nyelvműhely

Egy szó mint száz: Weöres-versek egy szóban

Örkény István egypercesei nyomán egyszavasoknak lehet nevezni Weöres Sándornak azokat a verseit, amelyek egy szóból állnak. Különlegesek és egyediek. Lássuk őket!

A férfimúzsa-defektusról

A múzsa szinte magától értetődően nőnemű. Pedig női költők is vetemednek olyasmire, hogy férfiakhoz írjanak verseket. De meg tudnánk-e nevezni akár egyetlen halhatatlanná vált hímnemű múzsát is? Úgy tűnik, még a prototípust se teremtette meg a világirodalom.

Egy szó mint száz – Lőrincze Lajos anyanyelvi ötpercesei

Lőrincze Lajos Kodály Zoltán biztatására indította el 1952-ben a Magyar Rádióban az Édes Anyanyelvünk című rádióműsort, amelyben ötpercnyi időben foglalkozott napi nyelvi kérdésekkel, érdekességekkel. A műsor csaknem negyven évig örvendett nagy népszerűségnek.

Egy szó mint száz – úttörődalok és házassági hirdetések

Nagyon sajátos könyvet kaptam ajándékba, a címe: Előre!, az alcíme: Úttörő versek (sic!). Szovjet költők úttörő- és gyermekversei. A megjelenés éve 1949.

Egy szó mint száz – nyelvész példaképeim

Úgy vélem, az mindenkinek hasznos, ha vannak példaképei. Esetleg nem is egy, hanem több, hiszen mindegyik más-más tulajdonságában mutathat példát. Az alábbiakban a nyelvész példaképeimről szólok amolyan egybekezdésnyi mikro-visszaemlékezésekben.

A. I. – Emberi nyelv értelem és érzelem nélkül?

A szavak képesek érzelmeket kiváltani. A mesterséges intelligencia ugyan már beszél, de egyelőre nem képes érzelmi szinten azonosulni a nyelvvel, és nem is dolga, hogy a jelentések mélyebb rétegeit kutassa. Ez azonban befolyásolja a létrehozott szövegek nyelvi minőségét is.

Az anyanyelv ünnepe keleten – Egy szó mint száz

Először akkor kaptuk fel a fejünket a zsűritársaimmal, amikor az egyik diák a Carpe diem! (’Élj a mának’) latin mondást a YOLO angol betűszóval együtt említette. Ez utóbbi a You only live once!, azaz „Csak egyszer élsz!” mondatból származik.

Egy háború szimbólumai

Egy éve tart az orosz–ukrán háború: elég hosszú ideje ahhoz, hogy az események és a hozzájuk kapcsolódó interpretációk szimbolizációs hálóját fel tudjuk vázolni.

Léteznek-e szófajok?

Főnév, ige, alany, állítmány… Az emberek többségének ezek a szavak jutnak először eszébe, ha az iskolai nyelvtanórákról kérdezik őket. Azaz a szófajok és a mondatelemzés. A kettő közötti különbségre és összefüggésre már jóval kevesebben emlékeznek.

Egy szó mint száz – Tirpákok

A tirpák szó eredetileg a török korban elnéptelenedett Szabolcs megyei területekre beköltözött, elmagyarosodott szlovákság (ön)gúnyneve volt. Még pontosabban: a Békés megyéből Nyíregyházára telepített tót ajkú nép, amellyel a Felvidékről és külföldről jövő, szintén tót ajkú telepesek egybeolvadtak.

Egy szó mint száz – Színházi ízlések és pofonok

2018-ban Závada Péter és Szabó-Székely Ármin Ithaka címmel egy igen újszerű Odüsszeiával jelentkezett. Ez egy fordításon alapuló mai átírás, sőt parafrázis. Mielőtt azonban a mű textusába belemélyednénk, érdemes az újrafordítás szükségességéről szólni, tudván azt, hogy sokan nem értenek ezzel egyet. Lelkük rajta!

Az anyanyelvben otthon vagyunk

Aranymálinkó. Kenyérhéjmagyarság. Málnahabos fa. Hogy jönnek ezek össze? Úgy, hogy ma ünnepeljük a magyar nyelv napját.

Van határa az elhatárolódásnak?

Nem tudjuk pontosan, ki volt az első, aki fontosnak tartotta kinyilvánítani, hogy elhatárolódik egy kijelentéstől, magatartástól. A szó a rendszerváltozás idején kezdett terjedni a politikai beszédekben, s ma már szinte nincs olyan nap, hogy ne olvasnánk a hírekben egy-egy újabb elhatárolódóról. De mit takar a kifejezés és a mögötte álló attitűd?

Az Örkény-pecsét feltörése

Aki a cím alapján az Örkény István egész életművét átszövő titkos kód megfejtésére gondol, sajnos csalódni fog. A továbbiakban egyetlen írásról, a Pecsét című egyperces novelláról lesz szó.

Egy szó mint száz – Nyelvi jolly jokerek

A nyelvi jolly joker az a szó, amely sok mindent helyettesít, és ez egysíkúvá, de nem érthetetlenné teheti a kommunikációt. Az egyik ilyen a felé névutó.

Csak üres retorika: „Aranyom, jöjjön, vegye már!”

A címbeli idézet a Tárkány Művek nevű együttes Krumpli boogie című számában hangzik el. A vidám hangulatú nóta a piaci kofák stílusát parodizálja, ahogyan – a közgazdaságtan szakkifejezését kölcsönözve − maximalizálni próbálják az eladásokat.