Zsebre vágott összművészet
A POKET zsebkönyvek legújabb, nagy várakozással övezett kötete a Textúra összművészeti eseménysorozat jubileumi, tizedik születésnapját ünnepli, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiből válogatott, inspiráló irodalmi szövegek antológiájával.
A Textúra immár kereken tíz éve helyezi a résztvevőket egészen egyedülálló, 3D-s panorámaélménybe: ötvözi a képzőművészetet, az irodalmat és a színházat. Írók és költők látogatnak el a múzeum impozáns tereibe, kiválasztanak egy műtárgyat, majd az arról írt szöveget a rendezői koncepció mentén színészek mutatják be a nézőközönségnek. Baán László főigazgató szavaival élve a múzeum így válik a kultúra minél teljesebb világának vonzó otthonává, hellyel kínálva Tháliát, Melpomenét, Euterpét és Terpszikhorét is a képzőművészet kiemelkedő alkotásai mellett.
A jubileumi kötet ezt a sokrétegű élményt próbálja könyvformába sűríteni: harminchárom szöveg válogatását adja közre az elmúlt évtizedből.
Ez a szám, amelyre a zsebkönyvformátum miatt limitálni kellett a szövegeket, viszont
„talán már önmagában is szavatolja, hogy egy meghatározó, érett, a beteljesedés ígéretét hordozó könyvet tart az olvasó kezében”.
Asztalos Emese szerkesztő a könyvbemutatón elmondta: fontos szempont volt az olvashatóság: ezek a szövegek eredetileg élőbeszédre, megszólalásra íródtak, mégis meg kellett állniuk a helyüket papíron is. Emellett tudatos törekvés volt az is, hogy különböző generációk, nemek és műfajok képviseltessék magukat a vicces szövegektől egészen az imáig.
Átlépés a könyv örökkévalóságába
A kérdés persze adott: mit tud visszaadni egy könyv abból az összművészeti panorámából, amelyet a Textúra élőben nyújt?
A könyv szükségszerűen veszít olyan rétegeket, mint a rendezői koncepció, a színészi jelenlét egyszerisége és a múzeumi terekben való barangolás misztikus, ünnepi hangulata. Cserébe azonban az olvasó időt kap egy új, erősen személyes réteg kialakítására: elidőzhet a szövegeken, újraolvashat, visszalapozhat, és kialakíthatja a saját viszonyát a művekhez. A szövegek nem száraz dokumentumai egy-egy Textúra eseménynek (bár tagadhatatlan, hogy aki részt vett akár csak egyen is, annak mindenképpen lesznek flashbackjei), hanem önálló, teljes értékű irodalmi alkotások, amelyekben a képzőművészeti művekkel folytatott párbeszéd izgalmas rétege megmarad.
A kötet vizuális szerkesztése érzékenyen reagál a mai befogadói szokásokra: egész oldalas idézetek, tudatosan elhelyezett reprodukciók tagolják az olvasást. A szöveg és kép viszonya nem illusztratív, inkább dialógusos. Olyan párbeszédet nyit meg, amelyben többszöri olvasás után is rengeteg lehetőségünk van új „beszélgetőpartnert” találni.
A kötet nemcsak azoknak nyújt sokat, akik megtapasztalták az összművészeti bölcsőbe visszaringató Textúra-sorozatot, hanem minden olvasó-néző-múzeumlátogatónak, aki szereti a jó szövegeket és érdekli a képzőművészet.
