történelem
Le akarták csapolni a Balatont, de Jókai meglátta benne a kincset
Balatonfüred neve összeforrt Jókai Mórral, de vajon valóban a hírességek tették naggyá a fürdőhelyet? A történeti források mást mondanak.
Szegeden tárulnak fel az Altamira-barlang titkai
Időutazásra hív a Móra Ferenc Múzeum: a jégkorszakot bemutató kiállításra negyvenezer éves leletek is érkeznek, köztük Franciaországban feltárt fúrók és bőrvakarók.
Az emberáldozatoktól a vadászrítusokig
Az áldozatok kultúrtörténete a gyerekek feláldozásától a házak alapjaiban elhelyezett kakascsontokton keresztül a leölt bálnát békíteni akaró vadászrítusokig.
Húsvétkor megnyitja kapuit a Salamon-torony
Kiváló programot kínál minden korosztálynak a húsvéti hosszú hétvégére Visegrádon az MNMKK MNM Alsóvár – Salamon-torony, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának kiállítóhelye. A Salamon-torony ugyanis húsvétkor megnyitja kapuit a látogatók előtt, akik április 18 és 21. között reggel 9-től délután 17 óráig kereshetik fel a Dunakanyar gyöngyszemét.
Hogyan temetkeztek a középkori Magyarországon?
Régészeti feltárások, tárgyi hagyaték és irodalmi adatok alapján mutatja be a középkori Magyar Királyság lakóinak temetőit, temetkezési szokásait az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum szabadegyetem programsorozata, a Múzeumakadémia április 15-i előadása, ahol Ritoók Ágnes régész várja majd az érdeklődőket.
Másfél száz év bűnesetei ügyvédszemmel a Nemzeti Múzeumban
Dr. Fügedi Szilvia, a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnökhelyettese kalauzolja a látogatókat április 12-én a BÜK és az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum közös, Ügyfelem érdekében című időszaki tárlatában, amely a magyar ügyvédség, illetve a területi ügyvédi kamarák másfél száz éves történetét dolgozza fel.
Ők nyerték a mohácsi és nagyharsányi alkotói pályázatokat
Két jelentős alkotói pályázat eredményeit hirdették ki a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen a napokban. Mind az 1526. évi mohácsi ütközet központi emlékművének létrehozására, mind az 1687-es győztes Harsány-hegyi csata emlékhelyének továbbépítése céljából kiírt pályázat esetében megszületett a zsűri rangsora.
Milyen volt az élet az ókori Pannóniában?
A Római Birodalom egykori provinciája, Pannonia hétköznapjaiba nyerhetnek bepillantást az érdeklődők április 12-én az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol a Családdal a múzeumban rendezvénysorozat részeként Élet az ókori Pannóniában címmel rendeznek interaktív foglalkozást családok részére.
Elkezdődött a turistaszezon a cseh várakban
Április első hétvégéjén újra megnyíltak a látogatók előtt a cseh Nemzeti Műemlékvédelmi Hivatal (NPÚ) kezelésében lévő várak és kastélyok. Az idei nyári turistaszezon kiemelt témáját azon olasz nemesi családok alkotják, amelyek a harmincéves háború után, különösen a 17. században nagy birtokokat szereztek Csehországban.
Harari: Egyszerre vagyunk a legokosabb és legostobább állatok
A történész új könyve, a Nexus az információ természetéről és jövőjéről is súlyos kérdéseket tesz fel. Vajon bölcsebbek vagy manipulálhatóbbak lettünk általa?
Egymilliárd forintból építenék újjá a Mátyás kori várkastélyt
Nagyjából másfél évtized alatt, több mint egymilliárd forint tervezett költséggel építenék újjá Nagykanizsa határában az egykori Botszentgyörgy várát Magyarország egyetlen teljesen feltárt Mátyás kori várkastélyának romjain.
Kiemelik az Aquincumban talált Mithras-szentélyt
Kiemelik és bemutatják az aquincumi katonaváros Mithras-szentélyét. A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) szakemberei által feltárt romfalakat daruval kezdték el kiemelni csütörtökön, az óbudai építkezés befejezéséig szakszerűen tárolják, majd egy védőépületben mutatják be a nagyközönségnek.
Ezen a kiállításon elveszettnek hitt fotográfiákon nézhetünk a magyarság szemébe
A Néprajzi Múzeum Magyarország színezve című kiállításával önmagunk szemébe nézhetünk mi, magyarok. És ez a találkozás legalább annyira hihetetlen, mint amennyire lelkesítő.
Aquincumban a víz az istenek ajándéka volt
Aquincum históriája nem mesélhető el az ottani forrásvizek említése nélkül. Fényes Gabriella régésszel a római városok vízhasználatáról beszélgettünk.
Első világháborús osztrák–magyar katonai temetőket bemutató kötet született a Vajdaságban
„Magányos sír…” címmel jelent meg az a kötet, amely a Vajdaság és Belgrád területén található első világháborús osztrák–magyar katonai temetőket és emlékműveket mutatja be.
Táltosok lékelhették meg Bene vitéz koponyáját, de vajon miért?
A legelső emberi koponya, amely magyar múzeumba került, egy honfoglaló idős harcosé, akit a lelőhely után Bene vitézként emleget a történetírás.