MNMKK Országos Széchényi Könyvtár
Hírmozaik – február 16.
Kurtág György ritka kottakéziratait teszi nyilvánossá az OSZK a zeneszerző 100. születésnapjának évében, a hónap végéig várják a nevezéseket a Savaria Filmszemlére, elindult a Demjén 80 évad, február 20-ig pályázhatnak az idei Nemzeti Tehetség Program kiírásaira.
Február 16-án történt
„Véleményem szerint a keresztény orvosnak valamivel könnyebb dolga van, mint a nem keresztény orvosnak: ha valaki komolyan hisz a vallásban, az számára nagyobb munkabírást, odaadást és önfeláldozást tesz lehetővé. A keresztény orvos könnyebben érti meg és éli meg a szenvedést, így jobban tud regenerálódni, mert – ahogy Teréz anya mondta – látja a szenvedő Krisztust a betegben, és ez erőt ad” – fogalmazta a ma hetvenedik születésnapját ünneplő Semmelweis-díjas orvos, nemzetközi hírű idegsebész, Csókay András.
Február 15-én történt
„Az ember semmit nem szop az ujjából. A valóságból merít, szüksége van rá, mert az a legnagyobb szerző” – fogalmazta a ma nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas költő, író, műfordító, Oravecz Imre. Bemutatkozó kötete, a Héj 1972-ben jelent meg, első sikerét a Halászóember hozta el, míg A rög gyermekei című trilógiával a kortárs magyar irodalom egyik legelismertebb képviselőjévé vált. Életművében különösen fontos a vidéki Magyarország eltűnő világának bemutatása, szülőfaluja, Szajla több művében is központi szerepet kap.
Február 14-én történt
„Minél nagyobb az egymásra hatása a különböző kultúráknak, annál jobban kidomborodik a nemzeti jelleg” – fogalmazta a 2018. február 14-én elhunyt Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas népzenegyűjtő, néprajzkutató, Kallós Zoltán. A magyarul, románul és cigányul is beszélő kutató mindhárom nép hagyományait gyűjtötte, tizenötezer dallamot jegyzett le, számos kazettája és több népzenei lemeze is megjelent. Neve az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom életre hívásával és elterjesztésével is összeforrt.
Február 13-án történt
„Rengeteget kaptam a közönségtől és a zenétől. Hogy nem lettem beteg, hogy nem iszom, és hogy egészséges maradtam, azt annak köszönhetem, hogy mindent ki tudtam fejezni a zenében” – fogalmazta a ma nyolcvanegyedik születésnapját ünneplő Földes László, azaz Hobo, Kossuth-díjas énekes, dalszerző, előadóművész, a Hobo Blues Band alapítója. A HBB-lemezek mellett számos szólóalbuma is megjelent, könyveket írt, filmekben szerepelt és önálló esteket tartott, például József Attila, Ady Endre, François Villon és Vladimir Viszockij verseiből.
Február 12-én történt
2024. február 12-én hunyt el Szurdi Miklós színész, rendező, színigazgató, akit színészként a kecskeméti Katona József Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban és a Nemzeti Színházban láthattunk, rendezőként a Mafilmnél, az MTV-nél és a Veszprémi Petőfi Színházban tevékenykedett, a székesfehérvári Vörösmarty Színháznak pedig az igazgatója volt. Filmrendezőként olyan játékfilmek fűződnek a nevéhez, mint a Hatásvadászok, a Képvadászok és a Vademberek, legismertebb munkái pedig a Linda és a Família Kft. című tévésorozatok voltak.
Február 11-én történt
„Azt hiszem, a legtöbb gyerek kíváncsian kutakodó fejjel jön világra. Talán azért lettem tudós, mert valamilyen értelemben gyermek tudtam maradni” – fogalmazta az 1898. február 11-én született – és 1964-ben elhunyt – magyar–amerikai fizikus, feltaláló, Szilárd Leó, aki felismerte, hogy a nukleáris láncreakció létrehozható, és az atombomba kifejlesztésére irányuló Manhattan-tervben is tevékeny részt vállalt. Mindemellett számos fontos találmány – köztük a részecskegyorsító és az elektronmikroszkóp – szabadalmaztatása is a nevéhez fűződik.
Február 10-én történt
„A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!” – fogalmazta a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző, Sebő Ferenc. A Sebő együttes vezetője volt a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, de a hagyománygondozás intézményének, a Hagyományok Házának a megalapítása is a Nemzet Művésze címmel kitüntetett zenésznek köszönhető.
