történelem
A magyar dínóktól az őssejtkutatásig vezet a Magyar Kultúra magazin
Milyen titkokat rejthet a DNS-állományunk? Létezik-e genetikailag meghatározható magyarság, és vajon hol kezdődik a történelmünk? És milyenek voltak a „magyar dínók”? A Magyar Kultúra magazin 2026. januári lapszáma a régmúltba tekint és őseink nyomába ered.
Tizennyolc évbe tellett, míg elismertette diplomáját az első magyar orvosnő
Hugonnai Vilma nem csupán elhatározta, hogy orvos lesz, hanem az életével bebizonyította: a nőknek nem kell engedélyt kérniük a műveltséghez és hivatásuk megválasztásához.
A 6:3-as győzelem versben, filmen, zenében
A focit még mindig gólokra játsszák, és a fociról szóló alkotásokat többek között nézőszámra, ha mozifilmről vagy musicalről van szó, és eladott lemezre, ha albumon emlékeznek meg egy nagy meccsről.
Isten éltesse a Lánchidat!
„Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, nézd meg a vén folyót, megvan-e még” – énekli Cseh Tamás a Lánchíd című dalában, mintegy leltárt készítve, mi maradt meg, és mi veszett el.
Megújult az erdélyi kastélyok legnagyobb adatbázisa
Új adatokkal, korabeli és friss fotókkal, szakirodalommal frissült az erdélyi kastélyok adatbázisa, a Kastély Erdélyben, mely szerkezeti frissítésen is átesett.
Máté Enikő családfakutató a rég elfeledett valóságot tárja fel
A felmenőink története az életünk értelmének tarthat tükröt. A családfakutatás útjáról, módjáról és jelentőségéről beszélgettünk Máté Enikő családfakutatóval.
Együttműködési megállapodást kötött az SZFE és a Veritas
Együttműködési megállapodást írt alá a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltárral – közölte november 12-én az SZFE. A dokumentumot Sepsi Enikő, az SZFE rektora és Szakály Sándor, a Veritas főigazgatója látta el kézjegyével.
Az alumínium a modern világ kötőanyaga, avagy a szerelem angyalától az iPodig
108 éve, 1917. november 12-én született Bölcskei Elemér építész, az első magyarországi alumíniumhíd tervezője.
Ferenc József rendelte a titokzatos városligeti szobrot, amely még szerencsét is hoz
1903. november 8-án avatták fel a legtitokzatosabb magyar szobrot, a ma is a Városligetben álló, Anonymust ábrázoló alkotást, Ligeti Miklós 27 évesen alkotott fő művét.
Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.
Elfogtak két gyanúsítottat a párizsi műkincsrablás ügyében
A világ egyik leghíresebb múzeumába, a párizsi Louvre-ba október 19-én törtek be és felbecsülhetetlen történelmi értékű tárgyakkal távoztak onnan a bűnözők.
Jubileumi kincskereső játékot indít a Múlt-kor
Idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Múlt-kor magazin, a jubileum alkalmából országos kincskereső játékkal várják október 21-től a történelem iránt érdeklődő olvasókat. A játékban országszerte huszonöt múzeumban rejtettek el ajándékcsomagokat, amelyek megtalálásához a Múlt-kor Facebook-oldalán megjelenő nyomravezető epigrammák adnak segítséget.
Végre állványok nélkül látható a Parthenón
Évtizedek óta először látható teljes pompájában, állványzat nélkül az Akropoliszon az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Parthenón.
Halhatatlan piercingkultúra: Ötzi fülétől a Sziget Nagyszínpadáig
Honnan ered korunk divaton túlmutató piercingkultúrája? A popkult jelenség ősi gyökereinek nyomába eredtünk.
Hogyan búcsúztak a világtól az aradi mártírok?
Bár eredetüket hiteles források nem erősítik meg, az aradi vértanúk napján felidézzük azokat a mondatokat, amelyek az 1848-1849-es szabadságharcban folytatott tevékenységük miatt százhetvenhat éve kivégzett, hősi halált halt honvédtisztek búcsúszavaiként élnek a köztudatban.
Avarkával eredhetünk az avarok nyomába
Már videókon keresztül is betekintést kaphatnak a látogatók a kecskeméti Cifrapalotában látható Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna–Tisza közén című tárlatba. Az első videóban Wilhelm Gábor régész vezeti be a kiállítás érdekességeibe a nézőket, a másikban pedig életre kel Avarka, az avar kori kislány, a tárlat múzeumpedagógiai főszereplője.