043_1917914_16.jpg

Paul McCartney hatvan éve álmodta meg a Guinness-rekorder Yesterday-t

A poptörténet egyik legtöbbet feldolgozott dala, a Yesterday épp hatvan esztendeje született: a szerzője Paul McCartney, aki a Beatles tagjaként stúdióban saját maga adta elő (a vonósnégyeshangzás utólag lett hozzákeverve). A szerzemény ugyan rákerült az 1965-ös Help! albumra, az Egyesült Államokban pedig önállóan is kiadták, de annyira kilógott a Beatles-repertoárból, hogy a brit piacon kislemez formájában csak bő egy évtizeddel később, 1976-ban jelent meg.

Az 1965-ös esztendő számos generációs popslágert adott a világnak (a teljesség igénye nélkül I Can’t Explain, My Generation – mindkettő Who, [I Can’t Get No] Satisfaction – Rolling Stones, Help! – Beatles, Like a Rolling Stone – Bob Dylan, I Got You [I Feel Good] – James Brown, In The Midnight Hour – Wilson Pickett). Ebbe a sorba illeszkedik a Yesterday, melynek a Guinness-rekordok Könyve szerint több mint háromezer feldolgozása létezik, és az ezredfordulóig hivatalosan több mint hétmillió alkalommal adták elő. 

Beatles – Yesterday (1965, Reelin' In The Years Archive)

Paul McCartney szerint a dallam „álmában fogalmazódott meg”, és hogy ne felejtse el, akkori barátnője, Jane Asher londoni otthonában reggel a zongorához ülve gyorsan leírta. A dal annyira természetesnek hatott számára, hogy elbizonytalanodott, lehet, nem is az ő szerzeménye, csak rosszul emlékszik egy régebbi slágerre. Mint mondta: „Közel egy hónapon át kérdezgettem a zeneiparban dolgozó ismerőseimet, hallották-e valaha. De miután senki nem ismerte, egy idő után úgy döntöttem, az enyém.” (Bár vannak, akik szerint a Yesterday Ray Charles Georgia On My Mind, illetve Nat King Cole Answer Me My Love című dalára emlékeztet.)

A dallamhoz mankószöveget írt, olyan, a romantikus balladához kevésbé passzoló sorokkal, mint „Scrambled eggs / Oh, my baby, how I love your legs / Not as much as I love scrambled eggs, azaz „Tojásrántotta / Ó, kicsim, mennyire szeretem a lábadat / De nem annyira, mint a tojásrántottát”. A szöveg a végső formáját mindenesetre 1965 májusában Portugália déli részén, Albufeira városában nyerte el, ahol McCartney és Asher éppen nyaralt.

Beatles: Yesterday (1965, New York City)

A dal annyira nem passzolt a Beatles repertoárjába, hogy bár a többiek állítólag lelkesen fogadták, úgy döntöttek, a stúdióban McCartney egyedül játssza azt fel. Majd pár nappal később a hangmérnök George Martin állt elő az ötlettel, hogy az egy szál akusztikus gitárral rögzített szám hangszerelését vonóskvartettel egészítené ki. S bár McCartney kezdetben ellenezte a klasszikus zenei kíséretet, a vonóshangszerelést végül ő maga írta meg, és attól kezdve a Beatles felvételein egyre gyakrabban bukkantak fel klasszikus zenei betétek. 

Az eredeti, vonósok nélküli változat az 1996 márciusában megjelent Anthology 2-n hallható. (A felvétel elején George Harrison sorolja a dal akkordjait, McCartney pedig az előadás közben véletlenül felcseréli a második és harmadik sort.)

Beatles – Yesterday (1965, Anthology 2 Version)

Bár a Yesterday egyértelműen Paul McCartney dala, szerzői szempontból ezt is Lennon–McCartney-szerzeményként jegyezték be, a menedzser Brian Epstein nem akarta ugyanis megosztani a fiúkat. Viszont azt sem szerette volna, hogy a szám Nagy-Britanniában kislemezként megjelenhessen. 

A Yesterday-t az Egyesült Államokban végül 1965. szeptember 13-án adták ki kislemezen (B oldalán az Act Naturallyval), az Atlanti-óceán túloldalán négy héten át vezette az előadási listát, sőt, platina minősítést ért el. Mi több, ezen a címen 1966 márciusában egy Beatles-EP is megjelent, de önálló kislemezként a Parlophone csak tíz évvel később dobta a brit piacra. Miközben a dalt a Beatles többször előadta az 1965-ös és 1966-os turnéin, döntően Paul McCartney egy szál akusztikus gitáron énekelte, de volt, hogy a többiek gitárszólamai imitálták a vonósnégyeshangzást.

