matematika

Százhúsz éve reformálta meg a fizikát Einstein

Százhúsz éve, 1905. szeptember 26-án jelent meg Albert Einstein speciális relativitáselmélete, a newtoni fizikát meghaladó dolgozat alapjában változtatta meg felfogásunkat a világegyetemről.

Lovász Lászlót az Európai Tudományos Akadémia tünteti ki

Tartósan kiemelkedő nemzetközi tudományos munkájáért Erasmus-éremmel tünteti ki Lovász Lászlót, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorát, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökét az Academia Europaea, azaz az Európai Tudományos Akadémia.

Tudnak az állatok számolni?

Számos állat képes érzékelni mennyiségeket, de nem számolnak vagy végeznek matematikai műveleteket úgy, mint az emberek.

Depresszióval és skizofréniával kezelték a játékelmélet kidolgozóját

Tíz éve, 2015. május 23-án hunyt el John Forbes Nash közgazdasági Nobel-díjas matematikus, a játékelmélet kidolgozója, életéről készült az Egy csodálatos elme című film, Russell Crowe és Jennifer Connelly főszereplésével.

Sokkal hamarabb pusztul el az univerzum, mint azt hittük

A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták – közölte a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Stipsicz András matematikus vehette át a Bolyai-díjat

A Bolyai-díj kitüntetettje rendre olyan elszánt kutatók, zseniális tudósok közül kerül ki, akik egyedi utakon járnak, és olyan tudományos távlatokban mozognak otthonosan, amelyekben csak kevesek – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök május 13-án annak alkalmából, hogy átadta Stipsicz András matematikusnak, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatójának az elismerést a Magyar Tudományos Akadémián.

Sajnovics János óriási felháborodást keltett a magyar nyelv finnugor rokonságáról szóló elméletével

Kétszáznegyven éve, 1785. május 4-én halt meg Budán Sajnovics János csillagász, matematikus, jezsuita szerzetes, aki Demonstratio című munkájában elsőként vetette fel a magyar nyelv finnugor rokonságát.

Itthon túl drága volt, ezért Ukrajnában építették meg a szegedi matematikus számítógépét

Születésének százhuszadik évfordulója alkalmából a magyarországi számítástechnika pionírjának számító Kalmár László matematikus emléke előtt tisztelegve rendez tárlatot a Neumann Társaság (NJSZT) a szegedi Informatikatörténeti Kiállításon (ITK).

Üstökösök és csillagködök sorát fedezte fel Caroline Herschel

Kétszázhetvenöt éve, 1750. március 16-án született Caroline Herschel német születésű brit asztrofizikus, matematikus, az első női csillagász, aki e tevékenységéért rendszeres fizetést kapott. Az egyik első olyan nő a csillagászat történetében, akinek a neve szerepel a jelentősebb enciklopédiákban és szakművekben, de műholdat, holdkrátert és aszteroidát is neveztek el róla.

Matekórás emlékeink pitefalással és Darren Aronofskyval találkoznak

Ha a matekórákon tanultak nagy része el is felejtődött, a görög ábécé π, azaz pí betűjével jelölt számsort két tizedesjegy pontossággal alighanem mindenki fel tudja idézni.

A matematikusok fejedelme nélkül talán Einstein relativitáselmélete sem született volna meg

Százhetven éve, 1855. február 23-án halt meg Carl Friedrich Gauss német matematikus, fizikus és csillagász, minden idők egyik legnagyobb matematikusa, „a matematikusok fejedelme”, akinek számtalan intézmény és egy kisbolygó mellett a mágneses indukció mértékegysége is a nevét viseli.

Az élelmet kereső állatok ugyanazt csinálják, mint az atomok a részecskegyorsítóban

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fizikusai legújabb tanulmányukban bebizonyították, hogy a nagyenergiás atommagütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható úgynevezett Lévy-sétaként.

Descartes a természet minden jelenségét meg akarta magyarázni

Háromszázhetvenöt éve, 1650. február 11-én hunyt el René Descartes francia filozófus, matematikus és természettudós, aki egy álom hatására választott élethivatást magának és akinek híres és sokat idézett mondata a „gondolkodom, tehát vagyok”.

A színházra is áll, ami a matematikára és a filozófiára igaz

Juan Mayorga legutóbb tavasszal járt Budapesten, néhány napja azonban újra ellátogatott a fővárosba. Az apropót ugyanaz a darab adta, a helyzet mégis kicsit más volt.

Bolyai Farkas számos felismerését mások nevéhez fűzi az utókor

Kétszázötven éve, 1775. február 9-én született a Nagyszebenhez közeli Bólyán Bolyai Farkas, az első jelentős magyar matematikus, Bolyai János apja. Bolyai Farkas igazi polihisztor volt, a matematika mellett többek között filológiával, rajzzal, erdészettel és zeneelmélettel foglalkozott, drámákat és tankönyveket írt. Elszigeteltsége miatt felismerései sajnos nem váltak közkeletűvé, így azokat mások nevéhez fűzik.

A társadalmi helyzetünk is befolyásolja, hogyan élhetünk túl egy világjárványt

Az életkoron túl az emberek társadalmi-gazdasági helyzete is nagyban meghatározza egy betegség végső kimenetelét egy világjárvány idején, mutatott rá a jelenségre a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb tanulmánya.