Február 9-én történt
Ma ünnepli hetvenhatodik születésnapját Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, színigazgató. Legnagyobb sikert aratott rendezése, az István, a király rockopera, de a Julianus barát, a Honfoglalás és a Sacra Corona című filmek, A magyar szent korona titkai és a Befejezetlen forradalom című tévéfilmek, a Velünk élő Trianon és a Horthy – A kormányzó című dokumentumfilmek megrendezése is a nevéhez fűződik. Mindemellett számos könyvet írt és létrehozta a Szabad Tér Kiadót. Testvére, Koltay Gergely zenész, a Kormorán Együttes alapítója.
Február 8-án történt
„Ha a kultúrát eledelhez hasonlítom, akkor az elitkultúra jó része biztosan nagyon egészséges, de nagyon ízetlen. A populáris meg tele van kártékony ízfokozókkal” – fogalmazta a ma kilencvennegyedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas rendező, Szinetár Miklós, aki hosszú pályafutása során számos színházi és opera-előadást, filmet és tévésorozatot rendezett, könyveket írt, illetve az Operaház főigazgatójaként és a Magyar Televízió elnökhelyetteseként is tevékenykedett. Lánya, Szinetár Dóra Jászai Mari-díjas színésznő.
Február 7-én történt
„Nem az a fontos, ami velünk, hanem ami bennünk történik” – fogalmazta az 1993. február 7-én elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, Mensáros László, akinek elegáns, intellektuális színészi játékát finom irónia és gazdag művészi eszköztár jellemezte. Számos színházi előadásban, játék- és tévéfilmben (például Aranysárkány, A magyar ugaron, Nyár a hegyen) nyújtott kiemelkedő alakítást, mindemellett önálló, verses estjeivel is beírta magát a magyar színművészet történetébe.
Február 6-án történt
Ma ünnepli hatvankilencedik születésnapját Snétberger Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitárművész, zeneszerző, akit elsősorban improvizációs művészetének és műfaji határokat átlépő játékának köszönhetően ismernek szerte a világon. Szólóban és más világhírű művészekkel is rendszeresen fellép, számos albuma jelent meg, és közreműködőként is legalább ennyi lemezen hallható a játéka. A kezdeményezésére létrejött zenei oktató és tehetséggondozó intézmény a Snétberger Zenei Tehetség Központ nevet viseli.
Február 5-én történt
Ma ünnepli ötvenhatodik születésnapját Schneider Zoltán Jászai Mari- és Kaszás Attila-díjas színművész, akit korábban a Katona József Színház és az Új Színház előadásaiban láthattunk, jelenleg a Radnóti Színház társulatának tagja. Mindezek mellett olyan emlékezetes filmekben is szerepelt, mint A Viszkis, a Testről és lélekről, a Majdnem menyasszony, A halál kilovagolt Perzsiából, valamint a Drága besúgott barátaim, és gyakran hallhatjuk szinkronszínészként is jellegzetes hangját.
Február 4-én történt
„Lehet vitatkozni róla, de nincs politika nélkül semmi. El tudok képzelni nagy írókat nélküle, de nemigen. Minden politika, az egész élet politika. Attól pedig nem félek, hogy emiatt az utókor számára elavulok, és nem tudok örök érvényűeket írni” – fogalmazta a 2012. február 4-én elhunyt kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus, Csurka István, akinek olyan emlékezetes drámák és regények fűződnek a nevéhez, mint a Deficit, a Döglött aknák és a Házmestersirató, illetve a Moór és Paál, A kard, a Dagonyázás és a Hamis tanú.
Február 3-án történt
1996. február 3-án hunyt el Vámos László Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, aki többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház és az Operettszínház főrendezője, illetve művészeti vezetője volt. „Megteremtette a magyar drámának azt a színvonalát, amely mércéül kell szolgáljon minden darab színrevitelénél Magyarországon” – mondta róla Bessenyei Ferenc színművész, míg Psota Irén színésznő megalapította emlékére a Vámos László-díjat, amellyel fiatal rendezőket és színészeket jutalmaznak a színházi világnap alkalmából.
Február 2-án történt
„Az ember akár bevallja, akár nem, a családjából, a környezetéből profitál, művészként, emberként. Világlátást, értékrendet, az élet megértését. Én rengeteget köszönhetek a szüleimnek s az ő szeretetüknek. Rengeteget? Mindent” – nyilatkozta az 1989. február 2-án, mindössze negyvenegy évesen elhunyt Jászai Mari-díjas színész, rendező, Tímár Béla, akit többek között a Madách Színház előadásaiban, valamint az Illetlenek, a Sosem lehet tudni és A Pendragon legenda című filmekben láthattunk.