nyelvészet
Az ember tragédiájának ezerféle arca
Vidnyánszky Attila 1998 óta több változatban is megrendezte Madách Imre halhatatlan művét. A Magyar Nyelvőr 4. számában megjelent interjúban Kornya István, a Nemzeti Színház magazinjának főszerkesztője arról kérdezte, hogy annak idején hogyan ismerkedett meg a művel, rendezőként pedig milyen felfogásban közelít hozzá.
Hiszel te valamiben annyira, hogy azt soha egyetlen pillanatra sem kérdőjelezted meg?
Benedek Dezsőnél kalandosabb életű embert nem ismerek. A Kolozsváron született, az Egyesült Államokban élő nyelvész, antropológus 18 nyelven beszél, és nevéhez fűződik egy egyedülálló antropológiai kísérlet, amelynek eredményeként sikerült újjáélesztenie egy eltűnőfélben lévő, különleges kelet-ázsiai kultúrát.
Gázai övezet vagy Gáza-övezet?
Hogyan kell helyesen mondanunk? Gázai övezet vagy Gáza-övezet? És Sixtus-kápolna vagy Sixtusi?
Szerelmi háromszög és más matekpéldák
Az egész úgy kezdődött, hogy valahai matektanárom hiába próbált meggyőzni arról, hogy a párhuzamosok a végtelenben találkoznak. Azt viszont már akkor is éreztem, hogy ez a teljes matematikatudomány legpoétikusabb mondata.
Lőrincze Lajos – a nyelvész, aki válaszolt
Harminc éve, 1993. október 11-én halt meg Lőrincze Lajos állami díjas nyelvész, az elmúlt évszázad magyar nyelvművelésének legnagyobb hatású egyénisége. Olyan rádióműsorokon keresztül tanította és szórakoztatotta a magyarságot, mint az Édes anyanyelvünk és a Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol.
Egy szó mint száz – Megérős körte, bevállalós frizura
Az egyik televíziós vetélkedőben, amelyben szavakat, szószerkezeteket, esetenként mondatokat kell kitalálni, a feladványt segítő kifejezéskapcsolat a következő volt: megérős körte. A megfejtés: energiatakarékos izzó.
Soha nem látott magyar siker a 20. Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián
38 ország, 52 csapat, 205 versenyző részvételével rendezték meg a versenyt július végén Baskóban, Bulgáriában.
Egy szó mint száz: Weöres-versek egy szóban
Örkény István egypercesei nyomán egyszavasoknak lehet nevezni Weöres Sándornak azokat a verseit, amelyek egy szóból állnak. Különlegesek és egyediek. Lássuk őket!
A férfimúzsa-defektusról
A múzsa szinte magától értetődően nőnemű. Pedig női költők is vetemednek olyasmire, hogy férfiakhoz írjanak verseket. De meg tudnánk-e nevezni akár egyetlen halhatatlanná vált hímnemű múzsát is? Úgy tűnik, még a prototípust se teremtette meg a világirodalom.
Egy szó mint száz – Lőrincze Lajos anyanyelvi ötpercesei
Lőrincze Lajos Kodály Zoltán biztatására indította el 1952-ben a Magyar Rádióban az Édes Anyanyelvünk című rádióműsort, amelyben ötpercnyi időben foglalkozott napi nyelvi kérdésekkel, érdekességekkel. A műsor csaknem negyven évig örvendett nagy népszerűségnek.
Egy szó mint száz – úttörődalok és házassági hirdetések
Nagyon sajátos könyvet kaptam ajándékba, a címe: Előre!, az alcíme: Úttörő versek (sic!). Szovjet költők úttörő- és gyermekversei. A megjelenés éve 1949.
Egy szó mint száz – nyelvész példaképeim
Úgy vélem, az mindenkinek hasznos, ha vannak példaképei. Esetleg nem is egy, hanem több, hiszen mindegyik más-más tulajdonságában mutathat példát. Az alábbiakban a nyelvész példaképeimről szólok amolyan egybekezdésnyi mikro-visszaemlékezésekben.
Bánki Éva portugáliai útinaplója 1. – Tengerre!
Szavaktól szavakig. Pusztáról a tengerhez. Tengertől az óceánig. Az óceántól a képzelet határáig – a világ felfedezése portugál és magyar szemmel.
A. I. – Emberi nyelv értelem és érzelem nélkül?
A szavak képesek érzelmeket kiváltani. A mesterséges intelligencia ugyan már beszél, de egyelőre nem képes érzelmi szinten azonosulni a nyelvvel, és nem is dolga, hogy a jelentések mélyebb rétegeit kutassa. Ez azonban befolyásolja a létrehozott szövegek nyelvi minőségét is.
Az anyanyelv ünnepe keleten – Egy szó mint száz
Először akkor kaptuk fel a fejünket a zsűritársaimmal, amikor az egyik diák a Carpe diem! (’Élj a mának’) latin mondást a YOLO angol betűszóval együtt említette. Ez utóbbi a You only live once!, azaz „Csak egyszer élsz!” mondatból származik.