magyar történelem
A két világháború közötti Magyarországról nyílt kiállítás Ópusztaszeren
Az új kiállításon azt a Magyarországot ismerhetik meg a látogatók, amelyben Klebelsberg Kunó élt és dolgozott.
Első világháborús osztrák–magyar katonai temetőket bemutató kötet született a Vajdaságban
„Magányos sír…” címmel jelent meg az a kötet, amely a Vajdaság és Belgrád területén található első világháborús osztrák–magyar katonai temetőket és emlékműveket mutatja be.
Kettős életet élt a Bori notesz őrzője
Titkos kommunista létére bejáratos volt a Horthy-rendszer elitjébe, kutató létére kutatóintézetet oszlatott fel. Ki volt az az ember, akire Radnóti a Bori notesz verseit bízta?
Így éltek a magyar arisztokraták a 20. században
Hamarosan megjelenik az Arisztokrácia Magyarországon a 20. században – Kastélyok és mágnások című különleges fotóalbum második kötete.
Egy évig tartó programsorozattal tiszteleg Baja városa Türr István előtt
A „Szív nélkül semmit!” című kiállítással kezdetét vette az emlékév, amelynek keretében egy teljes éven át tartó programsorozattal tiszteleg Baja városa a 200 éve született Türr István előtt – jelentette be Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Baján.
Családi relikviák, amelyeket még sosem láthattunk együtt
Mikó – Egy alkotó erdélyi család címmel nyílik kiállítás a Mikó főnemesi családról március 15-én Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban.
A páncélautós megoldás
Március 15-én a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyílik a Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című kiállítás, amelyet kalandos úton március 1-jén sikerült hazahozni.
A Nemzeti Múzeum új kiállításán láthatók az erdélyi fejedelmek leghitelesebb portréi
Március 15-től látható az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban a Fejedelmek aranya című kiállítás, amely erdélyi útjáról kalandos körülmények között tért vissza Magyarországra.
Illusztris kapcsolati háló vagy skalpvadászat?
„Hol jártam pedig ezen könyvecskéből ki tanulhatod könnyen és kik mitsoda indulattal viseltettenek légyen hozzám…” – jellemzően ezzel a Melanchtontól kölcsönzött 16. századi ajánlással kezdődnek azok az emlékkönyvek, amelyeket a peregrinus diákok hazahoztak a külföldi tanulmányútjaikról.
Mikszáth és Munkácsy is a nevét adta hozzá, pedig a monarchia PR-kiadványaként indult
Valódi tudományos értékű mű vagy politikai PR-kiadvány volt a közel két évtizedig kéthetente megjelenő, Jókai Mór szerkesztette Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben?
Hazakerült Sárospatakra a Rákóczi-relikvia
II. Rákóczi György 1659. június 22-én kelt magyar nyelvű levelét a városból küldte anyjának, Lorántffy Zsuzsannának.
Termésarany riolitkövön, erdélyi tálas és Kós Károly cigarettatárcája
Épp egy éve, négyéves felújítást követően nyitott újra Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum. Megnéztük, hol tartanak a visszapakolásban.
Závada Pál valóság és fikció határán táncol
A Pernye és fű a ki nem mondott szavak regénye, miközben szociografikus nyomozásával fontos állítást fogalmaz meg valóság és fikció viszonyáról.
A végvári vitéztől a digitális katonáig
A székesfehérvári Szent István Király Múzeum Rendházában nyár elején megnyílt Hadimustra című kiállítás olyan, mintha ideköltözött volna a hadtörténeti múzeum.
Egész életében a korszerű hazai gazdálkodás és a nemzeti irodalom megteremtésén munkálkodott
Kétszázhetven éve, 1755. január 1-jén született Ságon gróf Festetics György, a keszthelyi Georgikon és Helikon alapítója.
Radikális nacionalistából lett a nemzeti ellenállás központi alakja
Nyolcvan éve, 1944. december 24-én végezték ki a nyilasok Sopronkőhidán Bajcsy-Zsilinszky Endrét, a magyar nemzeti ellenállás kiemelkedő alakját.