népszokás
Miért Szent András napján jósoljuk meg, ki lesz a jövendőbelink?
November utolsó éjszakája a szerelmi jóslatoké. A magyar néphit szerint Szent András napjáról, november 30-áról december elsejére virradóra megtudhatták a leányok, ki a jövendőbelijük. Éjjel vagy másnap reggel. Vagy karácsonykor a templomban. Előbb vagy utóbb.
Szentkép a fekete kendőn: Romani kris, a cigány törvény
Saját, zárt közösségein belül a cigányság unikális jogi népszokásrendet alakított ki. A romani kris évszázadokon át biztosította számukra az igazságszolgáltatást, a szokás pedig az oláh cigányság körében a mai napig él.
A nőrablástól a polgári házasságkötésig
A házasság szokásai, hagyományai és jogi formái az aktuális gazdasági, vallási és szekuláris törvényi keretekhez képest az elmúlt évezredekben jelentősen átalakultak. Ezt tekintjük át az alábbiakban nagy vonalakban, a kezdetektől a ma is bevett szokások kialakulásáig.
Závogyán Magdolna: a hagyományőrző közösségek érdeme a busójárás népszerűsége
A hagyományaikat követő, azaz a „lángot tudatosan építkezve őrző” közösségek érdeme a busójárás óriási népszerűsége – hangoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kultúráért felelős államtitkára Mohácson, a rendezvény vasárnapi fő programján.
Rekordot dönthet idén a mohácsi busójárás
A tervek szerint minden eddiginél több, 2500 maskarás és 71 busócsoport vesz részt a mohácsi, téltemető, tavaszköszöntő népszokáson, az idén február 8. és 13. között zajló busójáráson.
Legényfogásról, szerelemgerjesztőkről és más babonákról
Ki ne hallotta volna gyerekkorában, hogy a sárgarépától fütyülni tud, ha kiönti a sót, akkor veszekedés várható, de még így is az lesz a legkisebb baja, ugyanis minden egyes kiöntött sószemért egy nappal többet kell várakozni a mennyország kapuja előtt? Ételekhez fűződő babonák következnek.
Márton-napi újborfesztivál a Skanzenben
Az őszi időszak legismertebb jeles napja a Márton-nap, amelyhez az újborkóstolásnak és a libaételek fogyasztásának szokása kapcsolódik. Kézműves borászatok borai, ízletes libaételek, lámpás felvonulás, kézműveskedés, mesék és koncertek várják az érdeklődőket a szentendrei Skanzenben.
Alágyújtottak a télnek – Farsangbúcsúztató szokások Székelyföldön
A hangos rigmusok, a groteszk maskarák idén is elűzték a zimankót Székelyföldről – hatásosnak bizonyult a farsangtemetés. A csíkcsobotfalvi és az alsósófalvi farsangtemetésen jártunk.
Pajzán király Lucifer jelmezében – Régi farsangok emlékezete
Jövendölhetett bármit a medve, és lehetnek még fagyosak az éjszakák, a tavasz ellenállhatatlanul közelít, „rosszkedvünk tele” szünetel, hiszen itt a farsang. Porogi András, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa szerint az idei farsang időszaka közepes hosszúságú.
Ünnepi népszokásokról nyílt szabadtéri fotókiállítás Budapesten
A Kárpát-medencei népek téli ünnepkörhöz kapcsolódó szokásait idézi meg a január 6-ig látható Porka havak esedeznek című szabadtéri fotókiállítás, amely kedden nyílt meg a Budavári Palotanegyedben, a Halászó gyerekek teraszán és a Várkert Bazár déli teraszán.
Miért szentelik meg az ételt húsvétkor?
Húsvét vasárnapján katolikus szokás a nem böjtös ételek megáldása, ez az ételszentelés. Bár van, ahol csak egy-egy ételre utal, de összefoglalóan is használhatjuk rájuk az Árpád-korból származó kókonya kifejezést.
Felújították a maszkajárás elfeledett szokását Baján
A csaknem három évtizede feledésbe merült bunyevác farsangi alakoskodó népszokást, a maszkajárást elevenítik fel február végén Baján – közölte a Türr István Múzeum igazgatója az MTI-vel.
Karácsonyi hazaváró
Advent harmadik hétvégéjén ünnepváró vásárt tartottak a Hagyományok Házában. A pénteken kezdődött és vasárnap estig tartó népművészeti kirakodóvásáron túl családi programokat látogathattak kicsik és nagyok. A második napon, december 12-én az adventhez kapcsolódó szokásokat láthattuk színpadi feldolgozásban, majd egy kora délutáni foglalkozáson halleves főzése közben a böjti hagyományokat ismerhettük meg.
Új elemek a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén
A Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvainak karácsonyi énekes népszokása, valamint Buzsák élő hagyományai kerültek a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére, a jó megőrzési gyakorlatok regiszterére pedig az „Így kell járni..." élményalapú népijáték- és néptáncoktatási pedagógiai módszert vették fel újonnan.
Májusfa, zöldfarsang, jakabág - tavaszi népszokásaink
A májusfát főként udvarlási szándékkal állították a legények a lányos házakhoz, de középületek, sőt, kocsmák elé is kerülhettek.
Tavaszi népszokások kisfilmeken
A legfontosabbakat mutatja be a Néprajzi Múzeum 1954-55-ben rögzített kisfilmje, az Ének a búzamezőkről és az Emberek a havason. A múzeum egyéb mozgóképes tartalmakat is ajánl.