Amerikába disszidált legények történetét dolgozta fel a Fitos Dezső Társulat

A közönség több mint 10 éve várja vissza a színpadra Fitos Dezső első, önálló rendezését, amely által 2012 óta meghatározó néptánckoreográfusként tekint rá a szakma. Az előadás felújításának ideje 2023-ban érkezett el. Témája kikerülhetetlenül aktuálissá vált, művészt és nézőt egyaránt megmozgat a világszintű dráma, amelynek főszereplője egy-egy koffer és némi remény.

Az Amerikába kivándorolt magyar ifjakról, a tántorgókról, bátrakról és bizonytalanokról szóló előadás egyszerre viszi színpadra az új lehetőségek reményét és a honvágyat. Bemutatja az angolul nem tudó fiatalok életét, akiket a legkeményebb fizikai munkákra osztottak be, és akik bár megtanultak élni a másik földrészen, ha végleg kint is telepedtek le, egész életükre kívülállók maradtak. Nekik állít emléket Fitos Tántorgók című előadása, négy kivándorló sorsán keresztül bemutatva a magyar paraszti exodust.

A darab egyébként a Fitos házaspár személyes élményeiből is táplálkozik: Kocsis Enikő nagypapája Amerikába vándorolt az első világháború után. Chicagóba érkezve rendes rábaközi parasztemberként azonnal pálinkafőzésbe kezdett – szesztilalom idején. Bár hiánypótló vállalkozásnak tűnt Kocsis ötlete, a helyi alvilág sajnálatos módon már kiaknázta ezt a lehetőséget. S bár elsősorban a honvágy hozta haza a nagypapát, azért a családi történetekből kiderül, hogy a chicagói maffia sem marasztalta.

Fitos Dezső és Kocsis Enikő, a Fitos Dezső Társulat művészeti vezetőiként minden munkájukat alapos kutatással kezdik, ez pedig kiemelt szerepet kapott a Tántorgók előadás esetében. „Zenei csemegeként” definiálták a témát, hiszen a zsellérek, szegény legények, vagy kalandvágynak engedő parasztok a kivándorlásuk előtt javarészt a falu határán túl sem jártak, az újhazába érkezésük bábeli zűrzavarra emlékeztetett. Angolul nem beszéltek, nem értették, hogy Amerika területén belül hova osztották őket. Arra azonban gyorsan rájöttek, hogy magyarként bányákba, a nehéziparba, magasépítő brigádokba kerülnek. A családjuktól, szeretteiktől távol, kultúrájukat elveszítve otthonról hozott népdalaikat formálták „amerikásra”.

Fitos Dezső zenei rendezőként és koreográfusként egy összezavarodott világot tár a közönség elé, amelyben bár jelen vannak a gyökerek, az ágakat idegen levelek borítják. Szerepel a darabban legényes swing zenére, gumboot dance, azaz az elhíresült gumicsizmatánc cigány pergetővel fűszerezve, akrobatikus elemekből inspirálódott táncok és rock and roll, argentin pásztortánc ugrós magyar motívumokkal. A magyar mentalitáshoz hűen pedig a legnehezebb helyzetekben is elkíséri a szereplőket a humor és a nevetés is.

A táncszínházi előadást június 15-én mutatja be újra a Fitos Dezső Társulat a Nemzeti Táncszínházban. A zenét Hajdú Németh László és Balázs szolgáltatják, akiket a Fölszállott a páva műsorából is ismerhet a nagyérdemű. A produkciót megelőzően a Táncszínház aulájában kerekasztal-beszélgetést is szerveznek 17 órától, melyen a koreográfus-rendezők, Fitos Dezső és Kocsis Enikő is jelen lesznek.

Nyitókép: Jelenet a Magyar Állami Népi Együttes Ezerarcú Délvidék című táncelőadásának próbáján a Müpában 2019. május 9-én. Az előadást Mihályi Gábor, Fitos Dezső és Kocsis Enikő rendezte. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt