Ikonikus épületek sora képezi részét magyar identitásunknak, ezek jelentős hányada található ma a határainkon kívül. Történelmi, építészeti szempontok alapján vagy az épülethez köthető legendás személyeken keresztül jelentenek számunkra fontos kapcsolódási pontot. Várak, kastélyok, templomok, amelyek minden magyar ember számára üzenetet hordoznak: az összetartozásét.

A kassai Szent Erzsébet–főszékesegyház. Fotó: Shutterstock
A kassai Szent Erzsébet–főszékesegyház. Fotó: Shutterstock

A kassai Szent Erzsébet-főszékesegyház

A kassai Szent Erzsébet-főszékesegyház a nyugati kereszténység legkeletibb székesegyháza, a legkeletebben fekvő gótikus temploma és egyben Szlovákia legnagyobb alapterületű temploma a maga 1200 négyzetméteres területével. A dóm helyén már a 13. században templom állt, amely 1378-ban leégett. Rögtön új templom építésébe fogtak, amely azonban csak 1520-ban készült el. 1556-ban ismét tűz pusztította, de újjá tudták építeni. Ezt követően többször javították az évszázadok során, az 1877 és ’96 közötti renováláskor Steindl Imre tervei alapján nyerte el a mai formáját. Steindlnek köszönhető az altemplom és a későbbi Rákóczi-kripta kialakítása is. A dóm ékessége az északi kapuja, az úgynevezett Aranykapu, amely felett az utolsó ítéletet ábrázoló timpanon látható. Itt fedezhető fel egy középkori vízköpő figurája is, amely a legenda szerint István építőmester feleségét ábrázolja, aki mértéktelen borivásával kivívta férje haragját. A Szent Erzsébet főoltár 48 gótikus táblaképe 1474 és ’77 között készült el. A gyönyörűen csipkézett, 16 méter magas gótikus szentségtartó pedig a világ legszebb ilyen jellegű alkotásai közé tartozik.

A dóm nemzeti zarándokhelyünk, hiszen II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1906-ban itt lelt végső nyugalomra.

A borsi Rákóczi-kastély

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a magyar állami támogatással felújított Rákóczi Várkastély átadásán a felvidéki Borsiban 2021. június 19-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Áder János köztársasági elnök beszédet mond a magyar állami támogatással felújított Rákóczi-várkastély átadásán a felvidéki Borsiban 2021. június 19-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI

II. Rákóczi Ferenc neve egy másik felvidéki településhez, Borsihoz is szorosan kapcsolódik, a fejedelem a településen található kastélyban látta meg a napvilágot. A Sátoraljaújhelytől csupán öt kilométerre, a Bodrog jobb partján található településen 1559 táján kezdte építeni Henyei Miklós ónodi, később füzéri várnagy a kastélyt, amelyet Henyei veje, Zeleméry Kamarás Miklós bővített tovább. A Rákóczi-család tulajdonába I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna 1616-ban kötött házassága révén jutott. A kastély fénykora Lorántffy Zsuzsanna idejére tehető, ekkor bővítették a kastélyt és építették ki az uradalmat. A kor igényeihez mérten kimondottan kényelmes berendezése volt, a kastélyt szívesen és gyakran használta a Rákóczi-család, Zrínyi Ilona is tudatosan választotta fia születési helyének a komfortos épületét. 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc a borsi kastély falai között, amelyet azonban két év után el kellett hagynia. 1676 júliusában meghalt édesapja, I. Rákóczi Ferenc, a még kisgyermek örökös azonban nem tarthatta meg a kastélyt, I. Lipót osztrák császár tulajdonába került. Mire a tulajdonjog visszakerült a jogos örököshöz, addigra sokat veszített fényéből, ezután már csupán uradalmi központként tekintettek rá. A szabadságharc bukása után a fejedelmet minden vagyonától megfosztották és száműzetésbe kényszerítették, a borsi kastély fénykorának is leáldozott. Sok-sok hányattatott év után a kétezres években közösen újította fel a magyar és a szlovák kormány, a kastélyban remek kiállítást rendezett be a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kreatív csapata szakértők bevonásával. A Rákóczi három születése című tárlat a fejedelem megszületésének körülményeit, a kastély korabeli állapotát mutatja be, a második részben azt kutatja, hogy II. Rákóczi Ferenc hogyan vált a Habsburg-ellenes felkelés vezéralakjává. A kiállítás a harmadik részében azt járja körül, hogy hogyan válhatott legendává a fejedelem alakja, és hogyan őrizzük az emlékét.

