Jeles napok
Szent István pápa
István pápa sok pogányt megtérített szavával és példájával, és sok szent vértanút eltemetett. Valerianus és Gallienus az Úr 260. esztendejében a legnagyobb elszántsággal kerestette, hogy klerikusaival együtt áldozatbemutatásra kényszerítsék, vagy különféle kínzásokkal meggyötörjék. Rendeletet hoztak, hogy aki feladja őket, megkapja összes javaikat. Így fogták el tíz klerikusát, és kihallgatás nélkül lefejezték őket. Másnap magát István pápát is elfogják, és Mars isten templomába vezetik, hogy vagy áldozzék a bálványoknak, vagy fejét veszik.
Amint belépett a templomba, imádkozott Istenhez, hogy döntse le azt, mire a templom nagy része nyomban leomlott, a tömeg pedig rémülten elmenekült. Szent István ekkor Szent Luca temetőjébe ment. Meghallva ezt Valerianus, még több katonát küldetett érte. Éppen misét mondott, amikor rátaláltak. Félelem nélkül állt ott, és áhítattal végezte az elkezdett misét. Saját székében fejezték le.
Porciunkula
Porciunkula népünk ajkán porcinkula, purcinkula, porcinkulabúcsú, Porcinkulai Szent Ferenc a franciskánus rend három ágának: a ferencrendieknek, minoritáknak és kapucinusoknak, továbbá a velük kegyelmi közösségben élő harmadrendnek legnagyobb ünnepe.
Akik a rend történetét ismerik, jól tudják, hogy a S. Maria degli Angeli titulusára szentelt kis kápolnát, a Monte Subasio kamalduli remetéinek ajándékát Szent Ferenc mindennél jobban szerette. Ez volt az első rend, vagyis a férfiág bölcsője. Itt lett apáca Szent Klára, a női ág, vagyis a második rend társalapítója. Itt halt meg Ferenc tesivér.
A kései legenda szerint, amelyről a Fioretti, sőt a Speculum Perfectionis, de még a mi, XIV. századból származó Jókai (Ehrendfeld)-kódexünk is még hallgat, egyszer Jézus és Mária jelent meg a kápolnában Ferencnek. Felszólították, hogy kérjen valami nagy kegyelmet. A Poverello azt kérte, hogy mindenki, aki ezt a templomocskát meglátogatja, teljes búcsút nyerjen. A kérést Krisztus helybenhagyta és Ferencet a pápához utasította. III. Honorius teljesítette Ferenc kérelmét és augusztus elsejének delétől másnap alkonyatig minden esztendőben teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik a kápolnában megszabott feltételek mellett ájtatoskodnak.
A roma holokauszt emléknapja
A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának 1972-es határozata alapján augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. 1944. augusztus 3-ára virradó éjjel számolták fel a nácik az auschwitz-birkenaui lágerben kialakított cigány családi tábort. Közel háromezer férfit, nőt és gyermeket pusztítottak el a gázkamrákban. Velük együtt ezen a napon a II. világháború alatt Európa-szerte tízezrével meggyilkolt szintikre és romákra is emlékeznek.
Varga Bálint születésnapja – 1891
VARGA BÁLINT, (Budapest, 1891. augusztus 2. – Budapest, 1948. június 16.): gépészmérnök, számos új vasúti kocsiszerkezet (új kerék-, tengely-, csapágyas ütközőtípusok) és különleges kocsitípusok tervezője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen 1913-ban végezte. 1913-tól a műegyetem mechanikai technológiai tanszékén tanársegéd; 1914-től MÁV-mérnök, 1914–15-ben műegyetemi adjunktus volt. 1915-ben orosz fogságba esett, 1920-ban tért haza. 1925-ben a MÁV Igazgatóság járműszerkesztő, beszerző és kísérleti osztályán csoportvezető volt, 1943-tól osztályvezetőként, majd üzletigazgatóként tevékenykedett haláláig. Részt vett az Árpád-típusú sínautóbuszok és a forgó alvázas, nagy sebességű személykocsik kialakításában is. A MÁV-nak állandó képviselője volt a különböző nemzetközi vasúti szervezetekben. 1944-ben Szombathelyre került, és 1945 tavaszán itt kezdte meg a szovjet Hadiforgalmi Igazgatóság támogatásával a dunántúli MÁV-vonalak üzemének újjászervezését.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Balogh Jolán születésnapja – 1900
A Herder-díjas művészettörténész, BALOGH JOLÁN (Budapest, 1900. augusztus 2. – Budapest, 1988. október 12.) a budapesti Szépművészeti Múzeum munkatársaként reneszánsz művészettel, a középkori magyar és külföldi szobrászattal és az erdélyi művészettel foglalkozott. Fő művei: Kolozsvár műemlékei (1935), Az erdélyi reneissance (1943), Magyar reneszánsz építészet (1953), A művészet Mátyás király udvarában (1966).
