tudomány
Fél Dél-Amerika ura volt, az övéi buktatták meg
Simón Bolívar, a spanyol uralom elleni latin-amerikai függetlenségi háborúk hőse 240 éve, 1783. július 24-én született a venezuelai Caracasban. Nevét város, félsziget, híd, hegycsúcs és futballklub is viseli, róla nevezték el Bolíviát és a venezuelai pénzt is. Ki volt ő?
Az orvos, aki nyolcvankét évesen is átúszta a Balatont
1880-ban Szekrényessy Kálmán dzsidáskapitány, polihisztor Siófokról Balatonfüredre úszott, megteremtve egy olyan hagyományt, ami azóta is az év egyik legnépszerűbb szabadidős sporttevékenysége Magyarországon: a Balaton-átúszást. Sipos Gyula tuzséri családorvos 2001 óta évente megteszi a távot. Lippai Krisztina interjúja.
Ma van a nándorfehérvári diadal emléknapja
1456. július 22-én győzedelmeskedtek a magyar seregek a Nándorfehérvárt (ma Belgrád) ostromló II. Mehmed szultán hadai felett. A győzelmet követően az oszmánok elmenekültek a Duna-parti vár alól, ezzel Magyarország elhárította a török terjeszkedés veszélyét. Hunyadiék diadalára azóta a déli harangszó emlékezteti a keresztény világot.
Matula kunyhójától a kárókatona-telepig
Lélegzetvisszafojtva figyelem, ahogy a szarvasok egymást követve átkelnek a vízen. Lehetnek úgy tízen-tizenöten, akár egy természetfilmben. Ezen a helyen ilyet még én sem láttam, jegyzi meg kísérőm, Miklós Marianna, a Kis-Balaton Látogatóközpont turisztikai vezetője.
Beethoven koponyájának darabjait Bécsnek adományozta egy amerikai üzletember
Paul Kaufmann amerikai üzletember 1990-ben találta meg a töredékeket egy kis dobozban, egy francia bank családi széfjében. A csontokat vélhetően Kaufmann felmenője, Franz Romeo Seligmann bécsi orvos kapta 1863-ban, miután a zeneszerzőt tanulmányozás céljából exhumálták.
Janus-arcú csillag okozott meglepetést a kutatóknak
Janus-arcú csillagot fedeztek fel csillagászok, amelynek jellegzetességei a tudósokat is meglepték – számolt be róla a The Guardian online kiadása.
Tekercsek, kódexek, átkok – történetek a könyvek születéséről
Melyik a világ első, keletkezési dátummal ellátott nyomtatott könyve, amelyet éppen egy magyar talált meg Kínában? Miért védték a középkori másolók átokkal művüket? Cikkünkből kiderül.
Dinoszaurusz elleni emlőstámadást megörökítő kövületet találtak
Feltehetően ragadozó emlős egy nála jóval nagyobb dinoszaurusz elleni támadását megörökítő kövületet találtak a kréta földtörténeti korszakból kanadai és kínai régészek.
Ismét látható Debrecenben a Föld legnagyobb rágcsálója, a kapibara
Nagy Gergely Sándor, a Debreceni Állat- és Növénykert igazgatója emlékeztetett arra, hogy miután elöregedett és elpusztult az állatkert korábbi kapibara állománya, júliusban a németországi Hodenhagen állatkertjéből érkezett egy tavaly februári születésű fiatal hím kapibara a Nagyerdőbe.
A magyar statisztikatudomány világhírű megalapozója: Keleti Károly
Százkilencven éve, 1833. július 18-án született Keleti Károly közgazdász, statisztikus, iparpolitikus, a magyar statisztikatudomány megalapozója. Irányításával hajtották végre 1869-ben az első hazai népszámlálást.
Királysírokat találtak Cipruson?
A Lárnaka közelében található Tekész Khalá Szoultánasz nevű mecsetnél talált sírok a kutatók szerint a Földközi-tenger térségében valaha talált leggazdagabb nyughelyek közé tartoznak.
Bebizonyosodott: legalább 25 ezer éve él ember Dél-Amerikában
Egy kihalt óriáslajhár maradványaiból következtetnek arra a szakértők, hogy az emberek már legalább 25 ezer éve jelen voltak Dél-Amerikában.
Szenzációs mozaikleletet tártak fel Izraelben
Jodi Magness, a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem régésze és nemzetközi csapata egy különleges mozaikra bukkant az izraeli Hukkok nevű település 1600 éves zsinagógájában.
Korábban népesíthették be Amerikát az emberek, mint eddig feltételezték
Az emberek 27 ezer évvel ezelőtt, a korábban véltnél több ezer évvel hamarabb telepedhettek le az amerikai kontinensen – állítják kutatók, akik szerint ezt egy már kihalt állat, az óriás lajhárok csontjából készült díszek is bizonyítják.
Viking sírt talált a kertjében egy norvég házaspár
Viking kori sírra és kardra bukkantak Norvégiában egy ház bővítése közben – adta hírül a National Geographic az Arkeonews beszámolójára hivatkozva.
„Nem jellemző az ipari múlt büszke felvállalása” – Kapusi Krisztián várostörténész a népek miskolci olvasztótégelyéről
Krisztiánt nagyfokú realitásérzék, tárgyszerűség jellemzi, és rosszallóan beszél az olyan lokálpatriótákról, akik lírával pótolják a tartalmat. De amikor azok csoportjának tagjaként említi magát, „akik itt maradtunk”, abból nem lehet nem kiérezni a Miskolc iránti engesztelhetetlen ragaszkodást.