A betléri Andrássy-kastély

A 20. század történelme nem kedvezett a főúri emlékek megőrzésének, ezért is tekinthető kivételesnek az Andrássyak betléri kastélya, amely csaknem teljes egészében az eredeti formájában fennmaradt enteriőrt tárja a látogatók elé.

A Bebek család által a 15. században alapított, majd a gróf Andrássy család birtokába került és általuk többször átépíttetett betléri kastély. Az épület a legutóbbi felújítását követően  elnyerte az Europa Nostra-díjat 1994-ben. Fotó: Jászai Csaba / MTI
A Bebek család által a 15. században alapított, majd a gróf Andrássy család birtokába került és általuk többször átépíttetett betléri kastély. Az épület a legutóbbi felújítását követően elnyerte az Europa Nostra díjat 1994-ben. Fotó: Jászai Csaba / MTI

Az eredetileg gótikus stílusú kúriát a közeli krasznahorkai várban lakó Andrássyak egyik ága építtette át az 1700-as években reneszánsz és barokk elemekből álló kastéllyá. 1792 és ’95 között klasszicista stílusúra alakították át, és csodás angolparkkal vették körül. Az 1800-as években ismét átépítették, ezúttal a francia várkastélyok stílusát követték, kényelmes vendégszobák, könyvtár, ebédlő, játékterem létesült az Andrássyak szolgálatában. Ebből az átépítési hullámból származik a fakazettás mennyezetű bejárati csarnok is. A 2. világháború befejezéséig élt itt az Andrássy család, ugyan az épületet államosították, a berendezéshez nem nyúltak, múzeumként használták a kezdetektől fogva. Empire és klasszicista stílusú bútorok, berendezési tárgyak, fegyverek, műtárgyak láthatók a kastélyban, de néhány különlegesség – köztük egyiptomi múmia, fókabőrből készült eszkimó ruházat és egzotikus állatok – is megörvendeztetik az idelátogatókat.

A székelyderzsi erődtemplom

A székelyderzsi erődtemplom „…egyike a csinosabb és a közönséges községi templomoknál nagyobb gótízlésű templomoknak…” –  jellemezte Orbán Balázs az építményt. Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő unitárius templom egyrészt építészeti értékei, a Szent László legendáját őrző 15. századi freskói és éléskamra jellege miatt is a turisták kedvelt célpontja. A templomot a 13. században kezdték építeni, a 14-15. században épült a várfal, a 16. században pedig a jelenleg is látható erődformáját nyerte el. A török elleni harcok idején kapott a templom egy védelmi emeletet, itt láthatók a szuroköntő nyílások és a lőrések. 1790-től elvesztette védelmi jellegét, elszállították a fal mellett tárolt puskaport. A védfalat tetővel egészítették ki, és gabonatárolásra kezdték használni. Minden családnak megvolt a szuszékja (gabonatároló hombár), ugyanúgy, mint a bástyán a szalonnatartó horga is, éléskamraként is működött a templom, és működik a mai napig. A székelyderzsi háziasszonyok szerda reggelenként mennek a heti szalonnaadagért, illik pontosan előre megtervezni a heti fogyó mennyiséget.