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)
Augusztus 2-án történt
„Mást nem is érdemes elajándékozni, mint olyan dolgokat, melyekhez az ember maga is szívből ragaszkodik” – fogalmazta az 1998. augusztus 2-án elhunyt Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész, Szántó Piroska, aki a harmincas évektől a szentendrei művészkörhöz, Vajda Lajos és Korniss Dezső alkotói közösségéhez kapcsolódott, az 1950-es években könyvillusztrációkat készített, majd olyan jelentős sorozatokat alkotott, mint a Szerelmesek és a Pléhkrisztusok. Önéletrajzi kötetei – a Bálám szamara és az Akt – fontos kordokumentumok.
Augusztus 2-án történt
1898 Megnyitották Budán az Új Szent János kórházat.
1914 Megtartotta alapító közgyűlését a Magyarországi Bolgárok Egyesülete. Kezdetben a magyarországi bolgár kertészek egyesülete, később az összes magyarországi bolgár legfontosabb társadalmi szervezetévé vált.
1933 A Szovjetunióban átadták a Fehér-tengert a Balti-tengerrel összekötő csatornát.
1933 Gödöllőn megkezdődött a IV. Jamboree (dzsembori), a cserkészmozgalom világtalálkozója.
1934 Németországban Hindenburg államfő halálát követően Adolf Hitler az államfői és kormányfői jogokat is gyakorolva vezér és kancellár lett.
1939 Albert Einstein és Szilárd Leó levélben hívták fel Franklin D. Roosevelt amerikai elnök figyelmét arra, hogy a náci Németország nukleáris fegyvert állíthat elő, a levél nyomán indult az atombomba kifejlesztését célzó Manhattan-terv.
1945 Véget ért Potsdamban a második világháború győztes nagyhatalmainak csúcstalálkozója, amelyen a háború utáni nemzetközi kérdések rendezéséről, valamint a vesztes államokkal kötendő békeszerződésről tárgyaltak.
1945 Csehszlovákiában kibocsátották Edvard Beneš elnök 33/1945. sz. dekrétumát, amely megfosztotta a németeket és a magyarokat csehszlovák állampolgárságuktól.
1949 Az erdélyi Mezőbikácson a kommunista uralom ellen fellázadt helybeliek közül négy embert – köztük a plébánost – kivégeztek, 15 családot pedig deportáltak. A települést 2015. május 27-én az ellenállás mártírtelepülésévé nyilvánította a román parlament.
1980 A bolognai vasúti pályaudvar várótermében két, robbanóanyaggal teli bőrönd robbant fel. A katasztrófának kilencven halálos áldozata és kétszáz sebesültje volt.
1982 Basilica minornak nyilvánították a zirci ciszterci apátsági templomot.
1990 Szaddám Huszein iraki diktátor parancsot adott a védtelen, de dúsgazdag szomszéd ország, az alig 18 ezer négyzetkilométer területű Kuvait lerohanására. A Kuvait felszabadítására indított Sivatagi Vihar hadművelet 1991. február 28-án ért véget.
2011 A Földrajzinév-bizottság a Lágymányosi híd nevét Rákóczi hídra változtatta.
2019 Hatályos lett az Egyesült Államok azon döntése, hogy kilép a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló egyezményből (Intermediate-range Nuclear Forces, INF).
2019 Több mint harmincórás műtét után a dakkai központi katonai kórházban (CMH) a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány magyar orvosai sikeresen szétválasztották a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikreket, a hároméves Rabiát és Rukiát.
2020 Visszatért útjáról a május 30-án felbocsátott Crew Dragon, a SpaceX űrhajója. Ez volt az első alkalom az amerikai űrhajózás történetében, hogy a NASA magáncéggel együttműködve indított űrexpedíciót.
