néprajz
„A jó mese olyan, hogy attól az ember behunyt szemmel is jól lát”– Berecz András Kaptárbontásán jártunk
Kibújik a szánk szegletéből a mosoly, ha Berecz András mesélni kezd. És mesél, amint megszólal. Aki eddig nem hitte, utánajárhatott október 5-én a Poket és a Hagyományok Háza második közös kiadványának bemutatóján. Mert „a jó mese olyan, hogy attól az ember behunyt szemmel is jól lát”.
Egyedülálló néprajzi emlék- és élménypark épül Csíksomlyón
Egyedülálló néprajzi emlék- és élményparkot épít az erdélyi Csíksomlyón, mintegy hathektáros területen Kurkó János György csíkszeredai vállalkozó – számolt be a Székelyhon hírportál.
„Addig akarok élni, amíg nőt tudok ölelni meg lovat megülni” – Interjú Kun Péterrel Ázsiáról, állattartásról
A magyar embernek a ló mindig kapocs marad a természethez és a saját történelméhez – állítja Kun Péter, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa, négy Európa-bajnoki cím és két ezüstérem tulajdonosa, westernlovas, marhatenyésztő, keletkutató, gazdálkodó.
Kötet jelent meg a századfordulós Hódmezővásárhelyről
Századfordulós Vásárhely ahogyan Kiss Lajos látta címmel jelent meg kötet Terendi Viktória, a Tornyai János Múzeum néprajzkutatójának szerkesztésében a közgyűjtemény első igazgatójának visszaemlékezéseivel és Plohn József fotóival.
Kettős könyvbemutató Karcagon
Csütörtökön Karcagon bemutatták Fazekas Mihály egykori helytörténész Karcagi kunkötések, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter Parlamenti levelek Kumániába című könyvét.
Erdős Kamill cigánykutató fényképei nyomában
Újra felkeresik azokat a településeket és roma közösségeket a Néprajzi Múzeum kutatói, ahol mintegy hatvan éve Erdős Kamill romológus járt, gyűjtött és fotózott. A több hónapja zajló munka eredményét májusban vándorkiállításon mutatják be.
Feldolgozzák Schmidt Éva nyelvész-néprajzkutató hagyatékát
Elkezdődött Schmidt Éva nyelvész-néprajzkutató hagyatékának feldolgozása az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) és az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) összefogásában.
Ünnepi folklórgálát rendeznek Andrásfalvy Bertalan tiszteletére Pécsen
A néptánckutatói életút legfontosabb állomásait és az azt szegélyező szakmai-közösségi üzeneteket megidézve köszönti a magyar népzenei és néptáncélet egy gálaest keretében a 90 éves Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatót augusztus 24-én Pécsett – közölte a Janus Pannonius Múzeum.
Jelentős adománnyal bővült az egri vármúzeum néprajzi gyűjteménye
Jelentős számú népviselettel, valamint textil- és kerámiaadománnyal bővült az egri Dobó István Vármúzeum néprajzi gyűjteménye – közölte kedden az intézmény.
Alkalmazott néprajzi konferenciát tart a Hagyományok Háza
Konstrukció – Rekonstrukció – Adaptáció címmel csütörtökön és pénteken alkalmazott néprajzi konferenciát tart a Hagyományok Háza.
Kiállítással köszöntik a 90 éves Andrásfalvy Bertalant Pécsen
Jövőnk gyökerei címmel kiállítással tisztelegnek Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató előtt. A tárlat november 17-én, szerdán nyílik meg a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán.
Tárkány Szücs Ernőre, a jogi néprajz kutatójára emlékeznek Hódmezővásárhelyen
Kiállítással, konferenciával, könyvbemutatóval és koszorúzással emlékeznek Tárkány Szücs Ernőre, a magyar jogi néprajz nemzetközi hírű kutatójára születésének századik évfordulója alkalmából Hódmezővásárhelyen.
Hungarikum lett a karikás ostor
A Hungarikum Bizottság kiemelkedő nemzeti emlékeink közé sorolta a karikás ostort a magyar népművészet kiemelkedő értékeként.
Kertekben őrzött hagyomány
Nem mindegy, hogy éljük a hagyományt vagy őrizzük. Amikor karácsonyfát állítunk, bejglit sütünk, kokárdát tűzünk, húsvéti sonkát kínálunk, barátaink egészségére koccintunk, egyszóval éljük az életünket, azaz hogy éppen úgy éljük az életünket, ahogy a miénk lett, s eszünkbe sem jut, hogy hétköznapi vagy ünnepi dolgaikat mások másképp csinálják, s akár mi is tehetnénk másképpen, hát akkor benne vagyunk, ki sem látunk a hagyományainkból. Ha meg úgy teszünk, ahogy nem szoktunk, ahogy a szomszéd sem szokott, ahogy csak valamikor régen volt szokásban – táncházba járunk, nyeregbe szállunk, kiszebábut égetünk tavasszal, nos, akkor őrizzük. Hogy megmaradjon, hogy lássák, megtapasztalják majd azok is, akik utánunk jönnek. Fontos ez is, fontos az is.
„Az érzéseket nem lehet száraz tudományként átadni, csak művészetek által”
Három fenyőfa áll az udvaron, arról felismerik, hogy jó helyen járnak – mondja Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, amikor felhívom, hogy a megbeszéltek szerint elindultunk hozzá Hosszúheténybe. Naprakész, nagy tudású professzort faggathatok hamarosan. Köztudott, hogy édesanyja révén Petőfi Sándor rokona: ükanyja, Hrúz Judit a költő édesanyjának unokatestvére volt. Induláskor még csak reménykedem abban, hogy kézbe vehetem majd azokat az evőeszközöket, amelyeket egykor talán maga Petőfi is használt.
A halálképpel és a halottkultusszal foglalkozik Munkácsy Múzeum új tárlata
Érzékeny témát, az elmúlás néprajzát boncolgatja a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum új, időszaki tárlata.