színházkritika
Kertész Imre Sorstalansága testközelbe hozza az éhezést a színpadon
A Nobel-díjas író fő művéből fiatal alkotócsapat készített előadást, amelyben a közönség megtapasztalhatja, milyen az, ha megvonják tőlünk az alapvető emberi szükségleteinket. Kritika.
Férfi-női játszmák a világháborúk és '56 árnyékában
A Karinthy Színház előadásában nem a címszereplő Vonó Ignác a főszereplő, hanem a Se veled, se nélküled alcímmel ellátott előadás női karaktere, özvegy Mák Lajosné. Balázs Andrea érezhetően komoly színészi energiákat mozgat meg az alakítás kedvéért. Kritika.
Háborúzzatok csak, hülye halandók, beledöglötök mind
A trójai nők debreceni előadása fájdalmasan szépen mutatja meg egy háború nyomorúságát, és tágítja egyetemessé az antik tragédiából kitűnő alapvetést, hogy egy ilyen küzdelemben kizárólag vesztesek vannak.
Hazánk nagyhatalmi játszmák terepe lesz az RS9 színpadán
Kemény Zsigmond Zord idő című regényének színpadi adaptációja kizárólag az elitet mutatja, kaland helyett pedig a politikai játszmák kerülnek a középpontba az RS9-ben.
Akikből nem lett szent király
Melyik döntés a helyes? Mi az ország érdeke? Kiből válik jó uralkodó? A Nemzeti Színházban, Sík Sándor István király című drámájának főpróbáján jártunk.
Nincs itt semmi… látnivaló
Borbély Szilárd Nincstelenek című regényének adaptációja a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban méltó megemlékezés a szerzőről, és elősegítheti a múltból megmaradt, társadalmilag mégis bennünk élő ellentmondások felszínre hozását, a róluk való beszélgetést.
Az ideiglenes győztes
A férfi magabiztosan sármos. Mindenre talál frappáns és elgondolkodtató magyarázatot. A nő kissé unott, és nem kíváncsi a másikra. Az utóbbi túl szeretne jutni a számára a minisztérium által előírt kötelező kommunikációs penzumon, mert nem hisz abban, hogy valójában segítségére lehetnek az elkövetkezendők. Kritika az Orlai Produkció Mikor hazudtam? című előadásáról.
Bulitól buliig tart az élet
Kevés dolog állandó az Extázis gyakran tudatmódosult világában. De nemcsak az iránytévesztésről, a tartalmas élet lehetőségéről is szól a Katona József Színház előadása.
Míg fekszem kiterítve
A Budaörsi Latinovits Színház Liliom című előadásában Kovalik Balázs rendező amellett érvel, hogy a színész közéleti szerepe lényegtelen a pálya egésze szempontjából, a tehetség átlépheti a politikai szekértáborok rajzolta határokat. A címszereplő Alföldi Róbert a darabban kiemelkedő alakítást nyújt.
Szilveszterkor csakis az amatőrök isznak
A Centrál Színház operettje a könnyed szórakoztatás igényével készült. Puskás Samu rendezése kiteszi az i-re a pontot, a kikapcsolódásra vágyó néző nem csalódik a Fekete Péterben.
Az identitás útvesztői: Amphitryon Szatmáron
Az Amphitryon fő kérdése az identitás, illetve annak elvesztése. De a ki vagy te és ki vagyok én kérdésén túl szól arról, hogy milyennek látjuk a másikat, és mit teszünk, ha kiderül, hogy a valóság nem egyezik az elvárásunkkal. És szól a fentről és a lentről, hatalomról és kiszolgáltatottságról is. A Bocsárdi László rendezte darab bemutatóján jártunk Szantmárnémetiben.
A bűn, amely lavinaként temeti maga alá az áldozatot és az elkövetőt
Lehet-e egy zaklatást elfelejteni? Újra lehet-e kezdeni? Az elkövető képes-e bűnbánatot gyakorolni? És egyáltalán, lehet-e még az abúzusról újat mondani? Légrádi Gergely Énis, teis című színművét a szombathelyi Weöres Sándor Színház állította színpadra.
Vízióból drogos képzelgés – A Katona József Színház EMBTRAG című előadásáról
A nézők hazamennek két felvonás között, vagy az üléshez szegezve nézik végig a háromórás társadalomszatírát. Székely Kriszta rendező erősen elrugaszkodik Madách eredetijétől, de ezt nyíltan és vállaltan teszi. Az eredmény: zavarba ejtő, némileg túlzó és legfőképp megosztó.
A banktól a színházig – A Nemzeti Színház Egy, kettő, három – Az ibolya című előadásáról
Molnár Ferenc két, az 1920-as években írt bravúros egyfelvonásosát, az Egy, kettő, három és Az ibolya címűeket egy előadás keretében rendezte meg Rátóti Zoltán a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. Az utóbbi egy egész estés, három egyfelvonásosból álló színdarab utolsó része.
„Mittudomén?!” – Máli néni a Bartók Kamaraszínházban
Szerelmi sokszögek, alá-felérendeltségi viszonyok, félreértések és Máli néni, aki haszonleső, mégis tündérkeresztanyás praktikákkal keveri a lapokat a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház előadásán.
Hatályon kívül – Az Örkény Színház Lidércek, Shaxpeare, delírium című előadásáról
Lerobbant pszichiátria, gyógyuló szenvedélybetegek és Shakespeare. Závada Péter darabját Bodó Viktor állította színpadra, tehetséges szertelenséggel csapongva a Szentivánéji álom és a jelenkor Magyarországának valósága között.