Vörösmarty Mihály
Itt élned, halnod kell
Vörösmarty Mihály alakját többnyire a Szózat monumentális hangján keresztül idézzük fel – de mi marad meg a költőből, ha lehántjuk róla a kánon ünnepi csomagolását?
December 1-jén történt
„Az írott szó becsületét nem a videó és a televízió tette tönkre, hanem az a keserű felismerés, hogy a könyvtárak roskadásig vannak ugyan szép és igaz gondolatokkal és világmegváltó tanokkal – de az életünk mégis ott tart, ahol tart: katasztrofális állapotban” – fogalmazta a ma nyolcvankilencedik születésnapját ünneplő Kossuth- és József Attila-díjas író, dramaturg, Müller Péter.
Vörösmarty Mihály, Szarka Tamás és a rap
Vidnyánszky Attila újra rendezi Vörösmarty Csongor és Tündéjét, egy Szarka Tamás által „megrappesített” produkciót mutat be a Nemzeti Színház.
Őseikért, magukért és értünk harcoltak – nemcsak karddal, hanem szavakkal is
Tíz olyan költeményt válogattunk össze, amelyek felelevenítik a március 15-i eseményeket.
Petőfi? Az egy borzalmas ember volt!
E szavakkal illette néhai barátját az idős Jókai Mór. Pedig egymáshoz fűződő viszonyukat a magyar romantika korának egyik legkomolyabb emberi és írói kapcsolataként tartjuk számon.
December 1-jén történt
Ezen a napon született Vörösmarty Mihály 1800-ban, és mutatta be 1879-ben a Nemzeti Színház Csongor és Tünde című, egyszerre mesei és filozófiai drámai költeményét. A mű már 1830-ban elkészült, de kiadását a cenzúra nem engedélyezte. A premiert az 1855-ben elhunyt szerző már nem élhette meg.
Dargay stílusában elevenedik meg a filmvásznon Csongor és Tünde
2025 tavaszán érkezik a mozikba Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeményének animációs filmes feldolgozása a Fórum Hungary forgalmazásában. A mesefilm Dargay Attila eredeti figuratervei alapján, a Cinemon Entertainment gyártásában és a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült.
November 19-én történt
1900-ban ezen a napon, Budapesten használtak először a motoros triciklit, amelyet Csonka János mérnök tervei alapján a Ganz gyárban készítettek el a posta felkérésére. A jármű olcsóbbá tette a levelek begyűjtését: egy motoros gyűjtőjárat egy korona öt fillérbe került, míg a régi lovas kocsival tizenöt fillérrel többe.
Egy fröccs mellett találkozik Bujtor, Hamvas és Márai
A Fröccskönyv irodalmi, történelmi és filozófiai-teológiai értekezés szeretett italunkról, elsősorban azonban a szerzők szubjektív fröccssztorija.
A hat legszebb Balaton-vers
A Balaton nem csupán egy tó, hanem identitásformáló erő – mondja Bonczidai Éva főszerkesztő a Balaton című Magyar Kultúra magazin lapszámában, s ebből rögtön ki is derül: a magyar tenger számos embert megigéz, foglyul ejt, bekebelez és – minden földrajzi koordinátától függetlenül – érzelmileg is közel tart magához. Ettől fogva pedig már nem kérdés: a balatoni lét költőinket is magával ragadta, akik rendre megörökítették, mit rejthet magában ez a kiismerhetetlennek mutatkozó óriási kékség. S bár önző dolognak tűnhet kiemelni a Balatonról szóló versek szövegtárából azt a hét költeményt, amit mi a legszebb alkotásoknak tartunk, tekintsük ezt az összeállítást inkább ajánlónak, olvasói kedvcsinálónak, mintsem leuraló és kicsinyes gesztusnak!
Gyalogosan ment Milánóba Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője
Kétszáztíz éve, 1814. április 21-én született Sajókazincon (ma Kazincbarcika) Egressy Béni zeneszerző, színműíró és fordító, a Szózat megzenésítője, a Bánk bán, a Hunyadi László és a Bátori Mária című Erkel-operák szövegkönyvének írója, a Klapka-induló szerzője. Egressy komponált zenét először Petőfi Sándor verseihez.
Ezt az előadást Vörösmarty is megköszönné
Milyen egy színházi közönségtalálkozó, ha az alkotók és a nézők csak annyi instrukciót kapnak, hogy beszélgessenek? Mernek-e a nézőtéren ülők kérdezni? A feltétel nélküli rajongás vagy a felkérdezés indítja be a párbeszédet?
Drámapedagógia a Vörösmarty Színházzal és A kék hajú lánnyal
Két szereposztással is bemutatta a Vörösmarty Színház a Dóka Péter regényéből készült színdarabot, A kék hajú lányt.
December 1-én történt
Ezen a napon született Vörösmarty Mihály 1800-ban, és mutatta be 1879-ben a Nemzeti Színház Csongor és Tünde című, egyszerre mesei és filozófiai drámai költeményét. A mű már 1830-ban elkészült, de kiadását a cenzúra nem engedélyezte. A premiert az 1855-ben elhunyt szerző már nem élhette meg.
November 19-én történt
1900-ban ezen a napon, Budapesten használtak először motoros triciklit, amelyet Csonka János mérnök tervezett a posta felkérésére. A jármű olcsóbbá tette a levelek begyűjtését: egy motoros gyűjtőjárat 1 korona 5 fillérbe került, míg a régi lovas kocsival ez 15 fillérrel többe.
Liliomhullás – Orlai Petrics Soma Szép Ilonka-sorozata a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Petőfi másodunokatestvére, Vörösmarty nagy tisztelője 1858-tól 1866-ig festett, kuriózumszámba menő Szép Ilonka-sorozata október 19-étől megtekinthető a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az események lelke című kiállítás rendezői izgalmas nyomozásra invitálnak. A 18-ai megnyitón jártunk.