Márai Sándor
Költészetnapi kalandok rendhagyó irodalomórákkal és versmegzenésítő workshoppal
Sokszínű, ingyenes programsorozattal készül a magyar költészet napjára a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) és az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). A jeles nap alkalmából többek között versmegzenésítő workshop, zenés olvasósarok, rendhagyó irodalomóra, könyvtári épületséta, valamint könyv- és periodikabemutató várja az érdeklődőket április 11-én az OSZK-ban.
Új Márai-anyagokkal gazdagodik a PIM gyűjteménye
Márai Sándor leveleivel, bútoraival és fényképeivel gazdagodik az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye. A múzeumba kerül az író testvérének, Márai Gábornak és feleségének hagyatéka, illetve több mint kétszázötven, Márai teljes emigrációs időszakát lefedő levél, amelyeket Márai Sándor és családja írt Óváry Zoltánhoz.
Márai nyomában járva mi is budai polgárnak érezhetjük magunkat
A Márai-év egyik programja az a krisztinavárosi séta, amelyen az irodalom, a kávéházak, a gesztenyefák és az író életének fontos állomásai találkoznak.
Márai-maraton, tantermi előadás és megzenésített versek a Víg Szalonban
Folyamatosan új programokkal bővül a Víg Szalon kínálata, ily módon teremtve alkalmat alkotók és nézők közvetlenebb találkozására.
Február 21-én történt
1893-ban ezen a napon született Honthy Hanna Kossuth-díjas primadonna, a magyar operett emblematikus alakja. Ragyogó színpadi jelenség volt, kiváló mesterségbeli tudással, színészi képességgel, játékával légkört teremtett, betöltötte a teret. Legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynőben a főszereplővé előléptetett Cecíliaként aratta. A többször is felújított operettet nem lehetett levenni a műsorról, mintegy 1600 előadást ért meg.
A költészet napján derül ki, milyen drámát írtak József Attiláról
A József Attila Színház 2025-ben névadóját és Márai Sándort ünnepli.
Öt új könyv az új évre Szabó Magdától József Attiláig
2025-ben is jobbnál jobb könyvekre számíthat az olvasóközönség.
Jegyzetek a magyar kultúra napjára 2025-ben
Az idei év bőséges kapaszkodót biztosít egy bolond világban elbizonytalanodott magyarnak. Olyan cölöpemberek születésnapját ünnepeljük, mint Nagy László, Márai Sándor, Klebelsberg Kuno, Jókai Mór.
Ha nincs Márai, nincs lelkiismeret-furdalás
Mészáros Tibor Márai Sándorról írt, Egy 20. századi Odüsszeia című monográfiáját mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Mit szólna Freud Krúdy Álmoskönyvéhez?
Megfejthetők az álmok? Krúdy, Babits, Kosztolányi és Márai regényeiben választ találunk a kérdésekre.
Az olimpia apropóján: öt író véleménye a sportról
Nádas a futásba szeretett bele, Ottlik nemzetközileg is elismert bridzsszakértő volt, Mészöly a focizás mellett az olimpiáról is kifejtette a véleményét, Márai teniszezett és úszott, Jókai pedig vívott és súlyt emelt.
Egy fröccs mellett találkozik Bujtor, Hamvas és Márai
A Fröccskönyv irodalmi, történelmi és filozófiai-teológiai értekezés szeretett italunkról, elsősorban azonban a szerzők szubjektív fröccssztorija.
Április 11-én történt
„Az én vezérem bensőmből vezérel! / Emberek, nem vadak – / elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel, / nem kartoték-adat. / Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, / jó szóval oktasd, játszani is engedd / szép, komoly fiadat!” József Attila születésnapján 1964 óta a magyar költészet napját ünnepeljük.
Február 21-én történt
1893. február 21-én született Honthy Hanna Kossuth-díjas primadonna, a magyar operettjátszás emblematikus alakja. Ragyogó színpadi jelenség volt, kiváló mesterségbeli tudással, színészi képességgel, játékával légkört teremtett, betöltötte a teret. Legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynőben a főszereplővé előléptetett Cecíliaként aratta. A többször is felújított operettet nem lehetett levenni a műsorról, mintegy 1600 előadást ért meg.
Naplók a színpadon – Lola és Márai
Lola naplója címmel többrészes, izgalmas felolvasószínházi sorozat látható tavaly óta a pesti belváros egyik lakásszínházában, a KuglerArt Szalonban, ahol Márai Ilona és Márai Sándor naplói alapján idéződik fel az 1948-ban életfogytig tartó emigrációt választó házaspár élete. A sorozat hamarosan hangoskönyvben és nyomtatásban is megjelenik. Az előadások szövegkönyvének összeállítójával, Lola alakítójával, Takáts Andreával beszélgettünk az összeállítás tanulságairól, és ugyanerről megkérdeztük Márai megidézőjét, Hegedűs D. Gézát is.
Így olvasnak az írók
Azt tudjuk, hogy Vámos, Spiró vagy Dragomán hogyan ír, de azt nem, hogyan olvasnak. Pedig érdekes a fordított felállás is: amikor az író nem teremtő, hanem befogadó. Összegyűjtöttük a kérdésről néhány klasszikus és kortárs szerző gondolatait, és még egy könyves adventi kalendáriumhoz való tippet is hoztunk.