Magyar Kultúra magazin
Meddig élhet az utolsó magyar?
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint 2051-re kilencmillió alá esik a magyar népesség. A pesszimista opció szerint viszont nyolcmillióra fogyunk.
Egy férfiportré sokkal kevésbé eladható, mint egy virágcsendélet
Kelen Anna művészettörténész neve jól ismert szakmai körökben, de már a nagyközönség előtt is, amióta szakértőként szerepelt a TV2 műtárgykereskedő show-jában, a Kincsvadászokban.
Hogy kerültek viaszból készült testrészek a templomokba?
A templomokban, kegyhelyeken elhelyezett offerekhez az a hiedelem fűződött, hogy az a beteg testrész, amelyet ábrázol, meggyógyul, annak az asszonynak pedig, aki viaszból készült pólyás babát visz az oltárra, gyermeke születik.
Több mint 300 fajt ment át a jövőbe ez a makrogombagénbank
Európa egyik legnagyobb makrogombagénbankja az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeumában található.
Elindult a Kultúra.hu webshopja
Verseskötet, folyóirat, képregény és gyümölcsészet egy helyen – márciusban megnyílt a Kultúra.hu webshopja, ahol a Petőfi Kulturális Ügynökség kiadványait, valamint a Magyar Kultúra magazin korábbi lapszámait is elérhetik az olvasók.
Aquincumban a víz az istenek ajándéka volt
Aquincum históriája nem mesélhető el az ottani forrásvizek említése nélkül. Fényes Gabriella régésszel a római városok vízhasználatáról beszélgettünk.
Ezek a prófétanők az élet kulcskérdéseire adnak pimasz válaszokat
Belestünk a sorsvető könyvecskébe, amelynek a sok használattól megkopott, csonka példányát jelenleg az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára őrzi.
Táltosok lékelhették meg Bene vitéz koponyáját, de vajon miért?
A legelső emberi koponya, amely magyar múzeumba került, egy honfoglaló idős harcosé, akit a lelőhely után Bene vitézként emleget a történetírás.
A Nyugat mégis tovább él és harcol
1932. január 10-én a Nyugat huszonöt éves évfordulóját ünnepelték szerzői. A csoportképet az est szünetében, a Zeneakadémia művészszobájában készítette a Turul Fotóriport Iroda fotósa.
Lechner Ödön sértődése miatt lett felkapott a kávéház, ahol márványasztalokra skiccelt
Szecessziós stílusú, vastag falú, öntött porcelán tejeskanna festett motívumokkal és Japán kávéház felirattal – a 19–20. századi vendéglátás egyik leghíresebb fővárosi helyszínét idézi meg az MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményében fellelhető edény, mely az 1910-es években volt használatban.
A bűvész nem árulja el a titkait – a laikusoknak
Budapest XI. kerületében, épp átellenben Gárdonyi Géza szobrával, tengerkék cégér hirdeti: bűvészbolt. Az ember óvatosan lép be, mert csak így lehet belépni egy bűvészboltba – ki tudja, mi vár ránk odabent.
Milyen volt ötszáz éve megöregedni?
Tényleg olyan rossz lehetett a középkorban felnőni, mint gondoljuk? Három generáció múlva ránk is legyintenek majd az utódaink, hogy mennyire tudatlanok voltunk?
Az egyik legnehezebb feladat itthon a női labdarúgás megítélését megváltoztatni
Dénes Dorottyával, az MLSZ női szakágvezetőjével a magyar női labdarúgás múltjáról és jelenéről beszélgettünk.
Prométheusz vagy Frankenstein ajándéka a génszerkesztés?
Áldás vagy átok a génmódosított növények létezése? A túlélést segítik vagy épp megbetegítenek? Dr. Dudits Dénes növénygenetikust kérdeztük.
A gombfocinak lelke van
Nehéz elképzelni, hogy a gombfoci és a spanyol polgárháború között bármiféle kapcsolat lenne, pedig a játék hazai rajongói meggyőződéssel állítják: a híres nemzetközi brigádoknak köszönhetően lett világszerte kedvelt sport az asztali labdarúgás.