kell tenni, osztályozni, rendszerezni kell azokat, mert elhalványulnak, kifakulnak, mint a kirakatokban porosodó lemezborítók vagy a könyvek gerincei a polcokon. Ha könyveket a magunk módján, házilag is restaurálhatunk, a hanglemezeket lemoshatjuk az erre rendszeresített berendezésekkel, akkor miért ne tudnánk újra életre kelteni az emlékeinket is?
Nem hiszem, hogy könnyű sikerek mentén érdemes élni
A gyergyószentmiklósi születésű Trucza Adorján fejébe vette, hogy felrázza az erdélyi gasztroéletet. Michelin-csillagos vacsorát szervezett 120 méter mélyen a parajdi sóbányában, kulináris fesztivált álmodott meg Székelyföldön, és Kövi Pál Erdélyi lakomájának újrakiadásában is benne volt a keze.