Újabb regények Austen-rajongóknak

Szeretnél még több olyan könyvet kézbe venni, amely hitelesen ábrázolja a korábbi századokat, bemutatva a nők életét, problémáit, szerelmeit? Korábbi cikkünkben már ajánlottunk öt múltidéző, romantikus regényt, köztük Elizabeth Gaskell műveit és Émile Zola híres alkotását, a Hölgyek Örömét, amelyből még sorozat is született. A második ajánlónkban Thomas Hardy és L. M. Montgomery világát ismertettük meg. Most ismét öt regényt mutatunk be olvasóinknak a hosszú, őszi és téli estékre!

1.

Erdős Renée: Hajnali hegedűszó

Kortársai a legerotikusabb magyar írónőnek tartották. Nőként ő tudott hazánkban elsőként megélni az írásból. A fiatal lányok csak titokban olvasták műveit, melyekben a női lélek vágyaival, reményeivel, szenvedéseivel találkozhattak. Erdős Renée szegény, magyar, zsidó családba született, és már fiatalon a művészetek felé fordult. Először színésznőnek tanult, majd tanulmányait megszakítva publikálni kezdett. Verseivel A Hét című lapban mutatkozott be, költészete pedig Ady Endrére és Bródy Sándorra is hatott. Bródyval viszonyt is kezdett, majd a szakítás után katolikus hitre térve egy olaszországi kolostorba vonult. Később feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez, válásukig két gyermeke is született. Rákoshegyen lakott, ahol egykori otthona, az Erdős Renée Ház máig látogatható.

A Hajnali hegedűszó főhőse egy fiatal, 17 éves lány, aki a történet során felnőtté válik. Marianne édesanyjával és mostohaapjával él egy vidéki birtokon, ahol kényelem, gazdagság, féltő szeretet és gondoskodás veszi körül. Burokban tartják, így alig érzékel valamit a való élet fájdalmaiból, tragédiájából, nagyszerűségéből. Ekkor azonban érkezik egy fiatal, tehetséges hegedűművész, Camillo, aki megérinti zenéjével a fiatal lányt. Művészet, vágyak, szerelem áll a történések középpontjában, és egy titokra is fény derül.

2.

Erdős Renée: Végzetes vonzalom

A Hajnali hegedűszó főhősének szinte ellentéte Clarissz bárónő, a Végzetes vonzalom című regény főszereplője. A mű eredetileg Báró Herzfeld Clarissz címmel látott napvilágot. Clarissz filozofikus hajlamú, lázadó fiatal, aki élvezi a szenvedélyt és a felforgató szerelmet. Személyisége inkább ellenszenvet, mint vonzalmat kelt az olvasóban, hiszen a lány önző, elkényeztetett és nagyképű. Ezen tulajdonságai jelentik kapcsolatában is a legnagyobb akadályt. A mű izgalmas, ugyanakkor elgondolkodtató, tele kérdéssel, talánnyal, tévedéssel, vággyal.

3.

Edith Wharton: A vigasság háza

Edith Wharton volt az első írónő, aki 1920-ban Pulitzer-díjat kapott Az ártatlanság kora című regényéért. Gazdag családba, a New York-i elit társaságba született, szüleivel pedig sokat utazott, gyerekként bebarangolta Olaszországot, Spanyolországot, Németországot és Franciaországot is. Megtanult franciául, olaszul és németül, és európai nevelőnők kísérték. Joggal gondolhatnánk tehát, hogy boldog és önfeledt életet élt, minden gondtól távol. Ez azonban nem igaz. Bár már tizennégy évesen írt, mégsem ment könnyen az írás a felnőtt nőnek, ugyanis nehezen tudta összeegyeztetni a társaságbeli életét a hivatásos író feladataival, így csak a harmincas éveiben jelent meg első műve. Ezt követően azonban ontotta magából a sorokat, több mint negyven könyve látott napvilágot.

