Az interaktivitás nem csak a virtuális térben lehetséges – íme néhány gyerekkönyv, amelyek ezt bizonyítják!

Az interaktivitás nem újdonság, eleve mélyen gyökerezik a nyelvi kultúránkban: a mesehallgatásban, a mondókázásban. Az eredetileg felnőtt közönség maga alakította jelen időben a történeteket a reakcióival. Otthon is működik ez az aktivitás, hiszen ott van a bekuckózásban, ahogyan együtt a könyv fölé hajolunk. Ott van az illusztrációk nézegetésében, értelmezésében, az ide-oda lapozásban, a kialakuló beszélgetésben.

Már azzal erre szoktatjuk a gyermeket, amikor az ölünkben az ujjacskáikat számolgatjuk. (Hacsak nem tabletet szerelünk még a babakocsira is…) Az arcjátékkal, emelgetéssel, csikizéssel, testtudatosító érintésekkel, höcögtetéssel, lovagoltatással, döntögetéssel pluszértelmet adunk a hangzó szavaknak. Ez az élmény aztán más-más műfajokba vándorol tovább korosztálynak megfelelően.

Az interaktív könyv fogalma kevésbé ismert idehaza. Nem a digitalizált, vagy másképp: elektronikus könyvet értjük alatta. Az interactive book app egy multimediális műfaj, amelyet táblagépekre, okostelefonokra fejlesztettek. Mozgóképeken nézhető, választhatóan meghallgatható a mese, így az élményt a zene, az effektusok, a beszéd is befolyásolja. A mese kiegészülhet interakciókkal: játékokkal, feladatokkal. Magyarországon 2011-ben a Piroska és a farkas, 2013-ban a MOME-n fejlesztett A kiskakas gyémánt félkrajcárja voltak az elsők.

Anyával közös összebújásra, interaktív olvasásra alkalmas könyvtippeket válogattam anyák napjára készülve, korosztályok szerint.

A silent bookoktól a nyomozásig

A legkisebbekkel a képeskönyveket vagy a böngésző műfajú kiadványokat lapozhatjuk közösen, ezek oldalain nemcsak egy-egy tárgyat lehet fölismerni, megnevezni, de egy-egy karakter sorsát is követhetjük oldalról oldalra. Történetet szőhetünk a figurák köré, és megfigyelhetjük, melyik figurát követi leginkább a gyermek. Pettson és Findusz böngészői és a Nagy Böngészőkönyv évszakai részletgazdag világot nyitnak ki, Horváth Ildikó, Dániel András és mások képzelt univerzumaiba együtt süppedhetünk bele. A dupla oldalakat betöltő képek részleteire mutogatva nevethetünk, csodálkozhatunk, kérdezhetünk. Mi történik a kalapját elvesztő hölgy kalapjával a következő oldalon? Vajon hová tűntek a kiscicák?

A keménypapírból készült lapozók, a kihajtva kuckóépítésre is alkalmas leporellók világának közös fantáziálásra hívó újdonsága Bertóti Johanna és Márton Éva friss könyve, a Holnapután (Koinónia, 2026). A már beszélő gyermeket a képzelőerő muníciójával látja el, hiszen ebből kell a legtöbb a jövőhöz. Mert mi történik, ha nem működnek a szabályok, a szokásos viselkedésmódok? Szükségünk van a költői életfelfogásra, a költői lakozásra, és ezt anyával tudjuk a legjobban magunkba szívni – ez az ízléses alkotás bizonyítja, hogy már egészen fiatalon.

A pop up könyvek képei a térbe „buggyannak ki”, amikor lapozunk, így izgalmas formákat domborítanak. Tapintani, kukucskálni is lehet a térbeli formákat. A Színszörny (Labirintus Kiadó) mindeközben az érzelmeket is segít felismerni.

Dániel András Mit keresett Jakab az ágy alatt? (És mi történt ott vele?) (Pagony, 2025) című opusa verhetetlen a minden oldalon más-más játékra csábító, ezáltal fizikailag és szellemileg hihetetlenül színes kalandokat kínáló könyvötletek sorában. Az ovis korban együtt rongyosra olvasott, így kidobott könyvet újonnan megvetették a serdülőim, most magukban játszották végig.

A képkönyvek (csendeskönyvek vagy silent bookok) alkalmat adnak anyának arra, hogy saját csemetéjének életkorához, szókincséhez, érdeklődéséhez, szellemi vagy lelki határaihoz igazítsa a vizuálisan elmesélt történet fonalát. Én mit látok meg a figurákban? Vajon hogyan olvassa a kamasz fiam ugyanazokat a képsorokat? Ezzel is eljátszottunk már Szinvai Dániel Álmomban az eső című könyvével, de a kisebbeknek Márai Mariann és más képzőművészek munkáit ajánlom.

Az interaktív könyvek császára a „kaland, játék, kockázat” műfajú, vagyis a választós könyv. A nyelvileg és grafikailag kevésbé igényes külföldi sorozatoktól, Bojti Anna három regényén át, az igazi „nyelvi superfoodokig” terjed belőlük a kínálat, mint amilyen igényességben és játékosságban A leprikónok átka (A szomjas troll, Jelenkor, 2017, 2024), Varró Dániel műve. A Móra Kiadó jóvoltából még a kisebbek is részesülhetnek az ilyen, akár anyával megszavazott kalandból a Hahó, Dzsungel! (2025) lapjain. Párbeszédindító, családi emlékekre is rákérdező, egymás mélyebb megismerését segítő könyv az Apa olvas (PKÜ), erről már sokat írtunk. A Hamupogácsa (Cerkabella, 2022) című kiadvány pedig fizikaivá teszi az interakciót, itt a megfelelő érzelemképkártyát kell az adott meséhez párosítani.

A nyomozás a kiskamaszok egyik kedvenc tevékenysége. Nemcsak a sztori lehet nyomozós – kutatás valamely rejtély, ereklye, varázsszer, rokon vagy bűnöző után –, hanem szellemi feladványok fölé is hajolhatunk közösen, mint például a Rejtélyes történetek (HVG) című sorozat részei fölé.

Végül családtörténeti edzésként izgalmas lehet megfigyelni a kamaszaink reakcióit az emlékeinkre róluk, magunkról. Az alfáknál, akik most kamaszok, egyébként is alap az interaktivitás. Szeretik ők válogatni az olvasmányaikat, követni a kedvenc szerzőiket, véleményezni az olvasmányaikat a socialoldalakon. Ekkor talán már nyitottak a szülők sztorijaira is. Mit élt át anya ugyanilyen idősen? Milyen volt a korabeli iskola? László Noémi egy erdélyi iskolába kalauzol az év gyerekkönyve, A mi iskolánk lapjain (Gutenberg, 2026). Közösen olvasni, akár felváltva, és összehasonlítani a kamaszok mai élményeivel, sok érzelemre ablakot nyitó programot ígér.

A címlapfotó illusztráció. Fotó: Shutterstock