Szovjetunió
Az Úristennek van humora, de a fekete kenyeret akkor sem feledjük
Az emlékezet helye, holott az eseménysort, amelynek emléket állít, inkább elfelejtenénk. A Málenkij Robot Emlékhelyen jártunk.
Sztálin zenei arcképét festette meg a tisztelt és gyűlölt zeneszerző
Ötven éve, 1975. augusztus 9-én halt meg Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics, az egyik legnagyobb szovjet-orosz zeneszerző, akinek hazájában nemcsak a magasztalásból, hanem a szidalmazásból és kirekesztettségből is kijutott.
Kinek a nevéhez fűződik a szlovákiai magyarok emléknapja?
A szlovák parlament magyar képviselőcsoportja 1994 februárjában nyilvánította május 15-ét a szlovákiai magyarok emléknapjává annak emlékére, hogy Esterházy János 1942-ben ezen a napon, a szlovák parlament képviselői közül egyedüliként utasította el nyíltan a szlovákiai zsidóság deportálásáról szóló törvényt.
A whiskyt és a szivart kedvelte, de a nácizmusnak és a kommunizmusnak kérlelhetetlen ellenfele volt
Százötven éve, 1874. november 30-án született a Marlborough hercegek vidéki rezidenciáján, a woodstocki Blenheim kastélyban Sir Winston Leonard Spencer Churchill, a múlt század egyik legnagyobb politikusa, brit miniszterelnök és irodalmi Nobel-díjas történetíró.
Sztálin James Bondja olyan jól álcázta magát, hogy beszervezte a német hírszerzés
Nyolcvan éve, 1944. november 7-én végezték ki Japánban a német Richard Sorgét, a második világháború talán leghíresebb hírszerzőjét, akit a Le Figaro című francia lap nevezett el Sztálin James Bondjának.
A szovjetek hírszerzője volt, mégis Szibériába száműzték kémkedésért
Százhuszonöt éve, 1899. november 5-én született Radó Sándor Kossuth- és állami díjas geográfus, Dóra néven a második világháború alatt a szovjet hírszerzés egyik legértékesebb ügynöke.
Szergej Bondarcsuk, szovjet filmművészet óriása
Harminc éve, 1994. október 20-án halt meg Szergej Bondarcsuk szovjet-orosz színész, filmrendező, forgatókönyvíró, az Oscar- és Golden Globe-díjas Háború és béke című film alkotója.
Anne Applebaum kapja a német könyvszakma Békedíját
Anne Applebaum lengyel-amerikai újságírónak és történésznek ítélték oda a Német Könyvkereskedők idei Békedíját – jelentette be június 25-én a díjról döntő kuratórium. A Békedíjat Applebaum, az amerikai The Atlantic magazin munkatársa október 20-án, a Frankfurti Könyvvásáron veheti át.
Az elbűvölő Sztálintól a három T politikájáig
Milyen az, amikor a művésznek a hatalom akarja megmondani, hogyan alkosson, milyen igazságokat közvetítsen? Az eredmény nevetséges, a művész pedig szerencsétlen lesz tőle.
Szívesebben mesélt gyerekeinek a háborús időkről, mint arról, hogy az űrben járt
Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, kozmonauta, a világ első űrhajósa kilencven éve, 1934. március 9-én született a Szmolenszk melletti Klusino faluban. 2013-ban Pavel Parkhomenko filmet rendezett róla, emellett ásvány, kisbolygó és kráter is őrzi a nevét.
Akihez csak egyszer pártolt a szerencse
Negyven éve, 1984. február 21-én hunyt el Mihail Solohov Nobel-díjas szovjet-orosz író, elbeszélő, aki már kamaszként elkötelezte magát az irodalom mellett, és húszévesen nagyszabású regényeposzba fogott.
A Léna folyóról nevezte el magát a Szovjetunió első vezetője
Száz éve, 1924. január 21-én halt meg a Moszkva melletti Gorkiban Vlagyimir Iljics Lenin, az orosz kommunista párt alapítója, az 1917. októberi bolsevik hatalomátvétel és az annak nyomán létrejövő Szovjetunió első vezetője.
Magyar látogatók a Szovjetunióban – Hammerstein Judit az új könyvéről
Hogy lesz a nyugati értelmiség egy részének Oroszország-rajongásából a Szovjetunió iránti lelkesedés a sztálinizmus legborzasztóbb időszakában? Mi magyarázza, hogy Nagy Lajos és Illyés Gyula, bár a ’30-as években együtt utaznak a Szovjetunióba, úti beszámolójuk mintha két különböző világról szólna?
Szélpostaüzenet: kis munkára vittek
1944-ben a bevonuló Vörös Hadsereg katonái a nyílt utcáról gyűjtöttek és tömegesen vittek el civileket a Szovjetunióba kényszermunkára. Az ő sorsukat dolgozza fel a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállítása a „A pokol bugyrai… címmel.
Titok volt a nők elhurcolása
„Arról, hogy több ezer nőt hurcoltak el 1945-ben kényszermunkára a Szovjetunióba, nem tudott a magyar közgondolkodás. Titok volt. A túlélőket se fogadták itthon tárt karokkal. Inkább bűntudatot, szégyent ébresztettek bennük, mintha valóban elkövettek volna valamit” – mesélte nekünk Kormos Valéria, aki könyvében az áldozatokat szólaltatta meg. Hogyan kezdtek új életet itthon, akik megmenekültek? Erről beszélgettünk az íróval.
Ne panaszkodj, önként mentél!
Ezt vágták a fejükhöz a saját szomszédaik az ’50-es, ’60-as években azoknak, akiket 1945-ben elhurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba. Hogy mit éltek át kint? Erről nem beszélhettek. Hazafelé parancsra ezt kiabálták a vonatból: „Éljen Rákosi, hazahozta a magyar anyákat!” Majd az anya belépett az otthonába, és a kislánya elszaladt előle, mert nem ismerte meg. Nem is csoda. Olyan asszonyok jöttek vissza, akik végignézték társaik halálát.