Augusztus 2-án született
1814 Tavasi Lajos pedagógiai író, a haladó magyar reformpedagógia úttörője
1863 Gaál Mózes író, szerkesztő, pedagógus
1874 Nagy Balogh János festő és grafikus
1891 Varga Bálint gépészmérnök, számos új vasúti kocsiszerkezet és különleges kocsitípusok tervezője.
1898 Nagy Ernő olimpiai bajnok kardvívó, edző
1899 Szabolcsi Bence kétszeres Kossuth-díjas zenetudós, akadémikus
1900 Balogh Jolán Herder-díjas művészettörténész
1908 Kardos Tibor Kossuth-díjas irodalomtörténész, műfordító, akadémikus
1914 Beatrice Straight Oscar-díjas amerikai színésznő
1919 Sallai Kornélia Jászai Mari-díjas színésznő
1922 Agárdy Gábor Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze
1923 Simon Peresz Nobel-békedíjas izraeli politikus, 2007–2014 között államfő
1924 Hetey Katalin Kossuth-díjas képzőművész
1929 Veress Miklós Ferenczy Noémi-díjas porcelántervező, keramikus
1932 Peter O’Toole tiszteletbeli Oscar-díjas ír színész
1934 Jákó Vera előadóművész, magyarnóta-énekes
1934 Maár Gyula Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró
1943 Bodonyi Csaba Széchenyi-díjas építész
1944 Naná Vasconcelos Grammy-díjas brazil jazz-zenész
1949 Farkas Bertalan repülőtiszt, dandártábornok, az első magyar űrhajós
1949 Horváth János Milán Németh Lajos-díjas festő, művészettörténész, muzeológus
1953 Gróh Gáspár József Attila-díjas kritikus, irodalomtörténész, közíró
1958 Csere László Jászai Mari-díjas színész
1963 Nagy Iván Ybl Miklós-díjas építész
1975 Molnár Tamás háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó
1978 Kárász Eszter színésznő, előadóművész
1978 Péter Hilda Jászai Mari-díjas erdélyi színésznő
1986 Lily Gladstone Golden Globe-díjas amerikai színésznő
Augusztus 2-án halt meg
257 I. Szent István, a 23. római pápa
1589 III. Henrik, Franciaország királya (1574–1589 között)
1788 Thomas Gainsborough angol festő, a 18. századi Anglia legjelentősebb arcképfestője
1799 Jacques-Étienne Montgolfier francia gyáros és feltaláló, a léghajózás úttörője
1813 Diószegi Sámuel botanikus, a magyar rendszeres növénytan megalapítója, református lelkész. Itt többet is megtudhatunk róla.
1921 Enrico Caruso olasz operaénekes, világhírű tenor
1922 Alexander Graham Bell skót születésű amerikai feltaláló, a telefon szabadalmaztatója
1923 Warren Gamaliel Harding amerikai politikus, 1921–23-ban az Egyesült Államok 29. elnöke
1949 Hérics Tóth Jenő élelmiszervegyész, a hazai élelmiszer-ipari kutatás egyik megalapozója
1973 Bereczky Endre Kossuth-díjas vegyészmérnök
1973 Jean-Pierre Melville francia filmrendező és producer, a francia bűnügyi film megújítója
1976 Kalmár László Kossuth- és állami díjas matematikus, akadémikus, a számítástudomány és kibernetika hazai megalapozója
1976 Fritz Lang osztrák születésű amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, díszlettervező, a némafilmkorszak kiemelkedő alkotója
1994 Németh József Munkácsy Mihály-díjas festő
1997 William Burroughs amerikai író
1998 Csűrös István romániai magyar botanikus, az MTA külső tagja
1998 Szántó Piroska Kossuth-díjas festő, grafikus
2003 Boldizsár Miklós író, színműíró, az első magyar rockopera, az István, a király alapjául szolgáló Ezredforduló című dráma szerzője
2004 Berényi Ferenc Munkácsy Mihály-díjas festő
2009 Püski Sándor könyvkereskedő, könyvkiadó, a magyar irodalom mecénása
2014 Fodor Sándor orientalista, arabszakértő
2016 Ahmed Zewail Nobel-díjas egyiptomi származású amerikai kémikus