Az unitárius erődtemplom, melyet a XVII. század elején erősítettek meg védelmi céllal. Az UNESCO Világörökség listáján is szereplő templom a Szent László-legenda jeleneteit ábrázoló freskóiról is nevezetes. Fotó: Molnár-Bernáth László / MTI
Az unitárius erődtemplom, melyet a XVII. század elején erősítettek meg védelmi céllal. Az UNESCO Világörökség listáján is szereplő templom a Szent László-legenda jeleneteit ábrázoló freskóiról is nevezetes. Fotó: Molnár-Bernáth László / MTI

A gótikus templombelső ékességei a 15. századból származó freskók. Erdélyben Szent László legendája kedvelt művészeti téma volt, a székelyderzsi templom egyik teljes hosszanti falfelületén a kunok elleni hadjárat jelenetei láthatók gyönyörű, restaurált állapotban. Szent Pál, Szent Mihály alakjai is beazonosíthatók a további freskókon, ráadásul latin nyelvű felirat őrzi a képek készítőjének nevét is: „festette és tartósította Ungi István fia, Pál, az Úr 1419. Évében.” A templom felújítása során találtak egy 15. századból való rovásírásos téglát is, amely Erdély egyik legrégebbi rovásírásos emlékének tekinthető.

A nagyszalontai Csonkatorony

A Csonkatorony egy, a XVII. századi erődítmény megmaradt része. Az Arany László segítségével alapított Arany János Múzeumot 1899-ben költöztették a Csonkatoronyba. Fotó: Lehotka László / MTI
A Csonkatorony egy, a XVII. századi erődítmény megmaradt része. Az Arany László segítségével alapított Arany János Múzeumot 1899-ben költöztették a Csonkatoronyba. Fotó: Lehotka László / MTI

„Csonka torony nyúlik a felhőbe, / Rajta pihen a nap lemenőbe: / Rá-ráveti visszanéző fényét, / Mintha látnám ősapáim vérét” – írja Arany János szülővárosa legrégebbi épületére pillantva. A nagyszalontai Csonkatorony az 1620-ban elkezdett és 1636-ban elkészült várnak egyetlen fennmaradt épületrésze. Az Árpád-kori eredetű, törökök által elpusztított, majd a hajdúk által újraalapított mezőváros ékessége, vérzivataros történelmének egyetlen tanúja igen közel állt költőóriásunk szívéhez. Szülővárosa iránti szeretete, ragaszkodása, gyerekkori élményei, álmodozásai jelennek meg Az Ó torony című, korábban idézett költeményében is. Fiának, Arany Lászlónak köszönhető, hogy Nagyszalonta múzeummal emlékezik híres szülöttére, 1885-ben ajándékozta a városnak apja bútorait, ruháinak, könyvtárának jelentős részét. 1899-ben a Csonkatoronyba költözött a gyűjtemény, a nevezetes épület immár összeforrt Arany János nevével. 1907 óta a torony bejáratánál látható Kolozsvári Szeszák Ferenc szobra a költőről. A vastag falú, kicsi ablakokkal és lőrésekkel tarkított toronyban legutoljára a költő születésének kétszázadik évfordulóján újult meg a kiállítás. Arany dolgozószobájának részletei, személyes tárgyai mellett Petőfivel kötött barátságának állomásaival is megismerkedhet a látogató.

Mátyás király szülőháza Kolozsváron

Mátyás király szülőháza, Kolozsvár legrégebbi emeletes háza 2021. szeptember 15-én. Fotó: Kiss Gábor / MTI
Mátyás király szülőháza, Kolozsvár legrégebbi emeletes háza 2021. szeptember 15-én. Fotó: Kiss Gábor / MTI

Erdély egyik legismertebb műemléke Mátyás király szülőháza Kolozsváron. 1443. február 27-én itt látta meg a napvilágot az erdélyi vajda, Hunyadi János és felesége, Szilágyi Erzsébet másodszülött fia. A korabeli írásos emlékekből kiderül, hogy Hunyadi János 1441-től a Vajdahunyadon álló családi várkastélyt átépíttette, ezért született Kolozsváron a fia. Tudatosan választották ki az épületet, amely egyike volt a város kevés emeletes épületének. Méhfi Jakab gazdag szőlőbirtokos polgáré volt a ház, amely az Óvár déli kapujával szemben helyezkedett el. Valószínűleg a lakóház felső szintjét használta a család, ezek a terek kényelmesebbek, melegebbek lehettek. Mátyás király szülővárosának több kiváltságot is adományozott, szülőházát 1476-ban külön kiváltságban részesítette: minden adó megfizetése alól felmentette. Ez a kiváltság őrizte meg az épületet évszázadokon át, bár több átalakításon és bővítésen is átesett az idők során.

