Jeles napok

Jeles napok

Abdon és Szennen ókeresztény vértanúk

Abdon és Sennen Decius császár alatt szenvedett vértanúhalált. Történt, hogy Decius császár Babilóniát több tartománnyal együtt leigázta, s keresztényeket is talált ott. Corduba városába hurcolta őket, ahol válogatott kínzásokkal végzett velük. Két alkirály, név szerint Abdon és Sennen eltemették a holttesteket. E tettükért feljelentették őket Deciusnál, aki maga elé rendelte, majd bilincsbe verve Rómába vitette Abdont és Sennent.
Decius és a szenátus színe elé állítva megparancsolták nekik, hogy áldozzanak, s akkor minden vagyonukkal együtt visszanyerik a szabadságukat, vagy ha nem, vadállatok elé vetik őket. Mélységes megvetéssel leköpdösték a bálványokat, mire a cirkuszba vitték őket, és két oroszlánt meg négy medvét eresztettek rájuk. Ezek azonban hozzá sem értek a szentekhez, inkább vigyáztak rájuk. Végül a hóhérok karddal rontottak a szentekre, megölték őket, s lábukat összekötözve kihúzták a porondról, és a Napisten szobra elé dobták testüket. Három napig ott hevertek, majd Quirinus szubdiákonus összeszedte, és házában eltemette őket. Az Úr 253. esztendeje táján szenvedtek vértanúhalált.

Constantinus idejében négy vértanú föltárta hollétüket, s a keresztények átvitték őket Pontianus temetőjébe, ahol az Úr sok jótéteményt ád általuk a népnek.

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea (részlet)

Július 30-án történt

„Ma már tisztában vagyok vele, hogy igenis van egy olyan karakterünk, habitusunk, kisugárzásunk, ránk jellemző, saját reakciókkal, amit nem mindig veszünk észre, mert természetesnek gondoljuk, azonban egy kívülálló számára egyértelmű képet ad rólunk. Az ilyen jellegű sajátosságunk predesztinálhat minket, színészeket bizonyos szerepkörökre, ám ezzel egy időben el is zárhat bennünket más lehetőségektől” – fogalmazta a ma 66. születésnapját ünneplő Bardóczy Attila színművész, akit többek között a Rock Színház és az Operettszínház előadásaiban láthattunk.

Bardóczy Attila. Fotó: Zih Zsolt / MTI
Bardóczy Attila. Fotó: Zih Zsolt / MTI

Július 30-án történt

1705 Oroszországban, Asztrahán környékén felkelés robbant ki a kegyetlen adóbehajtási módszerek és a helyi közigazgatás visszaélései miatt. A megmozdulást 1706-ban kegyetlenül leverték.
1792 A francia forradalom alatt a Párizsba bevonuló marseille-i önkéntesek első alkalommal énekelték nyilvánosan a Marseillaise-t, amely hamarosan Franciaország nemzeti himnusza lett.
1889 Elindult Budapesten az első közforgalmi, rendes nyomtávú állandó villamos.
1899 A Magyar Úszó Egylet úszóiból összeállított két csapat Siófokon lejátszotta az első nyilvános hazai vízilabda-mérkőzést, amely 1:1-es döntetlent hozott.
1919 Elfogadták a polgári demokratikus Németország alapjait lerakó weimari alkotmányt.
1922 Megnyitotta kapuit a városmajori Parkmozi, a Városmajori Szabadtéri Színpad elődje.
1930 Uruguayban megkezdődött az első labdarúgó-világbajnokság, amelyet a házigazdák válogatottja nyert meg.
1932 Los Angelesben megkezdődött a X. nyári olimpia, amelyen a magyar versenyzők hat aranyérmet nyertek.
1935 Londonban megjelent az első modern zsebkönyvsorozat, a Penguin Books első könyve.
1973 Magyarország a GATT (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény – 1995-től kereskedelmi Világszervezet, WTO) tagja lett.
1980 Izrael egységes és szétválaszthatatlan fővárosának nyilvánította Jeruzsálemet.
1980 Az 1906 óta közös angol és francia igazgatás alatt lévő, mintegy 80 szigetből álló Új-Hebridák Vanuatui Köztársaság néven elnyerte függetlenségét.
1990 Sólyom Lászlót választották az újonnan felállított Alkotmánybíróság elnökévé.
2003 A mexikói Pueblában legördült a futószalagról az utolsó bogárhátú Volkswagen.
2020 Útnak indult a Mars felé az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Perseverance (Állhatatosság) marsjárója.