Egyik leghíresebb műve A vigasság háza. Ahogy a fülszövegben írják: A regény főhőse, Lily Bart egy csődbe ment nagypolgári család éteri szépségű ifjú leánya választás elé kerül: hallgasson-e a szíve parancsára, vagy a belénevelt értékrendnek engedelmeskedjen: azaz szabadon, szerelemből kössön-e házasságot, vagy a csillogó életet, az anyagi biztonságot válassza, visszakapaszkodva ezzel az úri körökbe. Miközben igyekszik megfelelni az elvárásoknak, a szépségét irigylők intrikái mégis egyre lejjebb sodorják a társadalmi ranglétrán. Nyiladozó öntudata végül képtelenné teszi a megalkuvásra? Szerelem, társadalmi elvárások, tragédiák klasszikus hármasa a regény, Edith Wharton azonban nem elégszik meg ezzel. Máig modernnek ható szatírát ír, amelynek alapján nem véletlenül emlegetik őt Henry James női párjának. Egy átmeneti korszak tablóját festi meg, amelyben New York tradicionális nagypolgári családjai és a betelepülő újgazdagok élik egymás mellett fényűző életüket. Világuk azonban csak látszólag békés, mindennapjaik mélyén pusztító ellentétek feszülnek. Mindkét rétegnek van ugyanis valamije, amelyre a másik áhítozik. A gyökértelen, hagyományok nélküli betelepülők összetőzsdézett vagyonukkal követelnek bebocsátást az elit társasági életébe. A polgárcsaládok utolsó sarjai pedig egyre nagyobb irigységgel szemlélik az újgazdagok ügyeskedéseit, társadalmi emelkedését, s azt a valamit, amely immár megmásíthatatlanul az övék: a fényűző jövőt. A drámai végkifejlethez hagyomány és újszerűség, elszegényedés és vagyonosodás, érzelmi és észérvek ellentéte vezet el, amelyet a Prédikátorok könyve így fogalmaz meg: ?A bölcsek szíve abban a házban van, amelyben gyászolnak; hanem a balgák szíve a vigasság házában.?

4.

Edith Wharton: A szerelem nyara

A szerelem nyara a heves érzelmek, a remények, a kitörési lehetőségek és az ideákkal való leszámolás története. Mint a fülszövegben írják: North Dormer, a XX. század eleji amerikai kisváros álmosan éli mindennapjait. Generációk, évek, évszakok váltják egymást teljes egyhangúságban és változatosságban: köztiszteletben álló hölgyek terelgetik szépreményű leánykáikat, polgárok és parasztok végzik hagyományos teendőiket. Különcködésnek semmi helye itt, s a kevés kilengő ifjú hölgy és úr történetét is mélyen maga alá temeti a kisváros pora. Ebben a közegben keresi saját útját a szépséges, fiatal Charity, akit a település nagybecsű polgára, Mr. Royall ügyvéd nevelt fel. North Dormet a lány és az ambiciózus ifjú építész, Lucien Harney riasztja föl évszázados révületéből. Charity és Lucien között egy pillanat alatt szerelem szövődik. A Hegyre vezető út menti házban adnak egymásnak találkát nap nap után, mígnem Lucien váratlanul elutazik. Charity magára marad egy szikrázó szerelem emlékével, megannyi ígérettel és reményével. Kétségbeesett helyzetében mindössze a kisváros fölé magasló Hegy ígér rejtelmes és megmagyarázhatatlan vigaszt. A lány egy nap enged a Hegy hívó szavának...

5.

Kaffka Margit: Színek és évek

Az írónő korán elvesztette édesapját, így csak hatéves koráig élt kényelemben, jólétben. A család szétesésével bentlakó növendéke lett a szatmári irgalmas-nővérek zárdájának. Tanítóképzőt végzett, majd tanítani kezdett. Szabadidejében azonban már ekkor is írt, és tehetségének köszönhetően a Nyugat című folyóirat állandó munkatársává vált. Szoros barátság fűzte Kosztolányi Dezsőhöz, Babits Mihályhoz. Első férje Fröhlich Brúnó erdőmérnök volt, akitől gyermeke is született: László. Második párjához, Bauer Ervin elméleti biológushoz 1914-ben ment hozzá. Közben az első világháború kitörésével otthagyta a tanári pályát, és a szépirodalmi tevékenysége lett a fő foglalkozása. Az I. világháború után azonban ő és fia is elkapta a spanyolnáthát, és mindketten elhunytak.

Fotó: pim.hu

Legismertebb műve a Színek és évek, amelyet a Nyugat folyóirat munkatársai is elismeréssel fogadnak. Mint a fülszövegben írják: a Színek és évek egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője ? sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is ősei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja.

Wéber Anikó