A 16. században a Kolb család tulajdonába került az épület, akik a nyugati traktust építették hozzá. 1740-ben a város megvásárolta, katonai kórház lett, tovább bővítették a hátsó traktussal. 1887-ben a városba látogató Ferenc József méltatlan állapotban találta a házat, pénzadományt is nyújtott, hogy legalább emléktábla jelölje meg a nevezetes épületet. 1889-ben került fel a házra Zala György szobrász corvinákból másolt motívumokkal díszített emléktáblája. 1893-ban pedig Mátyás-szobor felállításáról döntött a város, amely 1902-ben készült el. Mátyás szülőházát először Gyalus Ferenc vezetésével újították fel, amely így elvesztette középkori hangulatát. A jelenlegi megjelenés a Kós Károly által vezetett 1942-43-as felújítás eredménye: a puritán külső, a gótikus és reneszánsz ablakkeretek már inkább tükrözik az épület középkori eredetét.

A marosvásárhelyi Kultúrpalota

Dr. Bernády György, Marosvásárhely polgármestere az 1906-ban átadott gyönyörű Városháza után ismét a Komor Marcell–Jakab Dezső építészpárost kérte fel, hogy Kultúrpalotát tervezzenek a város számára. Hangversenytermet, fogadásokra szolgáló tükörtermet, kamarazenekari termet, néprajzi múzeumot, zeneiskolát és könyvtárt kellett az építészeknek a többfunkciós épületbe belekomponálniuk. Az épületet eredetileg kétemeletesre tervezték, de Bernády polgármester egy New York felé tartó hosszú hajóútja (földgázkitermelési tanulmányútra ment Amerikába) során változtatott elképzelésén: több levélváltás tanúsága szerint igyekezett az építészeket meggyőzni, hogy inkább háromszintes kultúrpalotára lesz szükség. Ez komoly statikai és tervezési problémákat vetett fel, végül győzött a polgármesteri elképzelés.

A marosvásárhelyi Kultúrpalota. Fotó: Shutterstock
A marosvásárhelyi Kultúrpalota. Fotó: Shutterstock

A Lechner Ödön nevével fémjelzett magyaros szecesszió egyik legszebb alkotása lett a palota, amelyet 1913-ban adtak át. Összművészeti alkotásnak tekinthető, hiszen minden apró részletet, a falfestéstől a kilincsekig, az üvegablakoktól a lámpatestekig aprólékosan megterveztek az építészek és a belsőépítészetért felelős művészek: Körösfői Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Sidló Ferenc, Toroczkai Wigand Ede, a Gödöllői Művésztelep alkotói. A tetőcserepek a pécsi Zsolnay-gyárból, az üvegablakok és mozaikok Róth Miksa műhelyéből kerültek ki, de minden apró részlet míves alkotás lett a csodás épületben. 2024 márciusában teljes körű felújítás után nyitották újra az épületet.