Július 30-án született

1511 Giorgio Vasari olasz grafikus, festő, építész, akinek a reneszánsz művészeiről írott életrajzai felbecsülhetetlen értékű források
1799 Petényi Salamon János zoológus, a magyar ornitológia megalapozója
1818 Emily Brontë angol írónő, az Üvöltő szelek szerzője
1846 Paál László festő, a plein air tájképfestészet jelentős magyar egyénisége
1858 Gaston Calmette francia hírlapíró
1863 Henry Ford amerikai autógyáros
1889 Frans Masereel belga grafikus, festő, a 20. század egyik legnagyobb rajzolója
1898 Henry Moore ír szobrász és grafikus
1902 Medveczky Jenő Munkácsy Mihály-díjas festőművész, az újklasszicista festészet jelentős képviselője
1908 Kádas Kálmán gépészmérnök, ökonometrikus, statisztikus
1909 Cyril Northcote Parkinson angol történész, publicista, a bürokráciával kapcsolatos úgynevezett „Parkinson-törvények” megfogalmazója
1913 Dávid Antal író, újságíró
1933 Molnár Edit Balázs Béla-díjas fotóművész, újságíró, érdemes és kiváló művész
1939 Peter Bogdanovich amerikai filmrendező, színész
1941 Paul Anka kanadai énekes
1945 Patrick Modiano Nobel-díjas francia író
1947 Arnold Schwarzenegger osztrák-amerikai filmszínész, Kalifornia állam volt kormányzója
1947 Françoise Barré-Sinoussi Nobel-díjas francia orvos-biológus, virológus, a HIV-vírus egyik felfedezője
1948 Jean Reno francia filmszínész
1949 Gantner István Liszt Ferenc-díjas táncművész
1954 Novák Emil Balázs Béla-díjas operatőr, rendező
1958 Kate Bush angol énekesnő
1961 Laurence Fishburne amerikai filmszínész
1963 Lisa Kudrow amerikai filmszínésznő, a Jóbarátok sorozatban Phoebe megszemélyesítője
1970 Christopher Nolan brit-amerikai filmrendező
1971 Kecskés Krisztina Ferenczy Noémi-díjas üvegtervező
1973 Kun Attila Harangozó Gyula-díjas táncművész
1974 Hilary Swank kétszeres Oscar-díjas amerikai filmszínésznő

Július 30-án halt meg

1771 Thomas Gray angol költő, a klasszikus kor tudósa
1838 Illésházy István gróf politikus, akadémikus, a főnemesi család utolsó tagja
1842 Rómer István gyógyszerész, gyufagyáros
1866 Egressy Gábor színész, rendező, a Shakespeare-kultusz elindítója Magyarországon
1868 Tompa Mihály költő, akadémikus
1872 Fáy Antal zeneszerző, zongoraművész
1897 Ráth Károly ügyvéd, Budapest első főpolgármestere
1898 Otto von Bismarck német politikus, az egységes Német Császárság megteremtője, a „Vaskancellár”
1912 Mucuhito, Japán 122. császára
1928 Kassai Vidor színész, komikus, festő
1944 Nyikolaj Nyikolajevics Polikarpov szovjet-orosz repülőgép-tervező 
1970 Széll György karmester, zeneszerző, zongoraművész
1973 Milasovszky Béla bányamérnök
1975 Gerlóczy Gedeon posztumusz Ybl Miklós-díjas építész
1978 Umberto Nobile olasz tábornok, sarkkutató
1985 Kálnoky László kétszeres József Attila-díjas költő, műfordító
1994 Gunda Béla Herder-díjas néprajztudós
1996 Claudette Colbert Oscar-díjas francia filmszínésznő
2006 Zenthe Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze
2007 Ingmar Bergman svéd rendező és forgatókönyvíró, a modern filmművészet meghatározó egyénisége
2007 Michelangelo Antonioni tiszteletbeli Oscar-díjas olasz filmrendező és forgatókönyvíró
2014 Dick Smith Oscar-díjas amerikai maszkmester
2016 Hajnal András állami díjas matematikus, akadémikus
2018 Orbán József folkzenész, a 100 Folk Celsius énekese
2024 Király Levente Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

A háborúk után a békét is megnyerte és összekovácsolta a Német Birodalmat – Otto von Bismarck, „a vaskancellár”

Otto von Bismarck, az egységes Német Császárság megteremtője, „a vaskancellár” százhuszonöt éve, 1898. július 30-án halt meg.

Nincs rossz szerep – Zenthe Ferenc legendás alakításai

A szülőföldjére mindvégig büszke színész nevét viseli ma Nógrád megye teátruma, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház, mely éppen tíz éve született az addigi műkedvelő színjátszás hagyományából. Zenthe legfontosabb színházi szerepeiből válogattunk.

Ez az Odüsszeusz nem büszke hőstetteire

Christopher Nolan, az intelligens kasszasiker atyja szereti próbára tenni a nézőit, a saját szabályai szerint játszik, és nem köt kompromisszumot. Az Oppenheimer után az Odüsszeia is egy olyan film lett, amelyben egy zsenit utolérnek saját tetteinek következményei.

A világ egyik első művészettörténésze tervezte az Uffizi-palotát

450 éve, 1574. június 27-én halt meg Giorgio Vasari olasz festő, építész, művészettörténeti író. Firenzében a Mediciek támogatásával ő alapította meg az első oktatási intézményt a feltörekvő művészek számára, és a nevéhez fűződik az Uffizi-palota terve is.