Nagy László
A múlt erőt ad a jövő megéléséhez
A Nemzeti Táncszínházban szembesülhetünk Zsuráfszky Zoltán stílusokon, időn, műfajokon átívelő tehetségével.
(Szép)irodalmi felhők
A szocializmust építő rendszerben (ha jól emlékezem) ötven amerikai dollárt lehetett vásárolni, ha nem a többi, ugyancsak szovjet vazallus országba szeretett volna valaki utazni. Ennek ellenére feleségemmel a kevéske valutával eljutottunk Japánba a Szovjetunión keresztül, az ottani költségekre, repülőjegyre, szállodára és egyebekre nem volt szükséges a kapitalista pénz.
Bolhakaszárnya és bársony-kiscsikó
Mit jelent a bársony-kiscsikó vagy a bánat-boglya? Húsz magyar szakos hallgató értelmezésén keresztül derül ki, hogyan hat ma is a száz éve született Nagy László egyedi szóalkotó képessége.
Vers, ami látszik
A képvers, más néven kalligram, a költészet és a vizualitás változatos keresztmetszete. Egy olyan műfaj, amelyben a forma kiemelt – és sokszor igen látványos – kifejezőeszköz.
Nagy László neki faragott falovat
Csak az a vers maradandó, amelyik a változások dinamizmusában fölmutatja a szenvedő, a szerető, a küzdő, a magát meg nem adó embert, a hiteles emberi arcot.
Nagy László életét végigkísérte a szorongás és a halálfélelem
Száz éve, 1925. július 17-én született Nagy László Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, az 1945 utáni költőnemzedék emblematikus alakja, A nap jegyese, A vasárnap gyönyöre és a Jönnek a harangok értem című verseskötetek szerzője.
Július 17-én történt
„A sorsomban semmit nem érzek feleslegesnek. Mindent adománynak tartok, mert így mindent feloldhattam-felmutathattam a művészet segítségével” – fogalmazta az 1914. július 17-én született Tolnay Klári. A kétszeres Kossuth-díjas színésznőt többek között a Macskajáték, az Adáshiba és a Ványa bácsi című színdarabban, illetve a Pacsirta, a Rokonok és a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című filmben láthattunk.
Felavatták Nagy László költő szobrát a Hungarikum Ligetben
Felavatták pénteken Nagy László szobrát a költő születésének centenáriuma alkalmából a Hungarikum Ligetben, Lakiteleken.
Bele kell mosolyogni a gondok arcába
A Múzeumok Majálisán ismét hallható lesz Csík János Nagy László születésének 100. évfordulójára készített Az életre mosolygok című zenés irodalmi estje.
Nagy László hagyatékát helyezi a fókuszba a Petőfi Irodalmi Múzeum
A 20. századi magyar költészet ikonikus alakja, Nagy László 1925. július 17-én született. A centenárium alkalmából az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításokkal, programsorozattal és egy különleges, száznapos online kezdeményezéssel idézi meg a sokszínű életművet.
Versmaratont rendeznek és verspark nyílik a magyar költészet ünnepén
Idén is számos sokszínű és izgalmas program várja az érdeklődőket országszerte a magyar költészet napja alkalmából. A fővárosi programkínálatban egyebek mellett összművészeti est, Márai-maraton, gálaműsor és jubileumi konferencia szerepel, míg Debrecenben költészeti fesztivált rendeznek, Orfűn pedig megnyitják az ország versparkját.
Vonatra és buszra várva verseket hallgathatunk április 11-én
Versek a peronon címmel különleges programmal ünnepli április 11-ét, a magyar költészet napját a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az Építési és Közlekedési Minisztériummal (ÉKM) és a MÁV Zrt.-vel együttműködésben – áll a KIM sajtóközleményében.
Sokkal több embernek kellene megismernie Nagy László nevét
Dokumentumfilm készült Nagy László költő életéről és életművéről, amelyet március 13-án láthatott először a közönség az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A Petőfi Irodalmi Múzeumba került Nagy László hagyatéka
Nagy László születésének századik évfordulójához közeledve örökösei a múzeum rendelkezésére bocsátották a szerző és felesége, Szécsi Margit irodalmi hagyatékának jelentős részét.
Július 17-én történt
„Létem ha végleg lemerűlt / ki imád tücsök-hegedűt? / Lángot ki lehel deres ágra? / Ki feszül föl a szivárványra?” 1925-ben ezen a napon született e legendás sorok szerzője, Nagy László, aki nemcsak költő és műfordító volt, de grafikus is.