Szendrey Júlia

Öntudatos múzsák, halhatatlan művek

Szépek, műveltek, tehetségesek, határozottak. Izgalmasak, öntörvényűek, vonzók, sokak számára irritálóak. Maguk is alkotnak, de fontosabb, hogy olyan művek megszületését inspirálják, amelyek nélkül ma már el sem tudjuk képzelni a művészet történetét. Vajon miben rejlett a varázsuk?

Áprilisban érkezik a Huszonhat év – Privát Petőfi koncertszínház

Április 22-én mutatják be a Huszonhat év – Privát Petőfi koncertszínházi előadást Kacsó Hanga népdalénekessel és Adorjáni Bálint színművésszel az élen. Az előadás Asztalos Emese és Juhász Anna munkája által állt össze, Szabó Dániel cimbalomművész kíséretével. A két főszereplőt kérdeztük a műsorról.

Mozgó emlékművek – Petőfi a magyar filmben

A film mindig is szerette Petőfit, mert a mozi mindig is szerette a hősöket. Mind költészetéhez, mind legendákkal övezett alakjához gyakran fordultak a rendezők.

Zoób Kati rovata: Forradalom a magyar divatban – Petőfi mint stílusikon

Az 1840-es években forradalom zajlott a magyar divatban is. Petőfi ehhez szinte stílusikonként járult hozzá, meglehetősen kirívó, bátor választásaival hirdetve egyedi ízlését.

„A szerelem nem gyorsult fel” – A TÁP Színház Foglalkozása: Petőfi Sándor felesége című előadásáról

Szendrey Júlia naplója alapján készült a TÁP Színház Foglalkozása: Petőfi Sándor felesége című előadása. A rendezőt, Selmeczi Beát, a Szendrey Júliát alakító Bach Zsófiát és a Petőfi Sándort játszó Hrisztov Tomát kérdeztük.

Valójában mikor született Petőfi Sándor? – podcastajánló

Petőfi-legendák, legendás Petőfi. A Talpig magyar podcast január 1-jei epizódjában Petőfi Sándort ünnepeljük. 200 éve ezen a napon született ugyanis költőóriásunk. Vagy mégsem? Podcastajánló.

Nemcsak múzsa, hanem költő is volt – Szendrey Júlia életéről

Szendrey Júlia több volt, mint feleség. Ő fordította először magyarra Andersen meséit, verseket írt, és izgalmas naplót vezetett.

A Petőfi család vonzásában

Megújult a Petőfi Irodalmi Múzeum állandó kiállítása.

George Sand magyar tanítványa

Tényleg Szendrey Júlia készítette az első kokárdát? Miért intézett támadást a kor meghatározó kritikusa, Gyulai Pál Petőfi felesége ellen? Egyáltalán: milyen volt női írónak lenni a forradalom leverése után? Ezekre a kérdésekre is választ kapott, aki részt vett az Országos Széchényi Könyvtárban megtartott Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című kiállítás finisszázsán.

Szendrey Júlia írói arca az OSZK-ban

Ezerszer Júlia – arcok és kérdőjelek címmel nyílik tárlat november 20-án az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), amely Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia magánélete és irodalmi munkássága mellett korának viselet- és társadalomtörténetét is bemutatja leveleken, naplótöredékeken, verseken és korabeli hírlapokon keresztül.