tudomány
Rómer Flóris nemcsak a műemlékeket, de ha kellett, a hazát is védte
Kétszáztíz éve, 1815. április 12-én született Pozsonyban Rómer Flóris régész, művészettörténész, akadémikus, nagyváradi kanonok, a magyar régészettudomány megalapozója, a műemlékvédelem kezdeményezője, aki tudományos tevékenysége mellett nemzetőrként és utászként is harcolt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején.
Multikulti gibbonpár állt össze Debreceben
Az Európai Fajmegmentő Program keretében a svéd kolmardeni állatkertből megérkezett Debrecenbe Edith, a nőstény fehérkezű gibbon (Hylobates lar) a 17 éves, Debrecenben született hím mellé – tájékoztatta az MTI-t a nagyerdei állatkert igazgatója.
Ezerötszáz diák vett részt az UNICEF ifjúsági klímatalálkozóján
Az idei Fenntarthatósági Témahéten 1500 diák érkezett a budapesti Akvárium Klubba, ahol az eddigi legnagyobb létszámú ifjúsági klímatalálkozót rendezte meg az UNICEF Magyarország. Felső tagozatos és középiskolás gyerekek gyűltek össze az ország minden szegletéből, hogy tanuljanak, kérdezzenek és beszélgessenek a klímaváltozásról, arról, hogy milyen jövőt formáló változásokra kell már ma felkészülniük.
Új időszámítás kezdődött XIII. Gergely naptárreformjával
Négyszáznegyven éve, 1585. április 10-én halt meg XIII. Gergely, a 226. római pápa. A katolikus megújulás egyházfőjének nevéhez fűződik a papképzést biztosító kollégiumok felállítása, és uralkodása alatt zajlott le Franciaországban a hírhedt Szent Bertalan éjszakája. Neve mégis azért a legismertebb, mert 1582-ben ő vitte keresztül a régóta esedékes naptárreformot, összhangba hozva az addig használt Julián-naptárt a csillagászati megfigyelésekkel.
A Trónok harca írója tízezer éve kihalt farkassal pózolt
A Trónok harca-sorozatból ismert, a valóságban tízezer éve kihalt óriásfarkashoz hasonló példányokat génszerkesztéssel és klónozással keltették életre.
Az okosgyárat akarták bővíteni, szokatlan temetkezési megoldásokat találtak
Egy római kori szarmata temetőhöz tartozó mintegy hetven sír feltárása során szokatlan temetkezési megoldásokat találtak a régészek Dunavecsén.
Egymilliárd forintból építenék újjá a Mátyás kori várkastélyt
Nagyjából másfél évtized alatt, több mint egymilliárd forint tervezett költséggel építenék újjá Nagykanizsa határában az egykori Botszentgyörgy várát Magyarország egyetlen teljesen feltárt Mátyás kori várkastélyának romjain.
A paradicsomhalakat vizsgálva nyert pályázatot egy ELTE-s kutatócsoport
A Human Frontier Science Program (HFSP) pályázatán összesen 1,2 millió dolláros (több mint 440 millió forintos) kutatási támogatást nyert Varga Máté vezetésével az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a cseh Masaryk Egyetem és a japán Fukui Egyetem kutatóiból álló nemzetközi konzorcium.
Hatvan tudományos kísérletet végez az Ax–4 űrmisszió
A legkorábban idén májusban induló Ax–4 küldetés kutatási programja mintegy hatvan tudományos vizsgálatot és tevékenységet foglal magába – írták a HUNOR Magyar Űrhajós Program Facebook-bejegyzésében csütörtökön.
Karikó Katalin is előad a Magyar Tudományos Akadémián
Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover Nobel-díjas kutatók és Lovász László Abel-díjas matematikus is részt vesznek az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága (AMAT) rendezvényén májusban Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megújult székházában.
Kincsvadászok fémdetektorral találták meg a több ezer éves tőrt
Gazdagon díszített, a korai vaskorból származó tőrt találtak helyi kincsvadászok Lengyelország balti-tengeri partvidékén, egy sziklaszirtről letört földrögben – közölte hétfőn Jacek Ukowski, az északnyugati Kamień Pomorski település környékén tevékenykedő kutatócsapat vezetője.
A modern gasztronómia atyja szerint a nemzetek sorsa függ az étkezéstől
Kétszázhetven éve, 1755. április 1-jén született Jean Anthelme Brillat-Savarin francia jogász, minden idők egyik legnagyobb ínyence, a modern gasztronómia atyja, akitől a „Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy” és a „A sajt nélkül végződő vacsora olyan, mint egy félszemű szépasszony” szállóige származik.
Jókai akár még a világvégét is elhozhatja egyszer?
Csillagászaink felnéztek az égre és megpillantották Jókait – persze nem szabad szemmel vették észre a kutatók 2003-ban a később 90370 Jókaimórra keresztelt kisbolygót, hanem több csillagászati felvétel együttes elemzésével fedezték fel az űrobjektumot. Sárneczky Krisztián csillagász a Svábhegyi Csillagvizsgálóban mesélt stábunknak az égitestről, a 19. századi értelmiség és a csillagászat kapcsolatáról, valamint arról, mi köze volt Jókainak az űrvizsgálathoz.
Százezer cserépdarab bizonyítja János evangéliumának igazságát
Ősi kert nyomaira bukkantak Jézus hagyomány szerinti temetkezési helyénél, Jeruzsálemben a Szent Sír-templom alatt, megegyezően a János evangéliumában írtakkal – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál az ásatásban részt vevőket idézve.
Angoláig követték a kék vércséket a magyar kutatók
Hazatért az angolai Falcopolisból, a világ legnagyobb ragadozómadár-telelőhelyéről az ornitológusokból és filmes szakemberekből álló magyar expedíció – adta hírül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Nem meghódítani kell a természetet, hanem benne élni
Miért fontos, hogy megőrizzük a régi magyar gyümölcsfajtáinkat? Hogyan függ össze a gyümölcsészet és a kultúra? Miért jelenthet gyógyírt a klímaszorongásra a Tündérkerti pomológia című könyvben rejlő hasznos tudás? Többek közt ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk az Ambrus Lajos József Attila-díjas író és Kovács Gyula Prima Primissima díjas erdész, pomológus által közösen jegyzett könyvet fellapozva. A kötet a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Kortárs Kiadó közös kiadásában, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához kapcsolódva jelent meg.