Visszaemlékezések szerint a dalt – mielőbb utolsó előtti számként rákerült a Help! című Beatles-filmzenealbumra – felajánlották Chris Farlowe-nak is, aki elsőre elhajolt (állítólag túl nyálasnak találta), de egy évvel később a 14 Things to Think About LP-jére mégis elkészítette a maga változatát. 

Chris Farlowe – Yesterday (1966)

A Yesterday mindenesetre a poptörténet egyik legtöbbet feldolgozott dala lett, a Guinness World Records több mint háromezer stúdióváltozatát tartja számon. Közte számos sztár elkészítette a maga fazonírozott verzióját, legyen szó Ray Charlesról, Smokey Robinsonról, Frank Sinatráról, Tom Jonesról vagy a színpadra visszatérő Elvis Presley-ről. 

Ray Charles – Yesterday (1967, The Ed Sullivan Show)

Smokey Robinson & The Miracles – Yesterday (The Ed Sullivan Show, 1968. március)

Frank Sinatra – Yesterday (1969)

Tom Jones – Yesterday (This is Tom Jones TV Show, 1969)

Elvis Presley – Yesterday (Live, 1970)

Miközben az amerikai jazzélet legnagyobb sztárjai már nem sokkal megszületése után rögzítették a dalt. Ezzel nyitja a Gypsy ’66 albumát az akkor már régóta az Egyesült Államokban élő jazzgitáros, Szabó Gábor (a korong B oldalán szintén egy Beatles-dallal, az If I Fell-lel), de 1966-ban lemezre énekelte Sarah Vaughan és Nancy Wilson is. 

Gabor Szabo – Yesterday (1966)

Sarah Vaughan – Yesterday (1966)

Count Basie – Yesterday (1966)

Nancy Wilson – Yesterday (1966)

A Beatles 1970-es felbomlása után Paul McCartney új zenekara, a Wings turnéin is rendszeresen előadta a dalt, sőt, 1990 óta a saját nevén adott koncertjein is. Mi több, a dal – eredeti változatában – bekerült a McCartney életének egy kitalált napját feldolgozó Give My Regards to Broad Street című 1984-es brit zenés filmbe és az azonos nevű filmzenei albumra is.

Paul McCartney – Yesterday (Glastonbury, 2004)

És hát ez a dal adja a címét a 2019 nyarán bemutatott zenés romantikus vígjátéknak is, melyben a főhős, Jack Malik miután elénekelte a barátainak, rájött, hogy a korábbi általános áramszünet után az egész világ a Beatles és zenéje – így a Yesterday – nélkül ébredt fel. 

Jack Malik – Yesterday (2019)

Ez is érdekelheti

A legnagyobb hang a legkisebb testben – Mireille Mathieu 80

Július 22-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Mireille Mathieu, a francia sanzon egyik legnagyobb alakja. A Provence pacsirtájának és az Avignoni verébnek is nevezett énekesnő tizenegy nyelven 1200 dalt adott elő, és olyan sztárokkal énekelt duettet, mint Paul Anka, Elvis Presley, Plácido Domingo és Julio Iglesias.

Július 5-én történt

1914. július 5-én született – és 1995-ben hunyt el – a zongora poétájának is nevezett Fischer Annie, a huszadik század egyik legnagyobb, háromszoros Kossuth-díjas zongoraművésze, aki csodagyerekként kezdte a pályáját, majd csaknem hét évtizeden át volt a magyar zenei előadó-művészet meghatározó alakja. „Annie igazi művész volt, aki felemel a földről. A játékát hallva elfelejtkeztem magamról. Jelenség volt, aki nem zongorázott, hanem történeteket mesélt a billentyűkön” – fogalmazta róla a szintén Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, Vásáry Tamás.

Január 8-án történt

„Egy művésznek fegyelmezettnek kell lennie, fel kell mutatni érzelmeket, de a saját, személyes fájdalmainkat transzformálnunk kell” – fogalmazta a ma hatvankilencedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Kubik Anna, akit többek között a Nemzeti Színház, a Budapesti Kamaraszínház, a Thália Színház, a Pesti Magyar Színház és a debreceni Csokonai Színház előadásaiban, valamint A rossz orvos, A szivárvány harcosa, a Napos oldal, a Sínjárók és Az ügynökök a paradicsomba mennek című filmekben láthattunk.

Jerry Lee Lewis élete maga volt a rock and roll

Kilencven éve, 1935. szeptember 29-én született az amerikai rock and roll egyik legendája, a botrányairól is ismert Jerry Lee Lewis. A később a country műfajába is elkalandozó énekes-zongoristát nevezték a szülők rémének és gyilkosnak is, igaz, ez utóbbi kitételt azért ragasztották rá, mert gyors ütemben fogyasztotta a zongorákat. A hangszert állva, ülve, sőt cipősarkával is püfölte, még arra is volt példa, hogy az előadás végén felgyújtotta.