A Szegény páráktól az Olvasósarokig

Mozi

A görög származású, Londonban élő rendező, Jórgosz Lánthimosz új filmje, a Szegény párák kifordított Frankenstein-történet, amelynek középpontjában a női útkeresés, öntudatra ébredés áll. A magyarországi díszletek között forgott és a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlán díját elnyert, szédítő látványvilágú, fekete humorral és jó adag erotikával fűszerezett filmet 11 Oscar-díjra jelölték. A jelöltek között van a budapesti születésű Mihalek Zsuzsa berendező is, akivel itt beszélgettünk, az országszerte több moziban játszott filmről írt kritikánk pedig itt érhető el.

https://kultura.hu/bajos-szornyetegek/

Február 4-ig még tart a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál, ajánlónk itt olvasható.

https://kultura.hu/nyolc-film-amit-erdemes-lesz-megnezni-a-budapesti-nemzetkozi-dokumentumfilm-fesztivalon/

Kiállítás

A TechnoCool – Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában a kilencvenes évekbe kalauzol minket. A képzőművészet óriási változáson ment keresztül ebben az időszakban, szerepet kapott a technológia, valamint a technobulik, DJ-szettek elemei. Érdemes elcsípni a kiállítást, február 11-ig még megtekinthető. Korábban itt írtunk róla. A kiállításhoz várostörténeti séták is kapcsolódnak, amelyek a kilencvenes évek fővárosi underground életének ikonikus helyeire kalauzolják az érdeklődőket.

A zalaegerszegi Göcseji Múzeumban Nőnek lenni akkor… címmel látható kiállítás. Ebben kilenc olyan asszony életét ismerheti meg a látogató, akik kiemelkedtek társaik közül, nem férjük vagy családjuk által boldogultak, hanem kenyérkereső foglalkozást űzve lettek megbecsült tagjai Zalaegerszeg, Zala megye társadalmának. Szerepvállalásukkal, hivatásukkal hozzájárultak a helyi közösség életének jobbításához, gazdagításához. Vannak köztük művészek, pedagógusok, egészségügyben dolgozók, de vállalkozó és földbirtokos asszony is. További információ itt.

Munkácsy: a sikersztori címmel látható kiállítás a gyulai Almásy-kastélyban. A Munkácsy-grafikákat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria  kölcsönözte a kastély számára, ahol egyedülálló módszerrel, okosfóliával védik a műveket. További részletek itt.

A debreceni Vojtina Bábszínházban Világközép címmel nyílt Kemény Henrik-emlékkiállítás. A bábművészről és a kiállításról szóló cikkünk itt olvasható. A tárlatról részletek itt.

Színpad

Két új Bartók-premier az Operaházban: Venekei Marianna A csodálatos mandarin és Várnagy Kristóf Táncszvit című koreográfiái is bemutatkoznak Velekei László tavaly színre vitt A fából faragott királyfi című alkotása mellett a Magyar Nemzeti Balett új, Bartók TáncTriptichon elnevezésű estjén, amelynek premierjét 2024. február 3-án tartja a Magyar Állami Operaház. Az Opera Zenekart az előadások alkalmával Vajda Gergely vezényli.

A Fekete Pétert játsszák a Centrál Színházban több időpontban is februárban. A Puskás Samu rendezte operett a könnyed szórakoztatás igényével készült. Az előadásról szóló kritikánk itt olvasható.

A Nagy Francia Forradalom a Figaro házasságával kezdődött – tartja szellemesen az utókor. Az örökérvényű darab ezúttal Szolnokon, a Szigligeti Színházban debütál február 9-én.

Szintén ezen a napon Debrecenben egy másik vidám klasszikust, A helység kalapácsát állítják színpadra. A Petőfi-emlékév végével sem kell szűkölködnünk adaptációkban, ezúttal vígoperává dolgozták át az eposzparódiát. A darabot korábban Győrben játszották, innen kerül most Debrecenbe hét előadás erejéig.

Időkapszula

A Magyar Kultúra magazin nemrég megjelent, Idő lapszáma alaposan körüljárja, mit is nevezünk időnek, hogyan állunk hozzá. Abba pedig, hogy rólunk mit mesél az utókor, ritkán van beleszólásunk. Egy időkapszulába azonban sok minden beleférhet. Te mit tennél egy időkapszulába? címmel járja az országot a magazin főszerkesztője, Bonczidai Éva, ezúttal a Vas megyei Boba községbe látogatnak el február 2-án. Az eseményről bővebb információ itt érhető el.

Összművészeti estek Dombóváron és Kondoroson

Juhász Anna irodalmár tavaly elkezdett országjáró programja, a Sanctum ezen a héten két helyszínre látogat. Február 6-án Dombóvár, 8-án Kondoros következik, előbbi helyszínen Für Anikó Jászai-díjas színművész és Hrutka Róbert Artisjus-díjas zenész, zeneszerző hallható majd. Kondoroson Csernus Tibor világhírű festőművészről beszélgetnek majd, valamint levetítik a róla készült dokumentumfilmet. A Kondoroson született Csernus Tibor a 20. századi magyar képzőművészet megkerülhetetlen alakja, az egyik legelismertebb magyar alkotó a világon, a hazai szürnaturalizmus megteremtője. A dombóvári eseményről itt, a kondorosiról pedig itt lehet bővebben tájékozódni. Juhász Annával készült interjúnk itt olvasható.

A legkisebbeknek

A kultúrával nem lehet elég korán ismerkedni. Szalóki Ági húsz éve kezdett a kisebbeknek is énekelni: eleinte az óvodásoknak, majd a karonülőknek készített műsort. A kisebb térben, csendesebb zenével zajló program remek kapcsolódási lehetőség szülő és gyermeke között. A közeljövőben február 3-án Pápán, majd 7-én Markazon, 8-án pedig Máriakálnokon találkozhatnak az érdeklődők a háromszoros Fonogram-díjas, Liszt Ferenc-díjas énekesnővel és zenekarával.

A MeseCentrum Olvasósarok programja 19 településre utazik az országban, hogy az értékhordozó kortárs gyerekirodalmat és az olvasást, a mesehallgatást élményszerűen népszerűsítse. Február 7-én Kisaron Varró Dániel költő és Molnár György dalszerző várja majd az óvodásokat, hogy együtt mondókázzanak és játsszanak. 
A programok a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Nemzeti Művelődési Intézet szervezésében valósulnak meg.

Nyitókép: jelenet a Szegény párák című filmből.