orvostudomány
Olyan áttörést értek el magyar kutatók, amely a rákkutatást is forradalmasíthatja
A betegségek okozta fehérjehálózati sérülések helyreállítására dolgoztak ki megoldást a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem kutatói.
Emlékérmét bocsát ki az MNB a Magyar Gyermekorvosok Társasága alapításának 100. évfordulója alkalmából
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyar Gyermekorvosok Társasága megnevezéssel háromezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki az alapításának centenáriumát ünneplő társaság ma kezdődő jubileumi nagygyűlésén Debrecenben.
Egy magyar orvos találmánya képezte a modern sebészet fejlesztéseinek alapját
Nincs a világon olyan sebész, aki ne hallott volna Petz Aladár gyomorvarró gépéről, amely eszköz szenzációnak számított.
Nagy Klaudia Vivien az ország első űrorvosa
Magyarországon elsőként végezte el az Európai Űrügynökség (ESA) által akkreditált űrorvosszakképzést Nagy Klaudia Vivien, ezzel a kardiológus az ország első ESA-minősített űrorvosaként támogatja az európai űrhajósok küldetéseit, köztük a kijelölt magyar űrhajós, Kapu Tibor 2025-re tervezett misszióját is.
Szegedről érkezhet a gyógyszer a migrénre
Világszerte javában zajlanak a migrénnel kapcsolatos gyógyszerkutatások, és komoly előrelépés is történt a terápiában. A HUN-REN Szegedi Tudományegyetem Idegtudományi Kutatócsoportjának vezetője, dr. Vécsei László professzor szerint a kutatásuk újabb terápiás lehetőségekhez vihet közelebb.
A sebész az agyával operál
Lovagolni és lantozni a reneszánsz korban, jazzt hallgatni a húszas évek Amerikájában, vagy Kelet-Közép-Európa hatvanas éveinek realizmusába belekóstolni: ezeket próbálná ki a szívsebész.
Csak órai magyarázatai alatt tette le a szivart az Alzheimer-kór névadója
Százhatvan éve, 1864. június 14-én született a bajorországi Marktbreitben Alois Alzheimer német orvos, pszichiáter, aki elsőként írta le a később róla elnevezett Alzheimer-kórt. A mára népbetegséggé vált állapot áldozatai között olyan hírességek voltak, mint Ronald Reagan vagy Margaret Thatcher.
Szegény családból az orvosi Nobel-díjig jutott James Whyte Black
Száz éve, 1924. június 14-én született Sir James Whyte Black Nobel-díjas skót kutatóorvos, farmakológus, a béta-blokkoló szívgyógyszerek felfedezője. A gyógyszeres kezelés fontos alapelveit érintő felfedezéseit 1988-ban orvostudományi Nobel-díjjal jutalmazták.
Bambuszfűszoknyába öltöztette Bachot
Február 18-án nyolcvanéves a füttyművészből nemzetközi hírű orvosprofesszorrá vált Hacki Tamás. 2012-ben az ő kezdeményezésére tartották meg a hang világnapja első hazai rendezvényét.
Múmiapor vérzéscsillapításra, higany vérbajra – Képriport az Arany Sas Patikamúzeumról
Kérdezze meg gyógyszerészét! – halljuk gyakran a gyógyszerreklámok ajánlását. Vajon hogyan reagálnánk, ha a körúti patikus nadragulyát javasolna hasgörcseink oldására, termésaranyat nagymamánk szívbajára, esetleg kőrisbogarat szerelmi bájitalnak?
Új rákellenes hatóanyagot fejlesztettek ki az ELTE kutatói
Kimagasló aktivitású, kis dózisban alkalmazható új magyar rákellenes gyógyszermolekula-jelöltet fejlesztettek ki az ELTE kutatói a Szint-Plusz Tématerületi Kiválósági Program keretében.
Tanára úgy hitte, nem neki való a tudomány, de a Nobel-díjig vitte Peter Mansfield, az MRI kifejlesztője
Kilencven éve, 1933. október 9-én született Sir Peter Mansfield orvosi Nobel-díjas brit fizikus, az MRI egyik kifejlesztője. Ő és Paul C. Lauterbur 2003-ban orvosi Nobel-díjat kaptak a mágneses rezonancia elvét hasznosító tomográfia (MRI) terén tett felfedezéseikért.
Szerdán jelenik meg a friss Nobel-díjas Karikó Katalin önéletrajza
Szerdán jelenik meg Karikó Katalinnak, az orvosi-élettani Nobel-díj egyik idei kitüntetettjének önéletrajza Áttörések – Életem és a tudomány címmel a Helikon Kiadó gondozásában.
Karikó Katalin: aki szeret problémákat megoldani, annak való a tudomány
Aki szeret problémákat megoldani, annak való a tudomány – jelentette ki Karikó Katalin Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen hétfőn tartott sajtótájékoztatón néhány órával azután, hogy Stockholmban bejelentették, Drew Weissmannal együtt ők kapják idén az orvosi-élettani Nobel-díjat.
Miért öregszünk? Az ELTE genetikusai jelentős felfedezést tettek
Komoly lépést tettek az öregedés megértése felé az ELTE genetikusai, Vellai Tibor és Sturm Ádám. Kutatásuk szerint a DNS mobilis részei, vagyis a transzpozábilis elemek mozgásuk következtében túlságosan destabilizálják genetikai kódunkat, ami az öregedés hátterében állhat.
Az emberiség szolgálatában – Szent-Györgyi Albert 130 éve született
Százharminc éve, 1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője, az egyetlen magyar tudós, aki a Nobel-díjat idehaza végzett munkájáért kapta meg.