A szabadkai városháza

A szabadkai városháza. Fotó: Shuterstock
A szabadkai városháza. Fotó: Shutterstock

Szabadka és az egész Vajdaság büszkesége a Városháza, amely a marosvásárhelyi Kultúrpalotához hasonlóan a Komor Marcell–Jakab Dezső építészpáros hihetetlen kreativitásának köszönhető. Magán viseli a magyaros szecesszió, a magyar néprajz jegyeit, mindeközben funkcionalitásában már a modern építészet előhírnökének tekinthető. Az építészet és az iparművészet tökéletes összhangja, ahogy azt 1907-ben az értékelőbizottság is megfogalmazta: „szellemes alaprajzi megoldású, könnyen áttekinthető, s a gyakorlati szükségleteket helyesen kielégítő terv.” Az építészpáros munkamegosztásában a funkcionalitásért Komor, a külső megoldásokért Jakab volt a felelős. Bíró Károly polgármester álma vált az impozáns épülettel valóra, aki az alföldi poros faluból szeretett volna nagyvárost létrehozni. A négyzet alapú épületnek négy bejárata van, a főkapu mellett magasodik a 76 méter magas torony. Zsolnay-cserepekkel díszített színpompás tetőzete, az íves oromzatok, a kidomborodó zárt erkélyek összhangja csak előrevetíti az épületbelső mindent elborító magyaros szín- és díszkavalkádját. Az első két emelet a reprezentációt szolgálja, itt két kisebb, valamint a testületi ülések helyszínéül szolgáló Nagyterem található, míg a legfelső emelet az irodai munkák számára készült.

A csáktornyai Zrínyi-vár

A csáktornyai Zrínyi-vár. Fotó: Shutterstock
A csáktornyai Zrínyi-vár. Fotó: Shutterstock

1266-ban kezdte építeni a várat Csák Demeter, a település is róla kapta nevét. Az évszázadok során sokszor váltott tulajdonost, a Lackfiak, a Kanizsaiak, majd a Cilleiek is birtokolták. Ezután Hunyadi Mátyás kincstárnoka, Ernuszt János budai nagykereskedő és bankár kezére jutott a horvát báni címmel együtt. 1546-ban került a későbbi szigetvári hős, Zrínyi Miklós tulajdonába. I. Ferdinánd váltságként adta oda Zrínyinek, mivel sohasem fizette ki a Zrínyi által felállított lovascsapat utáni zsoldot. A Zrínyiek uralma alatt rengeteget fejlődött a vár. Sokszög alakú, olaszbástyás reneszánsz kastély lett, amelyet várfal és vizesárokrendszer is védett. Itt írta a költő Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című eposzt, és itt érte 1664-ben a végzetes vadkanbaleset. A Zrínyi család kihalásával az Althan grófoké lett a vár, amelyet tűzvész és földrengés is pusztított. Az újjáépítéskor elvesztette erőd jellegét, emeletes barokk kastély vált belőle. Később a Festetics család tulajdonába került egészen 1923-ig. Ekkortól cukorgyárként működött, 1954-ben nyílt meg az épületben a Muraközi Múzeum. 

A kismartoni Esterházy-kastély

A kismartoni Esterházy-kastély. Fotó: Shutterstock
A kismartoni Esterházy-kastély. Fotó: Shutterstock

Az Esterházy család fő rezidenciája Kismartonban még a Kanizsai család által építtetett gótikus vár falmaradványain épült 1663 és ’72 között Esterházy Pál nádor megbízásából. II. Esterházy Miklós 1797 és 1805 között a híres francia építész, Charles Moreau tervei alapján átépíttette neoklasszikus stílusban, a stílusváltás – pénzszűke miatt – csak a homlokzat megjelenésén változtatott érdemben. Ekkor épült meg a kastély angolparkja is tavakkal, épületekkel, műsziklákkal, egzotikus növényekkel. A kastélyban az Esterházy család bútorai, műtárgyai láthatók, a termek többsége eredeti fényében reprezentálja a hercegi család gazdagságát. Az Empire terem, az egykori étkező volt a fogadások fő helyszíne, míg a Kínai szalont a 18. században divatossá vált, Kínából származó műtárgyakkal rendezték be. A Haydn-terem a világ egyik legszebb és legjobb akusztikával rendelkező koncertterme, ahol a mai napig rendeznek előadásokat. Haydn negyven évig állt az Esterházy család szolgálatában, leggyakrabban az általa komponált művek csendülnek fel a kastélyban.